Szinte darabjaira szedték a képviselők Pécs idei költségvetését a szerdai közgyűlésen: a vitában több oldalról is részletesen elemezték a számokat, sokan az utolsó forintig átnézték a tételeket. A hosszas, több ponton éles hangvételű vita után a testület végül mégis elfogadta a város 2026-os büdzséjét.
Pécs tervezett idei költségvetése már korábban is komoly vitát váltott ki, hiszen februárban a közgyűlés még nem szavazta meg a rendeletet, így a városvezetésnek módosításokkal kellett ismét a képviselők elé vinnie a javaslatot. A döntés azonban nem volt halogatható, mivel a törvény szerint az önkormányzatoknak március közepéig el kell fogadniuk a költségvetésüket.
Péterffy Attila polgármester elmondta, tavaly nem gondolta volna, de idén újra rekordot dönt a szolidaritási hozzájárulás mértéke. S mint fogalmazott, reméli, hogy már nem sokáig kell ezt a kifejezést használnia.
– Két év alatt 9,5 milliárd forintot vonnak el csak ezen a címen Pécstől. Ez éppen akkora összeg, amekkorát a korábbi városvezetés által felvett óriás hitelre 5 teljes év alatt törlesztettünk vissza. Nem csak mi mondjuk ezt, hanem most már a kormányzati szereplők is elismerik, hogy az állami normatívák egyre kevésbé fedezik a költségeket. Évről évre nyílik az olló az állami hozzájárulás és a valódi kiadásaink között. A hiányzó összeget (ráadásul évről évre többet) a pécsi adófizetők finanszírozzák. Az állam kötelező feladainak ellátásához szükséges pénzt pedig más területekről kell elvonnunk.
Csizmadia Péter, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a költségvetés számait alaposan átnézték, és szerinte számos ponton kérdéseket vet fel a tervezet. Úgy fogalmazott, hogy a dokumentum több helyen bizonytalanságot hordoz, ezért fontosnak tartotta, hogy a közgyűlés tételesen áttekintse a bevételeket és a kiadásokat is. A költségvetés szerinte szűk mozgásteret hagy a városnak, ezért különösen fontos, hogy a gazdálkodás a következő hónapokban fegyelmezett legyen. A városvezető bevezetőjére reagálva pedig elmondta, helyi sajátosságokban kell keresni akkor azt a problémát, ami oda vezet, hogy Pécs kilóg a sikeres magyar nagyvárosok sorából.
– Nincs egy olyan pálya, amiben bízhatna a város, és amiben bízhatnának a pécsiek arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat egy olyan programmal tud előállni, amellyel elősegíti a helyi vállalkozásfejlesztést. Jó esetben ez kormányzati támogatással meg fog történni, térségi szinten. Nem csak Pécs, hanem az egész megye, sőt az egész régió számára egy kedvező fordulat következhet be, amelyben azok a fejlesztési elképzelések, amelyek részben már folyamatban vannak, részben pedig még előttünk állnak, folytatódni tudnak – fogalmazott a frakcióvezető.
Péterffy Attila válaszában kiemelte: „önök a helyi sajátosság”.
– Míg a többi sikeres magyar város az előző években nem vett fel 9,54 századmilliárdos állami hitelt, tehát 9,5 milliárd forintos adósságot nem halmozott fel, addig ezt önöknek sikerült. És ha ehhez hozzátesszük az említett 9,5 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulást, amit két év alatt Pécsnek oda kellett adnia, akkor ez 19 milliárd forint. Erről beszélünk. Tehát ha a sajátosságot kell keresni, akkor tisztelettel jelzem, önök a sajátosság, mert hogy ezt önöknek sikerült felhalmozni. Nekünk pedig sikerült törleszteni, ezzel együtt is – hangsúlyozta a városvezető. Hozzátette, sajnos más városokkal ellentétben azokat a tartalékokat, amikkel Pécs rendelkezett, a városnak fel kellett a városnak élnie.
Berényi Zoltán, az ÖPE képviselője elmondta, reméli, hogy ez csak egy ideiglenes tervezet, szerinte ugyanis a költségvetés nem biztonságos, és augusztusnál tovább nem is tart ki. Utalt arra, hogy a pécsieket nem szabad kitenni a közelgő választások vélt vagy remélt eredményének, hanem egy stabil, végrehajtható költségvetést kell tervezni. Hiányolta a településrészekre a korábbi években jutó elegendő mértékű forráskereteket is.
A több órán át tartó vita végén a közgyűlés végül elfogadta Pécs idei költségvetését. A felszólalások alapján azonban egyértelművé vált, hogy a büdzsét komoly kritika és részletes elemzés előzte meg, és a képviselők jelentős része csak alapos mérlegelés után jutott el a döntésig.