Harmincéves fennállását ünnepelte a Pécsi Református Kollégium Kórusa, november 30-án. Az ünnepi alkalmat a kertvárosi református templomban tartották, a Refi hagyományos adventi istentiszteletével egybekötve.
Emlékek felidézésével, közös énekléssel kezdődött délután a jubileumi program, szűk körben. Az ország több pontjáról utaztak haza Pécsre a senior kórustagok, hogy a jelenlegi vegyeskarral közösen ünnepelhessenek. Humoros és megható történetek egyaránt előkerültek a beszélgetés alatt.
„A gimnáziumban alapvetően református nevelés zajlott, így az értékközvetítést minden órán megtapasztalhattuk. Mégis a hétfői és csütörtöki kóruspróbák voltak a hét legfontosabb pillanatai. A legjobb barátságok ott köttettek, a legjobb beszélgetések ott hangzottak el, egymás lelki építése és erősítése ott történt” – emlékezett vissza Erdélyiné Lingl Helga, aki egykor az alt szólamot vezette a kórusban. Jelenleg Budapesten él, de örömmel jött el a jubileumi alkalomra. A vegyeskarban eltöltött évek alapjaiban határozták meg az életét. „Az értékrend, amelyet a kórustól kaptam, egész életemben elkísér” – fogalmazott.
A szükség kórust teremt
A Refi Kórusát harminc évvel ezelőtt Hoppál Péter karnagy alapította. Mint mondta, a szükség hívta életre a vegyeskart. „1995-ben hívott fel az akkori igazgató, Baka Sára, hogy az addigi énektanár helyett ugorjak be: alakítsak kórust, mert nálunk forgat az Örömhír című televíziós műsor, és kórusművet kell énekeljünk” – emlékezett vissza a kezdetekre az alapító karnagy, aki arról is beszélt, hogy az internátus nagy bázist jelentett a kórusnak. „A bentlakás nagyon erős vonzása volt ennek a közösségnek. Csodálatos élmény volt, amikor a próba után a diákok a kollégium folyosóin zengték a megtanult kórusműveket” – elevenítette fel a régi emlékeket Hoppál Péter.
„Csodálatos projekt”
A Refi hagyományos adventi istentiszteletén összeállt a seniorokból és jelenlegi kórustagokból álló vegyeskar. Az alkalmon Kádár Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója arról a lelki többletet adó munkáról beszélt, amely nemcsak a múltban, hanem a jelenben is meghatározza a Refi Kórusában éneklő diákok életét. „Az iskola Isten veteményeskertje az egyház számára. Itt most ezt fizikailag érzékelhettük. Minden jelenlegi diákunkra igaz, hogy részesei ennek a csodálatos projektnek, amelynek fontos fejezete a kórus három évtizede” – emelte ki Kádár Péter az ünnepi alkalmon, ahol köszöntötte a volt és jelenlegi kórustagokat. Hálát adott a zenei istendicsőítésért, amelyet a mennyország előszobájának nevezett. Mint mondta: az elvetett magvak mélyre gyökereztek három évtized alatt.
Biztos pont
Az ünnepi alkalom után nehéz volt a búcsú. Spontán öröméneklés következett, majd sokáig beszélgettek még a kórustagok. Ekkor kérdeztem meg Bóka Villőt, aki jelenleg 11. osztályos, hogy jelent számára a kórus? „Biztonságot, biztos közeget. Felemelő a kóruspróbán énekelni, ahol egy jó közösségben vagyunk. Itt fontos a közösség, ahol mindenki befogadó és barátságos. Sokszor van, hogy hét órakor már nagyon fáradt vagyok, de amikor elmegyek próbálni, olyan felfrissülten térek vissza a koliba, mintha aludtam volna két órát” – magyarázta a diák.
A jelenlegi karnagy, Pap Tamás, egykor maga is a Refi Kórusban énekelt. Tizenöt évvel ezelőtt vette át a karvezetői pálcát Hoppál Pétertől. Amit akkor kapott, azt igyekszik visszaadni ma a diákoknak. „A kórusban eltöltött évek muníciót és fegyvert adtak az eljövendőhöz. Ebből tudtam, és tudok a mai napig táplálkozni” – mondta Pap Tamás, aki kiemelte: azóta is igyekszik a már kitaposott úton vezetni a kórust. „A mai alkalom nagyon jó volt arra, hogy a jelenlegi tagoknak lendületet és kedvet adjon. Ma igazán érezhették, hogy érdemes a zenének ezen ágát művelni” – fogalmazott a karnagy.
