A törvényjavaslat mindenképpen a nehéz helyzetben lévő vásárlókat súlytja majd, hiszen lehet, hogy nem lesz többé lejárati napon leértékelt gyümölcs, csoki, tészta, húsárú, amit eddig a kispénzűek kerestek. A rövid lejáratú idejű termékeket szállítók pedig szintén nehéz, sőt szinte teljesíthetetlen helyzetbe kerülhetnek. A döntés csak a nyugati láncokra vonatkozik, a kormányközeli hazai cégeket nem sújtja a törvényjavaslat.
Hivatalosan az élelmiszer pazarlás megakadályozásának ürügyén jutott a kormány arra döntésre, hogy a legnagyobb külföldi élelmiszerláncok helyzetét két törvényileg nehezítse. Olyan, szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály alapján kell majd felajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereket az államnak, ami végül egészen biztosan a jelenleg is túlterhelt dolgozókon csattan. Mellette a nagy élelmiszerláncok kiskereskedelmi adóját is tervezi megemelni a kormány.
Az Agrárminisztérium állásfoglalása szerint az ő közreműködésük nélkül nem mérsékelhető hazánkban az élelmiszer pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon, és a vásárlókon is csattanhat.
A gyorsított eljárásban az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatban foglaltak csak a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű láncokra vonatkoznak majd.
Ennek alapján elmondható, hogy az új előírások az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco áruházláncokat érinti. A többi, magyarországi, kisebb élelmiszerboltok működése változatlan marad.
A törvényjavaslat szövegezése szerint a fenti élelmiszerláncoknak a törvényjavaslat elfogadása és életbe lépése után, kötelező lenne az élelmiszereik többségét a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával, az állami tulajdonban lévő Élelmiszermentő Központ (ÉMK) számára felajánlani. A törvényjavaslat arról is határoz, hogy az áruházaknak élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is kell majd készíteniük, és ki kellene nevezni egy élelmiszermentési felelőst.
Mit jelent a minőségmegőrzési idő?
A minőségmegőrzési idő arra utal, hogy a lejárat után még fogyasztható a termék. A minőségmegőrzési idő után az élelmiszernek legfeljebb nem lesz ugyanolyan a minősége, mint amit tőle egyébként megszoktunk. Például a csokoládé elszíneződhet, .
A nagy élelmiszerláncok polcain már gyakorlattá vált, hogy jelentős mértékű leárazással igyekeznek túladni a minőségmegőrzési idő lejárat közeli élelmiszerektől. Természetesen arra törekszenek, hogy csökkentsék a keletkező élelmiszer hulladékot, vele a veszteséget. Évek óta hazánkban is általános gyakorlattá vált, de ne menjünk messzebb, mert például a pékségek is a zárás előtt 1 órával ötven százalékos áron igyekeznek túladni az aznapról megmaradt terméktől, ami a kispénzűek körében szintén nagy népszerűségnek örvend.
Mindezek ellenére Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer végzi a szemétben, ami személyenként hazánkban 68 kilónyi mennyiséget jelent.
Vagyis egyértelmű, hogy tenni kell valamit a kérdésben, és a még emberi fogyasztásra alkalmas termékek legalább a jótékonysági szervezetekhez eljussanak. Magyarországon már erre is van példa, mert például a Tesco éves jelentéséből lehet tudni, hogy például 2020/2021-ben a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével már 3744 tonna élelmiszer-felesleget juttatott el helyi karitatív szervezeteknek.
Forrás: nvg.hu, telex.hu, greenfo.hu
Fotó: pixabay.com