Dr. Várnai Ferencre, a KÓTA Életmű-díjas zeneszerzőre, karnagyra, énektanárra és népzenegyűjtőre emlékezünk, aki meghatározó alakja volt a hazai, kiemelten a baranyai népzenei életnek.
1936. február 12-én született a Szigetvár melletti Horváthertelenden. Az idei kerek évforduló alkalmából családja kezdeményezésére hamarosan emléktábla kerül arra a pécsi lakóházra, ahol 45 éven át élt és alkotott, gazdagítva a város és a térség kulturális örökségét.
Fél évszázad a népzene szolgálatában
Dr. Várnai Ferenc pályája során több mint öt évtizeden át gyűjtött népdalokat és hangszeres népzenei felvételeket Baranya-szerte. Kutatómunkája során 56 települést keresett fel Abaligettől Zengővárkonyig, és magyar, német, horvát, valamint cigány anyanyelvű előadóktól rögzítette a helyi hagyományokat. Munkássága felbecsülhetetlen értékű forrásanyagot hagyott az utókorra: gyűjtései nemcsak zenei, hanem néprajzi és kulturális szempontból is kiemelkedő jelentőségűek.
Fesztiválalapító, közösségszervező
Nevéhez több rangos zenei esemény elindítása és irányítása fűződik. 1964-ben útjára indította a később nemzetközivé váló Siklósi Fúvószenekari Fesztivált és Versenyt, amely évtizedeken át meghatározó találkozási pontja volt a fúvószenekari mozgalomnak. 1972-től Mohácson az ő kezdeményezésére indult el a Schneider Lajos Népdaléneklési Verseny, amely a népdaléneklés egyik fontos szakmai fóruma lett.
Tanár, zeneszerző, zeneíró
Dr. Várnai Ferenc nemcsak pedagógusként, hanem alkotóként is rendkívül aktív volt. Több mint ezer írás és előadás maradt fenn tőle, valamint több mint két tucat zenei könyv jelent meg a tollából. Zeneszerzői munkásságának középpontjában a kórusmuzsika állt. Két kantátát komponált, 22 magyar madrigált írt, számtalan gyermekkari művet és mintegy 170 népdalcsokrot alkotott. Emellett fúvószenekari művek, valamint fúvós- és vonós kamaradarabok is gazdagítják életművét.
Számos pécsi kortárs költő versét zenésítette meg. Külön említést érdemel Csorba Győző „A négy kicsi cica és a mamájuk” című gyermekverse, amelyre zongoraciklust komponált; a mű 2017-ben a Csorba Győző Könyvtár gondozásában jelent meg.
Az életmű megőrzése
Dr. Várnai Ferenc mindig szoros kapcsolatot ápolt a Csorba Győző Könyvtárral. Az intézmény zeneműtárával együttműködve rendszeresen tartott előadásokat, vett részt beszélgetéseken, könyv- és kottabemutatókon, aktív formálója volt a pécsi zenei közéletnek. 2024. október 18-án bekövetkezett halála után özvegye, Várnai Ferencné Harmatos Erzsébet az intézménynek ajánlotta fel a rendkívül gazdag életművet. A kéziratok, kiadatlan zeneművek, népzenei gyűjtések és hangfelvételek feldolgozása és digitalizálása jelenleg is zajlik, így a felbecsülhetetlen értékű anyag a jövőben a zenetörténészek és népzenekutatók számára is hozzáférhetővé válik.
Dr. Várnai Ferenc munkássága nem csupán Baranya, hanem az egész magyar zenei élet számára maradandó örökséget jelent. Az évforduló alkalmat ad arra, hogy újra felfedezzük és továbbadjuk mindazt az értéket, amelyet életével és munkájával teremtett.
