A Pécsi Tudományegyetem (PTE) három rektorjelöltje – dr. Betlehem József, dr. Fábián Adrián és dr. Kellermayer Miklós – a napokban nyilvános vitafórum keretében ismertette szakmai programját. A rendezvény a 2025-ös rektorválasztás egyik kiemelt állomása volt.
A Pécsi Tudományegyetem rektorjelölt-választó szenátusi ülésére október 20-án kerül sor. A fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány a Szenátus döntését követően, november 15-ig hozza meg a végső döntést a rektorjelölt személyéről, majd a kinevezést a köztársasági elnök teszi meg.
A vitafórum központi témái az oktatás és kutatás fejlesztése, a nemzetköziesítés, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint a hallgatói és dolgozói közösség bevonása voltak, ezek mellett olyan érzékeny témák is előkerültek, mint az alapítványi fenntartás, a bérpolitika, vagy az infrastruktúra-fejlesztés.
Dr. Betlehem József, a PTE jelenlegi általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese a hallgatói létszám növelése mellett kiemelte a minőségi képzés fejlesztését, a digitális oktatási stratégia bővítését és a nemzetközi rangsorokban való további előrelépést. A Klinikai Központ stratégiai szerepét hangsúlyozva a térség ellátórendszerének megerősítését, valamint a telemonitoring és mobil egészségügyi megoldások fejlesztését sürgetné. Prioritásként nevezte meg a fenntarthatósági, egészségmegőrző kezdeményezések bővítését is. Célja egy nemzetközileg versenyképes, regionálisan meghatározó egyetem vezetése.
Dr. Fábián Adrián, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja szerint a PTE-nek a Balatontól délre fekvő térség tudományos, innovációs és gazdasági központjává kell válnia. Kritikusan kiemelte a karok közti egyensúlytalanságot, amelyre megoldás lehet a belső kohézió és a transzparens forráselosztás. Programjában az összehangolt működést, a funkcionális és finanszírozási problémák rendezését, valamint a stratégiai egyeztetések rendszerességét is hangsúlyozta. Szerinte az egyetemi közösség csak akkor tud valódi közösségként működni, ha az azonos munkakörök azonos elismerést kapnak, és ha az intézményi döntések átlátható, méltányos módon születnek.
Dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának professzora szerint a PTE egykor „kis Heidelbergként” volt ismert, ezt a rangot vissza kell szerezni. A humán tőke terén alapítványi professzori programokat, teljesítményorientált bérezést, és kiemelt tehetséggondozást tervez, míg a szerkezeti újragondolásban a doktori iskolák integrálását, egy klinikai kutatási központ létrehozását és a kampuszfejlesztések felgyorsítását sürgette. A működés terén a transzparencia, a hatékonyság és az alumni hálózat aktiválása áll programja középpontjában.
A vita során a jelöltek számos stratégiai jelentőségű kérdésre válaszoltak a digitalizációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásán át az alapítványi működésig.
Lehet-e a PTE-nek Fogorvostudományi Kara?
A kérdésre igencsak eltérő válaszokat kapott a hallgatóság. Dr. Fábián Adrián szerint a PTE már így is túlságosan orvos-egészségtudományi profilú, és a kiegyensúlyozottság megőrzése fontosabb, mint a további bővítés. Határozottan ellenezte az új kar létrehozását. Dr. Kellermayer Miklós szerint viszont a Fogorvostudományi Kar megalapítása nemcsak szakmai szempontból indokolt, hanem komoly gazdasági potenciált is rejt az egészségturizmus és a nemzetközi hallgatói piac felé.
Dr. Betlehem József támogatja a kar létrehozására irányuló, már megkezdett folyamat folytatását, és bízik abban, hogy a közeljövőben a fenntartó kuratórium is időszerűnek látja majd a kar megalapításával kapcsolatos végleges döntést.
Az alapítványi fenntartás kérdése is szóba került
Dr. Betlehem József szerint a rektor és a kuratórium viszonyát finomhangolással lehet a megfelelő irányba terelni. Dr. Fábián Adrián röviden reagált a kérdésre: a fenntartó és a rektori vezetés közötti viszony a jövőben csak jobb lehet. Dr. Kellermayer Miklós szerint az akadémiai oldalnak kell kijelölnie a stratégiai irányokat, míg a kancelláriától megrendelik a szolgáltatásokat, a kuratóriumnak pedig őriznie, védenie és gyarapítania kell a vagyont, amely biztosítéka és záloga az egyetem működésének.
Karok közti rivalizálás
A vita egyik legfontosabb kérdésköre az volt, hogy hogyan teremthető meg egy olyan egyetemi kultúra, ahol a karok nem egymás versenytársai, hanem egymást erősítve járulnak hozzá az intézmény fejlődéséhez.
Dr. Fábián Adrián szerint a közösség akkor tud valóban együttműködni, ha az azonos munkakörben dolgozó munkatársak hasonló elismerésre és fizetésre számíthatnak, függetlenül attól, melyik karhoz tartoznak, ellenkező esetben a különbségek rontják az összegyetemi kohéziót. Dr. Kellermayer Miklós ezzel szemben egy „katalitikus közösség” kialakítását sürgette, ahol az egyéni küldetés és tehetség összhangban van az egyetem egészének céljaival. Dr. Betlehem József szerint a kooperáció már megindult, amit tovább kell erősíteni. A közösség egységét az adatalapú, teljesítményorientált és motivációra építő bérezési rendszer erősítheti, amely biztosítja az azonos munkakörök méltányos kezelését.
Röviden az indokolatlan bérkülönbségek eltörléséről
A jelöltek két eldöntendő kérdést kaptak a moderátortól.
1. Vállalja-e, hogy az egyetem bérpolitikáját átlátható, igazságos alapokra helyezi (például az indokolatlan bérkülönbségek eltörlésével)?
Dr. Fábián Adrián igennel válaszolt, míg dr. Kellermayer Miklós ismételten hangsúlyozta, hogy a teljesítményorientált bérezésben hisz, dr. Betlehem József pedig az adatalapúság, a teljesítmény és a motiváció hármasát ismételte meg.
2. Vállalja-e, hogy az érdekképviseletekkel érdemi dialógust folytat, folyamatos egyeztetéseket tart, és megkeresésükre egy hónapon belül írásban, érdemi módon reflektál? Erre a kérdésre mindhárom jelölt egyértelmű igennel válaszolt.
Melyek a legsürgetőbb infrastruktúrális fejlesztések?
Az infrastruktúráról szóló kérdésre dr. Betlehem József szerint az „1. számú” prioritás a kollégiumi férőhelyek bővítése és a hallgatói lakhatás további támogatása. Elmondta, jelenleg több megoldást mérlegelnek a férőhelyek bővítésére, a kollégiumi színvonalak egy szintre emeléséről. A klinikai épületegyüttes fokozatos megújítása szerinte regionális centrumfejlesztésben képzelhető el, ugyanakkor hangsúlyozta, az elmúlt időszakban számos transzformációnak lehettünk tanúi. Dr. Kellermayer Miklós a mikrokollégiumok azonnal indítható modelljét, egy nemzetközileg akkreditált biobank és klinikai kutatóközpont létrehozását, valamint a klinikai kampuszok ütemes felújítását jelölte meg. Szerinte ezek együtt növelik a versenyképességet és a kutatási bevonhatóságot. Dr. Fábián Adrián realistán jelezte: nagy volumenű kollégiumfejlesztés külső forrás nélkül nem megy. Rövid távon saját forrásból az oktatási infrastruktúra kiegyenlítése a legcélszerűbb, mert ma jelentős minőségi különbségek vannak az egyetemi helyszínek között. Szerinte jelenleg az oktatási terek színvonalának kiegyenlítése (48-as tér, Ifjúság út, Szigeti út tengely) indokolt, hogy a hallgatók azonos minőségű infrastruktúrát kapjanak.
Forrás: pte.hu, képek: PTE/Csortos Szabolcs