A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei által nemzetközi együttműködésben végzett kutatás szerint faültetéssel és a természetes élőhelyek helyreállításával sem lehetséges annyi szén-dioxidot kivonni a Föld légköréből, ami már érdemi változásokat hozna a klímaváltozás megfékezésében.
A Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmány fő megállapítása, hogy nem csupán a tömeges faültetés, hanem még a természetes élőhelyek széles körű restaurációja sem lenne elegendő ahhoz, hogy annyi szén-dioxidot tudjunk kivonni a Föld légköréből, ami már érdemi változásokat hozna. A kutatók szerint a helytelen faültetés – például száraz, homokos területek zárt erdősítése – súlyosbíthatja a vízhiányt, felboríthatja az élőhelyek egyensúlyát és veszélyeztetheti a helyi növény- és állatfajokat.
A kutatók számításai alapján az iparosodás kora óta az emberi tevékenység következtében a légkörbe jutott több mint 640 milliárd tonna szén-dioxidból mindössze 96,6 milliárd tonnát lehetne megkötni, ha minden lehetséges helyszínen megvalósítanánk a természetes élőhelyek helyreállítását.
Ez a 2025-ig kibocsátott mennyiség 17 százalékának megkötését tenné lehetővé 2100-ig, amennyiben a klímavédelmi szempontokat maximálisan érvényesítő, globális „zöld” politika alapján cselekednénk. A 2025 és 2100 közötti időszak legoptimistább kibocsátási forgatókönyve esetén pedig legfeljebb 12 százalékos arány érhető el.
A tanulmány arra is rámutat, hogy változtatás nélkül, a jelenlegi erdősítési és élőhely-helyreállítási ütemmel az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxidnak csupán 3,7 százaléka vonható ki a természet segítségével.
A tanulmány arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy a klímapolitikák tervezésekor átfogó szemléletre van szükség. Nem pusztán a szén-dioxid-megkötésre kell fókuszálni, hanem előtérbe helyezni a biológiai sokféleség megőrzését.
