Strasbourgban tüntető gazdák, vitatott uniós döntések és egy határozott magyar kormányzati álláspont áll a Mercosur-megállapodás körül kialakult vita középpontjában. A kormány szerint az egyezmény súlyosan veszélyezteti az európai és a magyar mezőgazdaság jövőjét.
A dél-amerikai országokat tömörítő Mercosur-szabadkereskedelmi megállapodás aláírása után több ezer gazdálkodó vonult utcára Strasbourgban, az Európai Parlament épülete előtt. A demonstrálók szerint az egyezmény megnyitja az uniós piacokat olyan mezőgazdasági termékek előtt, amelyek nem felelnek meg az európai termelési és élelmiszer-biztonsági előírásoknak, miközben az uniós agrártámogatások csökkentését is napirendre vették.
A strasbourgi tiltakozáson magyar gazdák is részt vettek, több száz traktorral. A szervezők szerint az uniós döntéshozók figyelmen kívül hagyják a termelők érdekeit, és olyan gazdasági folyamatokat indítanak el, amelyek hosszú távon ellehetetleníthetik a közép-kelet-európai agráriumot.
A történtekre reagált Orbán Viktor is, aki közösségi oldalán közzétett videójában hangsúlyozta: amíg Magyarországon nemzeti kormány van, addig a Mercosur-megállapodást nem hagyják jóvá. A miniszterelnök szerint a gazdák joggal felháborodottak, mert nemcsak gazdasági értelemben született számukra hátrányos döntés, hanem az uniós vezetés a nemzeti parlamentek megkerülésével járt el.
Orbán Viktor felidézte: egy ilyen horderejű nemzetközi kereskedelmi megállapodáshoz a tagállami parlamentek jóváhagyása is szükséges lenne. Álláspontja szerint az Európai Bizottság – élén Ursula von der Leyennel – egy jogi kiskaput kihasználva ideiglenesen alkalmazhatóvá tette az egyezményt, ezzel kijátszva a nemzeti döntéshozatalt.
A kormánypárti európai parlamenti képviselők szintén élesen bírálták az eljárást. Rámutattak: miközben az uniós piacokat megnyitnák a dél-amerikai és ukrán termékek előtt, az agrártámogatások csökkentése is napirenden van, ami kettős nyomást helyez az európai gazdákra.
A gazdaszervezetek szerint különösen aggasztó, hogy a beérkező termékeknek csak töredékét ellenőrzik ténylegesen az uniós szabályok betartása szempontjából. Ez nemcsak a termelők versenyhelyzetét rontja, hanem a fogyasztók biztonságát is kockáztatja, különösen akkor, ha ezek az áruk a feldolgozóiparba vagy a vendéglátásba kerülnek.
A Mercosur-megállapodás körüli vita így egyre inkább túlmutat a kereskedelempolitikán: a gazdák megélhetése, az élelmiszer-biztonság és a nemzeti szuverenitás kérdései egyszerre kerültek a politikai napirend középpontjába. A következő hetek uniós döntései meghatározóak lehetnek abban, hogy milyen irányt vesz az európai mezőgazdaság jövője.
