Itt tényleg nem fog lemondani senki?

Eltelt több, mint egy nap az ellenzék megsemmisülését jelentő választás óta, a hatpárti összefogás soha nem látott vereséget szenvedett, ilyen kevesen ellenzéki erőkre még egyszer sem szavaztak Magyarországon, 1990 óta. Ennek ellenére egyetlen lemondás sem történt, és úgy látszik a pártok tényleg Márki-Zay Péter nyakába akarják varrni a felelősséget, azonban ez önmagában nem elég. Tény: Márki-Zay Péter hibázott, vélhetően többet is, mint kellett volna, de ahogy az esetleges siker, úgy az esetleges kudarc sem egy ember érdeme és felelőssége. Ráadásul az ellenzék már Márki-Zay Péter színrelépése előtt is gyenge volt, ne feledjük a Fidesz 2018-ban, 2014-ben és persze 2010-ben is kétharmaddal nyert, tehát a jelenség sem új. Azonban korábban a pártvezetők többségében még volt annyi gerinc, hogy a csúfos kudarc után legalább jelképesen lemondtak, most azonban a kevésbé gerinces, ám annál könnyebb utat választják:

egyetlen egy bűnbakot neveznek ki.

Ezzel azonban csak a problémát söprik a szőnyeg alá, ha Márki-Zay esetleg vissza is vonul az országos politizálástól, attól még ez a hat párt nem fog sikeressé válni. Nem Márki-Zay Péter tiltotta meg a pártoknak, hogy vidéki bázisokat építsenek ki, hogy szavazókat győzzenek meg, arról, hogy ők a jobb opció szemben a kormánypárttal. Ha pedig a 2021-es előválasztásnak volt egy világos üzenete, az egészen biztosan az, hogy ellenzékváltást akarnak a választópolgárok. Ezért nyert Márki-Zay Péter nagy fölénnyel Dobrevvel szemben, ezért szerepelt le Jakab, és ezért buktak el az olyan figurák, mint amilyen Mesterházy vagy Tóth Csaba. Ez egy világos, és lássuk be a hagyományos baloldali politikai elitre nézve aggasztó üzenet volt. Többségük össze is zárt Márki-Zay ellen, és finoman szólva sem rángatta az istrángot a kampánysorán. Tudták jól, ha MZP csodát tett volna a választáson, akkor Orbán leváltása csak az első lépés lett volna, utána ők következtek volna.

Az viszont egészen szürreális, hogy egy ilyen megsemmisítő vereség után a jelek szerint egyetlen párt elnöke sem mond le, ráadásul a jövőre nézve sem sok jót ígér, ha a 2022-es vereséget elkönyvelik kvázi annyival, hogy nem volt jó a kapitány, a megoldás pedig annyi lesz, hogy kell helyére egy másik, 2026-ra. Attól tartok, hogy teljesen mindegy, hogy ki kerül a hatpárti koalíció élére, a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz elpártolt Jobbik-szavazók aligha fognak visszatérni, a határon túli magyarok aligha fognak oda szavazni, ahol Gyurcsány van, és a bizonytalanok sem fognak jelentős számban rájuk szavazni. Hihetetlen önámítás ez a pártok részéről, aminek az eredménye nem lehet más, csak egy újabb vereség, akár már a 2024-es önkormányzati választásokon Hiszen amíg ez a fajta ellenzéki összefogás üdének és frissnek hatott 2019-ben, úgy válhat elhasználtnak, ráadásul azt se felejtsük el, hogy rengeteg önkormányzatban recseg-ropog az együttműködés, és amíg 2019-ben sok helyen el lehetett adni ezt egyfajta tiszta, új erőként, addigra 2024-re mindez jelentősen megkophat.

 Ráadásul Pécs és Budapest esetében is találhat sokkal jobb, erősebb jelöltet a Fidesz, mint amilyent 2019-ben indított. Budapesten ugyan tarolt az ellenzék, de főleg a pesti oldalon jelentősen felzárkózott és erősödött a Fidesz, Pécsett pedig néhány tucat szavazaton múlt csak, hogy nem foglalta vissza a várost a kormánypárt. Ráadásul sok helyen még erősen kérdéses, hogy megmarad-e az ellenzéki egység, de ha ez így történik, a korábbi Jobbik-szavazók ugyanúgy a Mi Hazánkra és a Fideszre fognak szavazni, könnyen lehet, hogy addigra feltűnnek új politikai pártok, vélhetően a Kétfarkú Kutyapárt sem fog annyi helyen visszalépni és elállni az indulástól, mint tették azt 2019-ben, tehát nagyjából esély sincs az egy az egy elleni meccsre.

De talán nem is a 2024-es önkormányzati, hanem a 2026-os parlamenti választás az igazán érdekes, ahol a jelek szerint – az önreflexió teljes hiányának okán – ugyanazokkal a pártelnökökkel fog nekivágni az ellenzék, akik egyrészt a saját pártjuknak nem tudnak szavazóbázist kiépíteni, másrészről a többségük már többször is leszerepelt. Ne feledjük, például a Jobbik nem MZP miatt szerepelt le a 2019-es EP és a 2021-es előválasztáson. Arról sem MZP tehet, hogy a pártok többsége Budapesten kívül megszűnt létezni, és attól, hogy ő esetleg távozik, még nem fognak a semmiből vidéki bázisok kiépülni. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy csak budapesti szavazókkal nemhogy nyerni, de a kétharmadot sem lehet elkerülni.  Azt nem tudom, hogy ezekkel a pártokkal lehet-e változást elérni, de azt biztosan tudom, hogy a jelenlegi pártvezetők többsége alkalmatlan a feladatra, és olyan aktor is akad köztük, aki láthatóan többet visz, mint amennyit hoz.