Az énekes rigó lett 2026 év madara a lakossági internetes szavazás eredményeként – közölte az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A szervezet 1979-ben indította el az „év madara” programot azzal a céllal, hogy évről évre ráirányítsa a figyelmet egy-egy madárfajra, illetve az őket érintő természetvédelmi kihívásokra.
Jellegzetes megjelenés, különleges ének
Az énekes rigó a fekete rigónál valamivel kisebb termetű madár. A hímek és a tojók külleme szinte teljesen azonos. Felül olívbarna színezetűek, torkuk világos, míg a begy, a mell és az oldalak sárgásfehér alapon barna foltokkal tarkítottak. Repülés közben feltűnőek sárgás alsó szárnyfedői is.
A faj egyik legnagyobb értéke a hímek éneke, amelyet európai viszonylatban is az egyik legszebb madárdalnak tartanak. Ez a változatos, dallamos hang sokak számára a tavasz egyik legszebb jelképe.
Erdőktől a városi kertekig
Az énekes rigó eredeti élőhelyei a dús aljnövényzetű lomb- és elegyes erdők, valamint a fenyvesek. Az elmúlt évtizedekben azonban egyre gyakrabban költözik be településekre is, így ma már kertekben, parkokban, zöldövezetekben is rendszeresen megfigyelhető.
Tápláléka elsősorban gerinctelenekből áll: földigilisztákat, rovarokat és sok hernyót fogyaszt. Különleges viselkedése, hogy a házas csigákat gyakran ugyanazon a kemény felületen – kőn vagy betonon – töri fel; ezt a helyet nevezik „rigóüllőnek”.
Fészkelés és vonulás
Az énekes rigó évente akár kétszer is költhet. Fészkét száraz növényi szálakból és apró gallyakból építi, jellegzetes csésze alakban. Különlegessége, hogy a tojó a fészek belső felületét nyállal kevert, korhadt faanyaggal tapasztja ki, így rendkívül sima és erős belső burkolat jön létre.
A faj elterjedési területének déli részét kivéve vonuló madár: a telet Dél-Európában, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten tölti. Nyugat-Európában – és egyre inkább Magyarországon is – azonban mind gyakoribb az áttelelés, főként a városi, enyhébb mikroklímájú élőhelyeken.
Stabil állomány, de nem veszélyek nélkül
Az énekes rigó világ- és európai állománya, valamint a 342–357 ezer párra becsült magyarországi populáció jelenleg stabil, sőt enyhén növekvő tendenciát mutat. Ugyanakkor a mediterrán térséget érintő vonulása során még ma is komoly veszélyt jelent számára az illegális madárbefogás és vadászat, amely évente becslések szerint mintegy 25 millió madarat érint.
Hazai szinten a költési időszakban végzett fa- és bokroskivágások is veszélyeztethetik fészkeit. Az MME Madárbarát kert programja ezért kiemelten ajánlja az egész évben működő itatók és madárfürdők kihelyezését, amelyek az énekes rigóknak is nagy segítséget jelentenek.
Az énekes rigó 2026-os „év madara” címe jó alkalom arra, hogy közelebbről is megismerjük ezt a gyakran hallott, de sokszor észrevétlenül maradó madarat – és tegyünk azért, hogy kertjeinkben, parkjainkban még sokáig felcsendülhessen különleges éneke.
