A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma-fertőzés már Baranya több pontján is jelen van – a betegség súlyos károkat okozhat az ültetvényekben, és akár a borászat jövőjét is veszélybe sodorhatja. A fertőzött tőkéket csak kivágással lehet megmenteni, megelőzésre alig van eszköz.
Már Baranyát is elérte a fertőzés
A betegség Európában már régóta ismert probléma: Olaszország, Franciaország és Szlovénia borvidékei évekkel ezelőtt kezdtek küzdeni a fitoplazma ellen, mostanra viszont Magyarországon is tizennégy borvidéket érint a kórokozó – köztük Baranyát is. Bár a helyzet még nem olyan súlyos, mint például Zalában, a dél-dunántúli szőlészetek fokozott készültségben vannak. Dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatója megerősítette, hogy a fitoplazma már több baranyai térségben is felütötte a fejét.
Nem létezik rá növényvédő szer
A betegség legnagyobb veszélye, hogy nincs ellene hatásos permetszer. A fertőzött tőkéket csak teljes kivágással lehet eltávolítani, és az újratelepítésre legalább két évet kell várni. A fertőzés első jelei a leveleken jelentkeznek: a zöld levelek sárgulnak, vörösödnek, a hajtások nem fásodnak be megfelelően, a termés mennyisége pedig jelentősen csökkenhet. A fehér bogyójú szőlő levelei sárgává, a kék szőlőé vörössé válik – innen ered az „aranyszínű sárgaság” elnevezés is. A vesszők gumiszerűvé válnak, a növény lassan elhal.
A kabóca a fő terjesztő
A kórokozót az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amely néhány éve már meghonosodott hazánkban is. A kabóca nemcsak a szőlőt fertőzi: gyomnövényeken, erdei iszalagon, égeren vagy mogyorón is megtalálható a fitoplazma, innen is visszafertőzheti az ültetvényeket. A megelőzés kulcsa a kabóca elleni időzített, rovarölő szeres védekezés – ez kötelező az érintett területeken. Emellett kiemelten fontos a szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése is.
A borra nem veszélyes, de a gazdaságra igen
A fertőzés nem jelent egészségügyi kockázatot az emberre, és a bor minőségére sincs közvetlen hatással. A gazdasági következmények azonban súlyosak: a terméshozam visszaesése, az ültetvények kiritkulása, a kivágások és az újratelepítések évekre visszavethetik a termelést. A hatóságok a fertőzött területeken karanténintézkedéseket rendelnek el, ezek betartása kulcsfontosságú lehet a járvány terjedésének megfékezésében.
Veszélyben a borászati hagyományok
Baranya híres borvidékei – Villánytól a Pécsi borvidékig – évszázados hagyományokat őriznek. A szőlő aranyszínű sárgasága azonban olyan fenyegetést jelent, amely nemcsak a gazdákat, de a térség kulturális örökségét is súlyosan érintheti. A szakértők szerint most még van lehetőség kézben tartani a helyzetet, de ehhez összefogás, megelőzés és folyamatos ellenőrzés szükséges. A szőlősgazdáknak ébernek kell maradniuk – mert ha a fertőzés elharapódzik, annak hatásait évtizedekig érezni fogja a baranyai borászat.
Mit tehetnek a gazdák?
A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés komplex feladat, hiszen közvetlen növényvédő szer nem létezik rá. A megelőzés és a folyamatos ellenőrzés kiemelten fontos, különösen a fertőzött vagy veszélyeztetett területeken, így Baranyában is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos oldalán részletes ajánlásokat és védekezési útmutatókat találnak a szőlősgazdák, amelyek segítik az amerikai szőlőkabóca elleni rovarölő szeres kezelések időzítését, a fertőzött tőkék eltávolítását, valamint a környezet megfelelő rendbetételét. Az ajánlások betartása kulcsfontosságú lehet a betegség megfékezésében és a baranyai borvidékek védelmében.