Jelentős változás lép életbe november 1-jétől a Mohácsi Kórház gyermekgyógyászati ellátásában. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának október 29-i tájékoztatása szerint a gyermekek fekvőbeteg-ellátását a továbbiakban a pécsi Gyermekgyógyászati Klinika biztosítja. A mohácsi intézményben ugyanakkor továbbra is működik az általános csecsemő- és gyermekgyógyászati szakrendelés, emellett új szakellátásokkal is bővül a kínálat.

A változásokról Rózsahegyi Áron országgyűlési képviselő is beszámolt közösségi oldalán, miután a Mohácsi Kórházban egyeztetett dr. Sebestyén Andorral, a PTE Klinikai Központ elnökével, dr. Csizmadia Csaba kórházigazgatóval, valamint dr. Ruzsa Diánával, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökével.

A képviselő szerint a gyermekellátás átalakítása érthető aggodalmat kelt a családokban, különösen a szülészeti ellátás korábbi átszervezését követően.

Tartós orvoshiány és alacsony betegforgalom áll a háttérben

Rózsahegyi Áron beszámolója szerint a kórház vezetői az egyeztetésen arról tájékoztatták, hogy a gyermekosztály működését hosszabb ideje tartós orvoshiány és alacsony betegforgalom nehezíti.

Egy fekvőbetegosztály biztonságos működtetéséhez a betegek számától függetlenül folyamatos orvosi és ápolói jelenlétre, megfelelő ügyeleti rendszerre és helyettesítésre van szükség. A szakemberhiány mellett további nehézséget jelent, hogy több orvos már nyugdíjközeli életkorban dolgozik, pótlásuk pedig újabb kihívást jelenthet az intézmény számára.

A képviselő bejegyzésében arról is írt, hogy a kórházi látogatás során egy teljesen üres osztályt tekintettek meg.

Rózsahegyi Áron élesen bírálta az elmúlt évek kormányzati egészségpolitikáját. Véleménye szerint az Orbán-kormány 16 éves működése alatt kialakult problémák is hozzájárultak az egészségügyi szakemberhiányhoz. Az alacsony gyermekvállalási hajlandóságot szintén a jelenlegi helyzet egyik okaként említette, amely szerinte egyes kórházi osztályok kihasználatlanságához és fenntarthatósági problémáihoz vezetett.

Pécsre kerülnek a kórházi kezelésre szoruló gyermekek

Az átszervezés értelmében a bentfekvést igénylő gyermekek ellátása novembertől Pécsen történik. A képviselő szerint a gyermekek így magasabb progresszivitási szintű, klinikai ellátásban részesülhetnek, ugyanakkor a változás az érintett családok számára többletutazással jár.

A Mohácsi Kórház a PTE Klinikai Központ integrált rendszerének részeként működik, amely a pécsi klinikák mellett Mohács, Komló, Szigetvár, Harkány és Siklós kórházait is összefogja. A közös működés lehetőséget biztosít a szakemberek és az egészségügyi eszközök összehangolt felhasználására.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a betegbiztonság mellett az ellátás elérhetősége, az utazási távolság és a várakozási idő is fontos szempont. A kórházi kezelésre szoruló gyermekek családjainak ugyanis a jövőben már nem Mohácson, hanem Pécsen kell igénybe venniük a fekvőbeteg-ellátást.

Több gyermekgyógyászati szakrendelés indul Mohácson

A fekvőbeteg-ellátás megszűnésével párhuzamosan bővül a Mohácson elérhető járóbeteg-szakellátások köre.

A PTE Klinikai Központ október 29-i tájékoztatása szerint az általános csecsemő- és gyermekgyógyászati szakrendelés a hét minden munkanapján továbbra is működik.

Emellett gyermekszakpszichológiai, gyermek-gasztroenterológiai, gyermekneurológiai, valamint gyermekgyógyászati és hematológiai szakrendelés is elérhető lesz az intézményben. Az új ellátások lehetőséget biztosítanak arra, hogy több vizsgálatot és gondozást helyben vehessenek igénybe a térségben élő családok, anélkül hogy minden esetben Pécsre kellene utazniuk.

Az intézmény tájékoztatása szerint az Egységes Alapellátási Ügyeleti Rendszer területileg illetékes ellátóhelyei változatlanul működnek.

Az egészségügy finanszírozásáról is beszélt a képviselő

Rózsahegyi Áron bejegyzésében a 2027-es költségvetési tervezet egészségügyi forrásaira is kitért. Közlése szerint a tervezet országosan 510 milliárd forintos többletforrással számol az ágazat számára.

A képviselő által ismertetett adatok szerint ebből 192 milliárd forintot béremelésre, 51 milliárdot a kórházak működésére, további 20-20 milliárd forintot pedig a várólisták rövidítésére, illetve új CT- és MR-berendezések beszerzésére fordítanának. Ezek azonban országos tervezett keretösszegek, nem pedig kifejezetten a Mohácsi Kórháznak megítélt támogatások. A helyi intézményt érintő konkrét fejlesztésekről egyelőre nem közölt részleteket a képviselő.

A mohácsi gyermekellátás átalakítása november 1-jétől tehát új helyzetet teremt a térség családjai számára. Bár több gyermekgyógyászati szakrendelés helyben is elérhetővé válik, a kórházi bentfekvést igénylő gyermekek ellátása Pécsre kerül.

Forrás: PTE KK , Rózsahegyi Áron Facebook

The post Novembertől megszűnik a gyermekek fekvőbeteg-ellátása a Mohácsi Kórházban appeared first on BaHír.

Idén ismét csatlakozik Mohács az Országos Mindenszenteki Mécsesgyújtáshoz, amelyet hatodik alkalommal szervez meg a Magyarországi Temetőfenntartók és Üzemeltetők Egyesülete. A kezdeményezés célja a kegyeleti hagyományok ápolása és továbbadása a következő nemzedékeknek.

A mohácsi helyszínt a római katolikus temetőt üzemeltető Walter Temetkezés biztosítja, amely harmadik alkalommal vesz részt az országos rendezvényen.

A megemlékezés a ravatalozó előtt kezdődik, ahol a Mohácsi Római Katolikus Egyház plébánosa mond beszédet. Ezt a Park Utcai Katolikus Általános Iskola diákjainak rövid ünnepi műsora követi, majd a jelenlévők közösen gyújtják meg a mécseseket.

A résztvevők több száz mécsesből alakítanak ki egy különleges kompozíciót. A közös gyertyagyújtás a családoknak és a különböző generációknak is alkalmat ad arra, hogy együtt idézzék fel elhunyt szeretteik emlékét.

A rendezvényre minden érdeklődőt várnak. A mécseseket és az öngyújtókat a szervezők biztosítják, de azt kérik, hogy aki teheti, saját öngyújtót is hozzon magával.

The post Több száz mécsesből áll össze az emlékezés kompozíciója Mohácson appeared first on BaHír.

Október 17-én, 12 óra 30 perc körül érkezett bejelentés a rendőrségre arról, hogy egy férfi pisztollyal fenyegetőzik Mohácson, az utcán.

A rendőrség tájékoztatása szerint a férfi előzetesen találkozót beszélt meg egy másik férfival. Amikor megérkezett, kerékpárja kosarából elővett egy gáz-riasztó fegyvert, amellyel több lövést adott le a levegőbe, egyet pedig a másik férfi irányába. Közben azt kiabálta neki, hogy feküdjön a földre, mert le fogja lőni.

A gyanú szerint ezután a járókelőkkel szemben is fenyegetően viselkedett, és egy autósra is ráfogta a fegyvert. Egy másik férfi megpróbálta lefogni, ekkor elejtette a pisztolyt, majd a zsebéből kést vett elő, és azzal hadonászott.

A történtek során senki sem sérült meg.

A kiérkező rendőrök a helyszínen elfogták a 45 éves mohácsi férfit, akit kihallgatását követően őrizetbe vettek. Ellene felfegyverkezve elkövetett garázdaság miatt nyomoz a Mohácsi Rendőrkapitányság.

Forrás: Baranya Megyei Rendőrség

The post Lövések és késes fenyegetés Mohácson: őrizetbe vettek egy férfit appeared first on BaHír.

Egy korszerű EDAN iM20 páciensmonitorral gazdagodott a Mohácsi Mentőállomás eszközparkja. A műszert a K&H gyógyvarázs program újabb, összesen hárommillió forintos támogatásának részeként szerezték be. A készülék a mentők helyszíni munkája és a betegek kórházba szállítása közben egyaránt fontos segítséget jelent. Használatával folyamatosan nyomon követhető többek között a páciens szívritmusa, vérnyomása, pulzusa és véroxigénszintje.

Hirschinger Tamás, a Mohácsi Mentőállomás állomásvezetője elmondta, azért pályáztak erre a típusra, mert egyik mentőautójukon már használják a készülék egy korábbi változatát, amellyel kedvező tapasztalatokat szereztek.

– Nagyon elégedettek vagyunk vele, a bajtársak napi rendszerességgel alkalmazzák munkájuk során. Könnyen kezelhető, széles körben használható készülék, és a megfelelő rögzíthetőség is fontos szempont a mi esetünkben, hiszen a mentőellátás során a biztonságos használat alapvető jelentőségű – hangsúlyozta az állomásvezető.

Országszerte új műszerek segítik a gyermekellátást

A mostani hárommillió forintos támogatás a K&H munkatársainak, valamint azoknak a magánszemélyeknek a felajánlásaiból gyűlt össze, akik személyi jövedelemadójuk egy százalékát a K&H Egészséges Társadalomért Alapítványnak ajánlották fel.

A Mohácsi Mentőállomás mellett kecskeméti és ceglédi gyermekorvosi praxisok is korszerű eszközökhöz jutottak. A támogatásokból többek között tűmentes injekciós rendszert, 24 órás vérnyomásmérő készüléket, légtisztító berendezést, digitális fülvizsgálót és gyermekek számára készült inhalátort szereztek be.

A program előző műszerbeszerzési pályázatán 23 egészségügyi intézmény kapott összesen tízmillió forint értékben orvosi eszközöket.

Egymilliárd forintnyi támogatás

A K&H gyógyvarázs program több mint két évtizede segíti a gyermekgyógyítással foglalkozó intézményeket és szakembereket. A mostani felajánlásokkal a program története fontos mérföldkőhöz érkezett: az eddig nyújtott támogatások összértéke elérte az egymilliárd forintot.

Horváth Magyary Voljč Nóra, a K&H Csoport kommunikációs vezetője közölte, a kezdeményezés keretében eddig 589 alkalommal járultak hozzá egészségügyi intézmények és praxisok fejlesztéséhez. A cél továbbra is az, hogy olyan korszerű műszerek kerüljenek a rendelőkbe és a mentőállomásokra, amelyek valódi segítséget nyújtanak az egészségügyi dolgozóknak és a hozzájuk forduló családoknak.

The post Korszerű életfunkció-figyelő műszert kapott a Mohácsi Mentőállomás appeared first on BaHír.

A tartósan forró és csapadékszegény időjárás következtében olyan mértékben lecsökkent a Duna vízszintje, hogy veszélybe került a Mohács és Pécs között működő iparivíz-rendszer biztonságos üzemeltetése.

Az 1960-as években megépített mohácsi vízkiemelőnél két, a folyó medrébe benyúló szívócsővel ellátott akna működik. A Duna vízszintje azonban már annyira megközelítette a rendszer befolyási szintjét, hogy fennállt az ipari vízellátás leállásának veszélye.

Ideiglenes szivattyúkat telepítettek

Mivel a pécsi hőerőmű folyamatos működésének fenntartása nemzetgazdasági érdek, a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. szakemberei ideiglenes műszaki megoldást dolgoztak ki. A rendelkezésre álló pontonra két szivattyút telepítettek, amelyeket tűzoltótömlők segítségével csatlakoztattak a meglévő rendszer nyomóvezetékeihez. A beavatkozással az extrém alacsony dunai vízállás mellett is biztosítani tudják a pécsi hőerőmű, valamint a mohácsi ipari fogyasztók vízellátását.

A térség jövőbeni fejlesztéseiben is fontos lehet

A Mohács és Pécs között húzódó iparivíz-rendszert eredetileg jelentős ipari kapacitások kiszolgálására alakították ki. A vezeték a jövőben ismét fontos szerepet kaphat, többek között a Pécs környékére tervezett ipari fejlesztések vízellátásában.

A mostani beavatkozással sikerült elkerülni a termelés leállását, az eset azonban jól mutatja, hogy a Duna tartósan alacsony vízállása már nemcsak a természetet és a hajózást érinti, hanem Baranya energetikai és ipari létesítményeinek működésére is közvetlen hatással lehet.

The post Veszélybe került a pécsi hőerőmű vízellátása az alacsony dunai vízállás miatt appeared first on BaHír.

A Nemzeti Filharmonikusok kórusának műsorát követően Magyar Péter azzal kezdte beszédét, hogy 1526. augusztus 29-én, néhány óra alatt alapvetően megváltozott Magyarország történelme.

Úgy fogalmazott, a mohácsi csata szinte pontosan az ezeréves magyar államiság történetének közepén helyezkedik el, mintha ezen a ponton hajtották volna ketté a magyar történelem hatalmas könyvét. Az egyik oldalon az államalapítás, az Árpád-házi királyok, az Anjouk, Nagy Lajos és Hunyadi János harcai, valamint Mátyás király erős, európai Magyarországa áll. A másik oldalon a három részre szakadt ország, a másfél évszázados török uralom, a felkelések, szabadságharcok, idegen megszállások, világháborúk, Trianon, a diktatúrák és 1956 története olvasható – amely végül egy szabad Magyarországhoz vezetett.

A miniszterelnök szerint, ha meg akarjuk találni azt a pontot, ahol ez a két nagy történelmi korszak találkozik, akkor éppen Mohácson állunk.

Az ismeretlen emberek előtt is fejet hajtott

Magyar Péter beszédében nemcsak a csata ismert szereplőiről – II. Lajos királyról, Tomori Pálról, Szapolyai Jánosról vagy Szulejmán szultánról – emlékezett meg. Felidézte azoknak az egyszerű katonáknak és jobbágyoknak a sorsát is, akiknek nevét nem őrizték meg a krónikák, és akikről nem neveztek el utcákat.

Mint mondta, az ötszáz évvel ezelőtt élt emberek ugyanúgy féltették otthonukat és gyermekeiket, ahogyan a maiak. Amikor elindultak Mohács felé, még nem tudhatták, hogy annak a napnak az emléke évszázadokon keresztül fennmarad. Számukra a haza elsősorban azt a házat, falut és közösséget jelentette, amelyet maguk mögött hagytak. A kormányfő szerint ezek az ismeretlen emberek nem pusztán egy uralkodóért vagy hadvezérért, hanem azért az országért harcoltak, amelyet a sajátjuknak éreztek.

A magyar nyelv megtartó erejéről beszélt

Magyar Péter feltette a kérdést: mit üzenhet Mohács ötszáz év távlatából a ma élő magyaroknak, és annak a gyermeknek, aki most hall először II. Lajos királyról?

Válaszként a sorsközösséget és a magyar nyelv összekötő erejét emelte ki. Mint mondta, bár különbözőek vagyunk, ugyanannak a történetnek az örökösei, és ugyanazon a nyelven mondjuk ki az olyan szavakat, mint az anya, az otthon vagy a haza. A magyar nyelvet beszélték a királyi Magyarország falvaiban, Erdélyben és Mohácson, majd 1848-ban, a világháborúk idején, 1956 októberében, a börtönökben, valamint a határon túli magyar közösségekben is.

„Megmaradt a nyelvünk. És amíg megmaradt a nyelvünk, megmaradt az a világ is, amelyet csak ezen a nyelven lehet igazán elmondani” – hangsúlyozta.

„Magyarország nem tűnt el”

A miniszterelnök emlékeztetett: Magyarország 1526-ban elveszített egy sorsdöntő csatát, elesett a király, és megszűnt az ország politikai egysége. Olyan évszázadok következtek, amelyekben többször maga a magyar államiság fennmaradása is kérdésessé vált. Magyarország és a magyar közösség azonban nem tűnt el.

„Itt vagyunk ötszáz évvel később, ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként, ugyanazon a nyelven emlékezve” – fogalmazott.

Kiemelte: az egykor Európa sorsáról döntő birodalmak és dinasztiák közül sok már eltűnt, a határok többször megváltoztak, a magyar közösség azonban megmaradt.

Szerinte ez nem annak köszönhető, hogy Magyarország mindig a legerősebb vagy leggazdagabb volt, hanem annak, hogy minden történelmi törés után voltak emberek, akik a folytatás mellett döntöttek. Újjáépítették otthonaikat, megművelték földjeiket, ismét kinyitották az iskolákat, megszólaltatták a harangokat, városokat és templomokat emeltek, könyveket írtak, valamint magyar nyelven nevelték gyermekeiket.

A kormányfő szerint ez a megmaradás titka: dolgozni, tenni, cselekedni és gyarapodni akkor is, amikor úgy tűnik, mindennek vége.

A talpra állások történetének nevezte a magyar történelmet

Magyar Péter beszédében felidézte Muhi, Mohács, Világos, Trianon, a világháborúk és 1956 tragédiáját. Mint mondta, ezekben a nevekben és évszámokban egy egész nemzet fájdalma sűrűsödik össze. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarország túlélte a tatárjárást, Mohácsot, Világost, Trianont, a világháborúkat és a diktatúrákat is. Nem veszteségek nélkül és nem felejtve, hanem tovább élve.

„A magyar történelem nem a veszteségeink, hanem a talpra állások története: a megmaradásé és az újrakezdésé” – jelentette ki.

Úgy vélte, Mohács üzenete nem az, hogy a magyar sors szükségszerűen vereségre van ítélve, hanem az, hogy egyetlen vereség sem jelenti a magyar történelem végét.

„Egy kis nemzetnek nincs olyan luxusa, hogy önmagát gyengítse”

A beszéd egyik központi gondolata a nemzeti összetartozás és a belső megosztottság elutasítása volt. Magyar Péter szerint egy kis nemzet nem engedheti meg magának, hogy saját magát gyengítse, magyar embert magyar ember ellen fordítson, vagy a politikai és társadalmi vitákból gyűlöletet építsen.

Hangsúlyozta: egy szabad országban természetes, hogy az emberek különbözően gondolkodnak, másban hisznek és más politikai pártokra szavaznak. Van azonban egy pont, amelyen túl mindenkinek ugyanazon az oldalon kell állnia – ez pedig Magyarország.

Az összetartozás szerinte nem azt jelenti, hogy mindenkinek egyformának kell lennie, hanem azt, hogy felismerjük egymásban mindazt, ami közös. Ha egy magyar ember bajba kerül, nem azt kell először megkérdezni tőle, hogyan gondolkodik a politikáról.

Nem a királyok és a politikusok tartják meg az országot

Magyar Péter szerint Mohács emléke nem arra szolgál, hogy ötszáz év elteltével ismét lefolytassuk a vitákat arról, ki hibázott, ki késett el, ki nem érkezett meg vagy ki adott rossz parancsot.

„A mi dolgunk nem az, hogy ítéletet mondjunk a halottak felett. A mi dolgunk az, hogy méltók legyünk az örökségükhöz” – fogalmazott.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egy országot nem elsősorban a királyai, hadvezérei vagy politikusai tartanak meg, hanem a polgárai. Az a gazda, aki a rossz termés után is beveti a földjét, a pedagógus, aki olvasni tanítja a gyermekeket, az éjszaka is dolgozó orvos és ápoló, az esküjét megtartó katona, a munkát adó vállalkozó, a gyermekeket nevelő édesanya és édesapa, valamint a gyengébbeket segítő közösség.

„Ők Magyarország, mindig is ők voltak, Mohácsnál is és ma is” – jelentette ki.

Mohács a béke és a sokszínűség városa

A kormányfő külön is méltatta Mohácsot és az itt élő közösségeket. Úgy fogalmazott, ha az ötszáz évvel ezelőtt élt emberek ma körülnézhetnének, olyan magyarokat látnának, akik minden történelmi megpróbáltatás ellenére megmaradtak. Büszkék lehetnének arra is, hogy Mohács évszázadok óta példát mutat magyarok, horvátok, sokácok, bunyevácok, szerbek és svábok békés együttélésével.

A város kultúráját, a busójárást, valamint a helyi intézmények és civil szervezetek munkáját is kiemelte.

„Mohács a béke és a sokszínűség városa, kultúránk egyik szimbóluma. Köszönjük Mohácsnak!” – mondta.

Egész napos megemlékezést tartanak

A Széchenyi téri beszédet ünnepi szentmise követte a Fogadalmi templomnál, ahol csontereklyéket is elhelyeztek. Ezt követően II. Lajos király szobránál tartottak koszorúzást.

Délután a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen állami és katonai tiszteletadás mellett áldják meg az újonnan elkészült emlékkápolnát. Az épület altemplomában helyezik el a tömegsírok feltárásakor előkerült apró csontmaradványokat.

A nap egyik leglátványosabb eseménye 17 órakor kezdődik Sátorhelynél: száz lovas és háromszáz gyalogos hagyományőrző részvételével elevenítik fel az 1526-os mohácsi csatát.

Magyar Péter beszéde végén arra kérte a résztvevőket, hogy hajtsanak fejet az ütközet valamennyi ismert és ismeretlen áldozata előtt, és őrizzék meg Magyarországot, a magyar nyelvet, a közösségeket, valamint egymást.

„Amíg képesek vagyunk egymásban magyart, honfitársat és embert látni, addig meg is fogunk maradni” – fogalmazott, majd azzal zárta beszédét: „Isten tartsa meg a magyar nemzetet!”

The post Magyar Péter Mohácson: egyetlen vereség sem jelenti a magyar történelem végét appeared first on BaHír.

Ötszáz évvel a magyar történelem egyik legsorsfordítóbb eseménye után ismét korhű táborok, viseletek, fegyverek, lovasok és gyalogos katonák népesítik be a mohácsi csatatér környékét. A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége egyszerre kínál kegyeleti megemlékezést, élő történelmet és ismeretterjesztő programokat.

Az augusztus 29–30-án, Sátorhelytől nyugatra megrendezett eseményen a látogatók testközelből ismerkedhetnek meg a 16. század világával. A keresztény és oszmán történelmi táborok vezetett formában lesznek látogathatók, a bemutatókon pedig korabeli fegyvereket, viseleteket és harcmodorokat is megismerhet a közönség.

Több mint négyszázan játsszák újra a csatát

A hétvége csúcspontja a mohácsi csata szombati újrajátszása lesz, amelyben száz lovas és háromszáz gyalogos hagyományőrző vesz részt. A Csatatér elnevezésű helyszínen emellett lovas- és gyalogos küzdelmeket, felvonulásokat és különböző katonai bemutatókat is tartanak.

A vasárnapi kínálatban többek között vívóversenyek, koncertek és solymászbemutató szerepel. A látogatók a mohácsi csatát kutató szakemberekkel is találkozhatnak, és első kézből hallhatnak a legújabb régészeti, antropológiai és fegyvertörténeti eredményekről.

A rendezvénysátorban koncertek és ismeretterjesztő előadások váltják egymást, a történelmi vásárban pedig a korszakhoz kapcsolódó portékák várják az érdeklődőket. A helyszínen meleg ételeket, kávét és hűtött italokat is kínálnak.

A gyerekek is részesei lehetnek a történelemnek

A családokat egész napos programokkal várja a Történelmi Kalandmező. A gyerekek kipróbálhatják az íjászatot, csatlakozhatnak a kis kopjások menetgyakorlatához, kézműves mesterségekkel ismerkedhetnek meg, és különböző próbapályákon, játékokon tehetik próbára magukat.

Látható lesz egy történelmi hadijáték is, amelyben több mint ezer kézzel festett figura eleveníti fel a korszakot. A borbélysebész sátrában pedig azt mutatják be, milyen eszközökkel és módszerekkel gyógyították a sebesülteket a 16. században.

Mohács nemcsak mítosz, hanem kutatható valóság

Az emlékhétvége egyik legfontosabb üzenete, hogy a mohácsi csata nem csupán a nemzeti emlékezet része, hanem régészeti és természettudományos módszerekkel folyamatosan kutatható történelmi esemény.

A Janus Pannonius Múzeum által vezetett Mohács 500 kutatóprogram az elmúlt 17 évben régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos vizsgálatokkal igyekezett pontosabb képet adni a csata helyszínéről és a tömegsírok leleteiről. Az utóbbi tíz év terepi kutatásai olyan eredményeket hoztak, amelyekre az emlékhétvége programjai is épülnek.

A kutatásban a múzeum mellett többek között a Szegedi Tudományegyetem antropológusai, a Duna–Dráva Nemzeti Park, a Pécsi Egyházmegye és a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület vesz részt.

Pécsett már korábban megkezdődnek a programok

Az emlékhétvégét több pécsi felvezető esemény előzi meg. A Janus Pannonius Múzeum Széchenyi tér 12. szám alatti kiállítóhelyén a Schenk-játékkatonák világát bemutató tárlat látogatható, amelynek egyik különlegessége az 1526 figurából álló Mohács 500 terepasztal.

Augusztus 27-én 17 órától a Csontváry Múzeumban Dr. Bertók Gábor régész, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója mutatja be a mohácsi csatatér kutatásának legújabb eredményeit.

Egy nappal később, augusztus 28-án 17 órától a JPM Néprajzi Múzeumában a „Mohács, Mohács, mit hoztál ránk…” című program tárgyakon, dalokon és balladákon keresztül vizsgálja, miként él tovább az ötszáz évvel ezelőtti esemény a népi emlékezetben.

A Mohács 500 programsorozat az emlékhétvégét követően is folytatódik. Szeptember 11–12-én harmadik alkalommal rendezik meg Pécsett a Kereszt és Félhold elnevezésű történelmi eseményt, amely tábori forgataggal, előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, vívópárbajokkal, ostromjátékkal és belvárosi fáklyás felvonulással idézi meg a reneszánsz és a török kor világát.

A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvégét a Janus Pannonius Múzeum, a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület és a Kanizsai Dorottya Múzeum közösen szervezi. A részvétel ingyenes, a részletes program a Mohács 500 oldalon érhető el.

The post Több száz hagyományőrző idézi meg a mohácsi csatát a történelmi emlékhétvégén appeared first on BaHír.

Robbanás történt augusztus 25-én 14 óra körül egy mohácsi ipari telephely fatárolójában – közölte a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Az eddigi adatok szerint vélhetően az üzemanyag-ellátó rendszer tövében felgyülemlett, por állagú faanyag robbant be. A detonáció következtében mintegy 15 méter magas lángcsóva csapott fel.

A tűz útjában három dolgozó tartózkodott, mindannyian súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedtek. Ketten a kórházba szállításukat követően életüket vesztették, harmadik társuk életéért továbbra is küzdenek az orvosok.

A Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt indított nyomozást. A munkahelyi baleset pontos körülményeit szakértők és a munkavédelmi hatóság bevonásával vizsgálják.

Forrás: Baranya Vármegyei Rendőrség

The post Ketten meghaltak a mohácsi ipari telephelyen történt robbanás után appeared first on BaHír.

A tűzoltók egyik legkeményebb nemzetközi megmérettetésén a résztvevőknek teljes védőfelszerelésben, légzőkészülékkel kellett végrehajtaniuk az embert próbáló feladatokat. A versenyzőkre többek között toronyfutás, tömlőhúzás, súlyos gerenda elmozdítása, szlalom, vízsugárral végzett célba lövés, valamint egy 80 kilogrammos bábu célba juttatása várt.

Pasin Mihály már a döntőbe jutással is komoly eredményt ért el, a fináléban azonban minden várakozást felülmúlóan szerepelt. A pályát 2 perc 1,59 másodperc alatt teljesítette, amellyel korosztályában, a 18–29 éves versenyzők között az első helyet szerezte meg.

A mohácsi tűzoltó egyéniben aranyérmet, csapatban ezüstérmet nyert, míg a „Hybrid Tandem” kategóriában az amerikai Chelsey Gerardi oldalán bronzérmes lett.

– A három érem közül az aranyra vagyok a legbüszkébb, mert számomra ez annak a megerősítése, hogy a befektetett idő, energia és pénz meghozza a gyümölcsét – fogalmazott Pasin Mihály.

A kiemelkedő eredmény mögött hónapokon át tartó, heti több edzésből álló felkészülés állt. A mohácsi tűzoltó a verseny után sem áll meg: már a következő megmérettetésekre készül, hosszabb távon pedig szeretné Magyarországot a tűzoltósport élvonalában képviselni.

Sikeréhez a Tűzoltó Felszerelések csapata, Gárel Katának és Kemény Ambrusnak, valamint több támogatója, köztük az Izsódi Lászlónak nyújtott segítséget. Köszönetét fejezte ki edzőjének, Andrisnak, továbbá Tosinak, aki a Tatabányai Turul lépcsőfutóversenyen találkozott vele.

Pasin Mihály azt üzeni a tűzoltósport iránt érdeklődőknek: érdemes kipróbálni ezt a különleges sportágat, mert az nemcsak fizikailag teszi próbára a versenyzőket, hanem erőt, kitartást és közösséget is ad.

Forrás: Katasztrófavédelem Magazin

The post Történelmi siker: három érmet nyert Amerikában a mohácsi tűzoltó appeared first on BaHír.

A mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódva Sírba is reménysugárral szállni… címmel nyílik kortárs képzőművészeti kiállítás a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban. A tárlat a történelmi tragédia emlékét mai művészeti eszközökkel idézi meg, miközben a veszteség mellett a remény gondolatát is középpontba állítja.

A Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó kiállításon a Magyar Művészeti Akadémia akadémikusai, köztestületi tagjai és meghívott művészei vesznek részt. A harminc alkotó csaknem negyven művet mutat be, amelyek többsége kifejezetten erre az alkalomra készült.

Festmények, szobrok, üveg- és textilművek is láthatók

A látogatók rendkívül változatos művészeti anyaggal találkozhatnak: festmények, szobrok, textil-, fém- és üvegművek, valamint ötvös- és kerámiamunkák egyaránt helyet kapnak a kiállítótérben.

Az alkotók egységes méretkeretek között, de szabadon választhatták meg a felhasznált anyagokat, technikákat és művészi megközelítéseket. A különböző látásmódokat egy közös kérdés kapcsolja össze: miként lehet kortárs művészként megszólítani egy ötszáz évvel ezelőtti történelmi tragédiát?

A tárlat ötletgazdája és főkurátora Borbás Dorka Ferenczy- és Vármegye Prima-díjas üvegművész, designer, a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagja. A kurátori munkában Regős Anna és Gulyás Judit működött közre.

A veszteség mellett a remény is megjelenik

A kiállítás címét Reményik Sándor Mohács után című verse ihlette. A választott sor egyszerre hordozza magában a gyász és a remény gondolatát, amely a teljes tárlat szemléletét meghatározza.

A kiállítás arra keresi a választ, miként őrizhető meg egy történelmi tragédia emléke úgy, hogy a veszteség mellett a reménynek is helyet adjunk.

A megnyitón dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea, a Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, Dévényi Sándor Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia Pécsi Regionális Műhelyének elnöke, valamint Borbás Dorka mond köszöntőt.

Az eseményen közreműködik a mohácsi Bartók Béla Vegyeskar, Imre Lajosné Ivánfi Márta vezényletével.

The post Kortárs művészek idézik meg a mohácsi csata emlékét appeared first on BaHír.