December 6-án, szombaton 16:30-kor ünnepélyes keretek között adják át a pécsi belváros egyik legjelentősebb szakrális épületének, a dzsámiként ismert Gyertyaszentelő Boldogasszony-templomnak megújult harangtornyát. A szertartáson Felföldi László megyéspüspök mond köszöntőt és végzi el a harangok megáldását, míg a város nevében Péterffy Attila polgármester szól az egybegyűltekhez.
A harangok hosszú csendje most ér véget: 2017 óta nem szólaltak meg, miután meghibásodott a toronyszerkezet mozgatását irányító elektronika. Bár az elmúlt években plébániai gyűjtés is indult a felújításra, az összeg csak töredékéig fedezte volna a szükséges munkát. A teljes korszerűsítés végül a polgármester 2024. évi keretéből valósulhatott meg, a kivitelezést a Pécsi Egyházmegye koordinálta.
Modern technika, megújult külső
A munkálatok 2025 késő őszén kezdődtek, amikor szakemberek érkeztek a toronyhoz, hogy több évtizednyi elavult technikát váltsanak fel korszerű rendszerekkel. A felújítás során:
- teljesen megújult a harangokat mozgató hidraulikai rendszer,
- új elektronikai vezérlőegységek kerültek beépítésre,
- kicserélték a meghajtómotorokat és azok vezérlését,
- valamint a torony külső megjelenése is frissítést kapott.
A felújítás adventre készült el, így a város az ünnepi időszakban már újra hallhatja Pécs egyik legkülönlegesebb harangszavát.
Több évszázados múlt – rombolástól a modern haranglábig
A Gyertyaszentelő Boldogasszony-templom helyén már a 13. században állt katolikus templom, amelyet Szent Bertalan apostol tiszteletére szenteltek fel. A török hódítók az 1560-as években elbontották, és köveiből felépítették Gázi Kászim pasa dzsámiját, amely ma Pécs egyik legfontosabb jelképe.
A török kiűzése után jezsuiták vették birtokba az épületet, a 19. században a cisztercieké lett, a kupolát neoreneszánsz stílusban újították fel, és ekkor kerültek új harangok a toronyba. A harangtorony azonban a Széchenyi tér 1939-es átépítésekor elbontásra került, mert nem illeszkedett a műemlék jelleghez.
A templom évtizedekig maradt harang nélkül, mígnem az 1980-as évektől új tervek születtek – tornyot azonban nem engedélyeztek. A megoldást végül Dr. Bachman Zoltán építész látványterve hozta el, amely nem tornyot, hanem önálló haranglábat javasolt. A harangláb az ásatások nyomán feltárt Szent Bertalan-templom alapköveinek fölé került, és alapvetően megváltoztatta a tér karakterét anélkül, hogy a műemléki környezetet sértette volna.
Szent Bertalan harangjai – különleges szerkezet, felemelkedő harangláb
A hajdani szentély helyén kialakított aknába liftet építettek be, erre került a három rozsdamentes acélcsőből álló harangláb, amelyre a harangokat felfüggesztették. A harangokat mágneses erőterű elektromotorok mozgatták.
Három harang kapott helyet a szerkezetben:
- Szent Mór és Szent Bernát harang – 290 kg
- Árpád-házi Szent Margit harang – 190 kg
- Szent Pál lélekharang – 90 kg
Amikor harangozásra került sor, a szerkezet 13 méter magasra emelkedett, majd két perc után visszasüllyedt öt méterre. A harangszó kezdetét és végét gregorián dallamból komponált harangjáték jelezte, Kircsi László, a PTE Művészeti Kar docensének munkája.
A harangokat 2004. szeptember 11-én szólaltatták meg először újra, Mayer Mihály püspök áldásával – egészen 2017-ig működtek hibátlanul.
Adventben újra megszólalnak
A több mint nyolc évnyi csend után a pécsiek most ismét hallhatják a dzsámi jellegzetes harangszavát. A cél az, hogy naponta háromszor – reggel hétkor, délben és este hétkor – újra visszatérjen az a hang, amely generációkon át hozzátartozott a főtér mindennapjaihoz.
A december 6-i ünnepélyes átadás nem csupán egy műszaki beruházás lezárása, hanem várostörténeti pillanat, amely egyszerre szól a múlt tiszteletéről és a jelképértékű épület jövőjéről.
Forrás, fotók: Pécsi Egyházmegye