Görög Zita: csakis te teheted magad szabaddá

Görög Zita rendre fontos tabutémák mellé áll, posztjaival sok nőnek segít, hogy ne érezzék magukat egyedül. Témái között intim kérdések mellett a házassági problémák, sőt, maga a válás is megjelenik.

Legutóbbi instagram posztjában arról mesélt, hogyan élte meg először azt, amikor a gyerekei a férjénél vannak kéthetente, ő meg egyedül marad ott. A kezdeti időszak elmondása szerint neki is nehéz volt.

2 hetente apás hétvégére mennek a nagyok. Körbejárom a házat , összeszedem a szennyest, beágyazok, kiviszem az ott felejtett fagyis poharakat.  De emlékszem mennyire nehéz volt az elején. Nem tudtam mit kezdeni a hirtelen jött idővel. Nem volt netflix, nem voltam facebookon (mondjuk ott most sem) és legfőképp kedvem nem volt semmihez. Önmagamhoz a legkevésbé. Ültem és sírtam, hogy nem tudok nekik igazi családot adni, hogy szar anya vagyok, szar nő. Olyan depibe zuhantam olykor, hogy csak a barátok tudtak kirángatni belőle. Volt aki megmosta a hajam és beültetett az autójába ,hogy legalább a munkáim számlázzam ki (papir alapú volt ),mert még ahhoz sem volt erőm.

Ám egy idő után úgy érezte, megtanulta kezelni a helyzetet.

(…) szép lassan megszoktam. Kb 2 év kellett, néhány pánik szerelem, hogy rendeződjön körülöttem és főleg bennem, ha nem is minden, de az új, saját magam által teremtett alapok megerősödjenek. 2 év, hogy az addig gyengeségnek hitt tulajdonságaimra másképp tekintsek. Hogy felismerjem mit, hol szeretnék másképp. Lassan azt is láttam, mennyi pocsék házasság van körülöttem, amit tökéletesnek hittem. Idő kellett, hogy megnyíljanak előttem azok az anyukák,  akik inkább bátornak tartottak, mint szerencsétlennek. A Nyílt akadémia, Pál Feri előadásai, színház, könyvek, kiállítások vagy egy séta a Margit hidon. Szóval, ha valaki épp most csöppent ebbe az új világba és még szokja a gyerek(ek) hiányát, miközben épp a tökéletes insta családokat nézi, azoknak üzenem: sírás, hajmosás, séta. Mert nem a szabadidő tesz szabaddá. Csakis, Te teheted magad azzá!

Borítókép forrása: Story