Elég volt abból, hogy évente egyszer – az állítólagos „hagyományőrzés” nevében – félelmetes maszkos alakok vonulnak végig alkoholmámortól fűtve, asszonyokat megszégyenítve az utcákon, ijesztgetik a gyermekeket, kolompolnak, borozgatnak, és olyan viselkedést tanúsítanak, amely teljes mértékben szembemegy a keresztény-konzervatív értékrenddel! – írja közösségi oldalán apolitikus.

Déri Tibor három példával indokolta az általa leírtakat:

• Busók félmeztelenül hemperegnek a hóban.
• Busók nőnek öltöznek, férfiaknak mutogatják magukat.
• Busók kolbászt lengetnek! És egyes források szerint néha nem is disznóhúsból!

És ezek az emberek – figyelem! – gyermekek közelében teszik mindezt! Mit fog ebből tanulni egy kisgyerek?! Hogy lehet maszkot viselni, zajongani, és mindenféle pogány hagyományt követni? Hogy lehet másnak öltözni, mint amit az állam aznap reggel jónak lát?

Hol marad a „busómentes övezet”? Hol a „gyermekvédelmi minimum”? Hol a rendőrség arcfelismerő kamerákkal, amikor egy busó végighúzza (jobb esetben) a kolompját az óvodáscsoport előtt? – írja Facebook oldalán a DK-s politikus.

Követeljük tehát:

Mert ha már egyszer eldöntöttük, hogy a szabadságot korlátozzuk, akkor tegyük azt következetesen. Nehogy már a busók jobban járjanak, mint más csoportok!

Vigyázzunk a gyermekeinkre! Vessünk véget a maskarás tombolásnak! És főleg: ne hagyjuk, hogy gyermekeink az indokoltnál is többször pogány hagyományok nyújtotta lelki terrornak legyenek kitéve! – zárta humorosnak szánt sorait Déri Tibor.

The post DK-s politikus követelte a Mohácsi Busójárás azonnali betiltását appeared first on BaHír.

Hoppál Péter kormánybiztos a legnagyobb magyarországi télűző, tavaszköszöntő eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy település hídváros jellege várhatóan tovább fog erősödni, ugyanis a mohácsiak sok évtizedes kérésének megfelelően megvalósul a mohácsi Duna-híd. Ez a „szimbólum szerinte még inkább meg fogja mutatni, hogy milyen „különleges és fontos város Mohács„.

Azt mondta: a mohácsi busójárás különleges kulturális élmény mindazok számára, akik évről évre megmerítkeznek benne, hiszen ilyen komoly karnevállal sem Magyarországon másutt, sem a környező európai országokban nem találkozni, és méltán lett a világörökség része.

A kormánybiztos kiemelte: a magyarok büszkék lehetnek arra, hogy a városban együtt élő nemzetiségek évszázadok alatt különleges kulturális teljesítményt hoztak létre, azt pedig nemcsak fenntartják, de kiemelkedően magas színvonalon mutatják be a nagyvilágnak.

Beszédében kiemelte: a keresztény kultúrában ez a hétvége az önfeledt mulatságé, amit mutat a riói és a velencei karnevál is, a legnagyobb magyar karnevál azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy benne a kereszténység előtti téltemető hagyományvilág is megjelenik.

A kormánybiztos, aki egyben Baranya egyik fideszes országgyűlési képviselője is, emlékeztetett, hogy Szekó József, a város néhai polgármestere sokat tett, a jelenlegi városvezető, Pávkovics Gábor és Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője pedig sokat tesz azért, hogy ez a hagyomány és ez az örökség nemzetközi színtéren is mindinkább megjelenjen.

Felhívta a figyelmet arra, hogy jövőre lesz a mohácsi csata ötszázadik évfordulója, amelynek alkalmából számos fejlesztés, program valósul meg majd a városban Hargitai János koordinálásával, aki a Mohács 500 program kormánybiztosaként „nagyon sokat tesz azért, hogy mindaz, amit Mohácsról tudunk és meg akarunk mutatni a nagyvilágnak, az érvényes legyen, ható legyen és ízig-vérig egyúttal mohácsi legyen„.

A kormánybiztos beszédét követően új busót avattak a politikus és Pávkovics Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) segítségével, majd több tízezer helyi lakos és látogató részvételével szabad farsangolás vette kezdetét Mohács belvárosában.

Az idei – 24 helyszínen 100 programot kínáló, csütörtökön kezdődött március 4-ig tartó – mohácsi busójáráson a szervezők becslései szerint összesen mintegy százezer, a forgalmasabb napokon negyvenezer ember vesz részt, ők 73 busócsoporttal és összesen 2600 maskarással találkozhatnak a város utcáin, terein.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején a délszláv területekről elvándorló, Mohács környékén megtelepedő katolikus vallású etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a telet és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A kedden záruló busójárás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

Forrás: mti.hu

Fotó: Hegedüs Tünde

The post Mohács hídváros, ahol találkozik észak és dél, kelet és nyugat appeared first on BaHír.

2025-ben a farsangi időszak kiemelt dátumai:

• Január 6. (Vízkereszt): A farsangi időszak kezdete.
• Február 14. (Valentin-nap): A szerelmesek ünnepe.
• Március 2. (Farsangvasárnap): A farsang farka kezdete.
• Március 3. (Farsanghétfő): Busójárás Mohácson.
• Március 4. (Húshagyókedd): A farsangi időszak vége.
• Március 5. (Hamvazószerda) Farsangi időszak lezárása, Nagyböjt kezdete.

Hamvazószerda a negyven napos nagyböjt kezdete a katolikus liturgiában:

A hamvazószerda is mozgó ünnep, melynek időpontja a húsvétvasárnaptól függ. Húsvétvasárnaptól kell visszaszámolnunk 46 napot, ami a hagyomány szerint negyven hétköznap és szombat összesen, így megkapjuk a nagyböjt időszakának kezdetét. Hamvazószerda március 5-ére esik 2025-ben.

A Mohácsi Busójárás március 3-i, farsanghétfői, illetve a március 4-i, húshagyókeddi programját IDE kattintva olvashatják!

A legismertebb magyarországi farsangi népszokás főszereplői, a mohácsi busók az elmúlt hétvégén tartották a 2025-ös évi farsangi, többnapos télűző mulatságukat, hogy majd a húshagyókeddi koporsóégetéssel végleg elűzzék a telet.

A busók hagyományos öltözetben, bocskorban, vagy csizmában, fehér vászongatyában, a bundájukat kifelé fordítva, derekukon birkabőr kötéllel vagy lánccal összekötve, amelyre egy, vagy több kolomp van kötözve, és a legfontosabb busókellék: a többnyire fűzfából faragott, festett busómaszk.

Az ilyenkor szokásos zajkeltés és ijesztgetés eszközeit is viszik a busók magukkal: nem maradhat otthon a kereplő, a buzogány, a hosszú fakürt, a favilla. A rémisztő, ördögi álarcot viselő busó párja a „szép busó”, a sokac népviseletbe öltözött, arcát fátyollal eltakaró női alak.

A mohácsi farsangi alakoskodás ugyancsak jellegzetes figurája a jankele. Jankelének legtöbbször fiúgyermekeket szoktak öltöztetni, a maskarájuk rongyos ruha, arcukat ronggyal, harisnyával, zsákkal takarják el.

A mohácsi sokacok farsangolása mára a város közös ügyévé vált, s évről évre egyre nagyobb turisztikai érdeklődés mellett zajlik. A busójárás hírnevéhez és növekvő látogatottságához nagyban hozzájárult az UNESCO döntése, amelynek nyomán 2009-ben felvették a mohácsi busójárást ’Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájá’ -ra.

Forrás: Facebook/ Pécsi Néprajzi Múzeum – a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya

The post Itt a „farsang farka”! appeared first on BaHír.

Az idén február 27. és március 4. között megrendezett legnagyobb magyarországi téltemető, tavaszköszöntő népszokáson a szervezők közlése szerint ezúttal több mint 2600 maskarás és 73 busócsoport vesz részt – közölték a szervezők az MTI érdeklődősére.

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban és délben megnyit a népművészeti- és kézműves vásár is a belvárosban.

Az oldalunkon már megismerhették a Mohácsi Busójárás februári, illetve a márciusi programját!

A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a városban jelenleg zajló nagy volumenű építkezések, beruházások miatt az eddigi években megszokott parkolási lehetőségek korlátozottan elérhetők, ezért javasolják a látogatóknak, hogy előre tervezzék meg az utazásukat, illetve lehetőség szerint válasszák a tömegközlekedés adta lehetőségeket.

Amennyiben mégis az autó mellett döntenek és sztrádán érkeznek, érdemes a mohácsi helyett a nagynyárádi autópálya-lehajtót választani az M6-oson ahonnan kényelmesebben meg lehet közelíteni a várost dél felől, az újmohácsi oldalon parkolva komppal, vagy személyszállító hajóval pedig a Busójárás közepén találhatják magukat a látogatók – emelték ki.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A Mohácsi Busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen és az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

Forrás: mti.hu

The post Csütörtökön kezdődik a Mohácsi Busójárás appeared first on BaHír.

2025. február 27 és március 4 között kerül a 2025-ös évben megrendezésre a Baranya vármegyében élő mohácsi sokacok messze földön ismert népszokása, a Mohácsi Busójárás. A busójárás idejét minden évben a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Elődeink egykor farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartották a farsang farkán a mulatságot. Viszont a farsang utolsó csütörtökjén ma is a gyermekek öltöznek maskarába.

A Mohácsi Busójárás februári részletes programját egy korábbi írásunkban már közzétettük.

Most pedig ismerjék meg a márciusi programját:

Jó szórakozást!

The post Mohácsi Busójárás 2025 appeared first on BaHír.

2025. március 1-jén és március 2-án a mohácsi komp járatkimaradás nélkül

05:20-tól 20:00 óráig menetrend szerint közlekedik.

2025. március 1-jén és 2-án 9:00-tól 20:00 óráig mindkét oldali parti pénztárainkban két-két helyen is van lehetőség menetjegyek vásárlására.

Éjszakai révhajójárat indul március 1-jén, 2-án, 3-án és 5-én 2:00 órakor.

A Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Nonprofit Kft. alapítója és egyben tulajdonosa Mohács Város Önkormányzata. A mohácsi társaság elődje 1953-ban alakult Mohácsi Városgazdálkodási Vállalat néven.

1993-ban Mohácsi Önkormányzati Szolgáltató Kft.-vé alakult, majd 1996-tól a Civis Szolgáltató Kft. beolvadásával  Mohácsi Városgazdálkodási és Vagyonkezelő Kft.-ként működött tovább. 2004-ben a révhajózási ágazat beolvadásával létrejött a Mohácsi Városgazdálkodási és Révhajózási Kft., mely 2013. november 1-je óta nonprofit jelleggel működik.

2019 óta a Mohács I. kirándulóhajó üzemeltetésével bővült a tevékenységeink köre. Tagja vagyunk a Révhajósok Országos Szövetségének.

Forrás: mvgv.hu

The post Változás a mohácsi komp- és révközlekedésben appeared first on BaHír.

A Mohácsi Busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Napjainkra az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.

Most pedig ismerjék meg a Mohácsi Busójárás 2025. februári programját:

Február 27. (csütörtök) – Kisfarsang
09.30 „Maszkot ölt apraja, nagyja” – Busójárás nyitórendezvénye az Ifjúsági Centrumban
Közreműködik a Mohács Térségi Általános Iskola Széchenyi Iskolája, a Mohács Térségi Óvodaközpont Rókus Óvodája és Eötvös Óvodája
12.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
14.45 Farsangi felvonulás a Sokackörtől (Táncsics utca – Szabadság utca – Széchenyi tér)
15.00 A város utcáin és terein gyermek jankelék és kisbusók szabad farsangolása
15.15 Gyermek néptánccsoportok és busócsoportok bemutatói a Széchenyi téri színpadon
16.00 Busójárási eszközök bemutatója a Széchenyi téren
17.00 Kiállításmegnyitó a Kanizsai Dorottya Múzeumban
19.00 Délszláv táncház a piactéren Glasovi zenekarral

Február 28. (péntek)
10.30 A Busóudvarban ,,Busójárás varázslatos eszközei” című rajzpályázat kiállítás megnyitója
11.00 Népművészeti- és kézműves vásár a belvárosban
13.00 Trábert József Területi Német Népdaléneklési Verseny a Mohácsi Német Önkormányzat és a Park utcai Katolikus Általános Iskola és Óvoda közös rendezésében, Helyszín: Német Nemzetiségi Ház (Kossuth L. u. 51.)
14.30-16.00 MesterPont- A Népművészet Mesterei 1 helyen – „A valódi hagyományok útján” Versendi Kovács József-tambura és Englert Antal- maszkfaragó
Helyszín: Kígyó utcai Alkotóház bemutató műhelye: Kígyó u. 7/A. (belépő: 1.000 Ft)
14.30 Néptánccsoportok és zenekarok bemutatkozása a Széchenyi téri színpadon
14.30 Néptánccsoportok, busócsoportok és zenekarok bemutatkozása a Deák téri színpadon
15.00 Zenekarok a Busóudvar színpadán
16.30 A Radost zenekar minikoncertje és sokac táncok tanulása a Kanizsai Dorottya Múzeumban (belépődíj: 1.500 Ft)
17.00 „Maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak” – busómaszk-faragók és más népművészeti tárgyalkotók munkáiból kiállítás, valamint Jaksics György busókellék-készítő népi iparművész életműkiállítása – kiállításmegnyitó a Mohácsi Kossuth Teátrum Művelődési Házban – Közreműködik: Orašje zenekar
19.00 Délszláv táncház a piactéren Versendi Kovács József és zenekarával 

További információk:
Weboldal: www.mohacsibusojaras.hu
Busójárással kapcsolatos információ: info@mohacskultura.hu
Általános turisztikai információ: mohacs@tourinform.hu
Facebook: www.facebook.com/busojarasmohacs
Instagram: @busojaras

Forrás: mohacs.hu

The post Mohácsi Busójárás februári programja appeared first on BaHír.

Ahogy a mohácsi kiállítás újragondolása és átépítése megkezdődött, úgy indult meg egy fokozott érdeklődés a múzeum gyűjteménye, gyűjteményezési módszere iránt. Ennek eredményeként számos egyedi és korábban a múzeum gyűjteményében nem fellelhető műtárggyal gazdagodott a déli szláv bázisintézmény.

Az állandó kiállításunk megújítása során többen érdeklődtek, hogy a birtokukban lévő régi tárgyakat befogadjuk-e. Körülnéztek a padláson, háztartásban, vagy számot vetettek összegyűjtött tárgyaikkal, és a helytörténetileg érdekes darabokat behozták múzeumunkba. – meséli a történetet Dr. Hasanovic-Kolutácz Andrea, igazgató. – Ennek köszönhetően több olyan értékes tárggyal gazdagodott gyűjteményünk, amelyeket ki is állítottunk, hogy a helyi történelemről és szokásokról minél részletesebb képet mutathassunk a látogatóknak.

Így került a múzeum gyűjteményébe egy levente vándorzászló 1925-ből, abból az évből, amikor az intézmény múzeummá alakult; egy római katolikus papi miseruha; és egy egyleti kürt. Több tárggyal bővült a múzeum sváb gyűjteménye is: házi textíliák, ágyterítők, eredeti pacsker gazdagítják a kiállítást. Különlegességként a mohácsiak számára eddig kevésbé ismert bő ujjú, sokac férfiing is immáron megtekinthető. Az új szerzemények amellett, hogy helyet kaptak a kiállításban azt is jelzik, hogy a múzeum alapfeladatát is végzi: gyűjt, rendszerez, közzétesz. A megújuló kiállításban helyet kapott egy igazán különleges installáció is, amely már régi vágya volt a múzeum jelenlegi és korábbi munkatársainak. Egy 20. század eleji bosnyák-horvát szoba, illetve egy Dráva menti sokác konyha rekonstrukciója díszíti a kiállítótér egyik sarkát, igazi autentikus élményt szolgáltatva a látogatónak. Ennek a két helyiségnek a bemutatása azért is különösen fontos, mert segítségükkel a 100-120 évvel ezelőtti életmód sajátosságai ismerhetők meg, ill. egyfajta konyhatörténet is megelevenedik: a füstös konyha, a korábbi főzőedények, a sütőharang és a balkáni eredetű konyhai megoldások segítenek elmélyedni a korábbi korok háztartásainak életében.

A rendkívül színes kiállítás az első visszajelzések alapján önmagában is nagy élményt nyújt, de természetesen a tárlat a legmodernebb megoldásokkal is igyekszik megszólítani a látogatókat. Az interaktív elemek révén élményszerűen ismerkedhetnek meg a látogatók a kiállítás tematikájával. A busójárás felidézéseként próbára tehetik merészségüket, és ujjat húzhatnak egy busóval.

A kiállítás háziasszonyának, Kersics Ankának a személyiségét és kalandos életújtát egy átalakított diavetítő segítségével ismerhetik meg a múzeumba betérők, különleges énekhangját pedig lemezjátszókon lehet meghallgatni. Predács Ferenc, a Dél-Dunántúl fényképészének kameramásolata elé pedig akár a „Sokac-gardróbból” felvett viseletekben is oda állhatnak a látogatók.

Az interaktív elemek közül is kiemelkedik az az asztal, amely egyszerre szolgál múzeumpedagógiai foglalkoztatóként, társasjátékként és hangszerként: az asztallapon egy társasjáték révén ismerhető meg Mohács és az itt élők története, illetve az átalakított fiókok segítségével különböző, helyi pengetős hangszerek hangja elevenedik meg, amelyeket egyszerre megszólaltatva egy tamburazenekar hangzása idézhető fel. Az állandó kiállítás megújítása a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program keretében valósult meg.

Forrás: sajtóközlemény

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss, baranyai híreket, információkat.

The post Új kiállítás, új műtárgyak, új élmények Mohácson appeared first on BaHír.

A közleményben felidézik, hogy a télűző-tavaszköszöntő népszokás az UNESCO kulturális világörökség része, 2012 óta pedig a hungarikumok listájára is feliratkozott. Bár elsősorban kulturális értékként lehet rá tekinteni, turisztikai hatása is kiemelkedő, hiszen minden évben jelentős lendületet ad a város februári forgalmának.    

Az idén február 8. és 13. között zajlott busójárás idején közel 84 százalékos szobakapacitás-kihasználtságot mértek a magán- és egyéb szálláshelyeken. A busójárás hétvégéje pedig egy főszezoni, augusztus 20-i hosszúhétvége vendégforgalmánál is jelentősen magasabb. Idén például a busójárás legnépszerűbb időszakában, péntektől vasárnapig a szállodák kihasználtsága jóval meghaladta a 90 százalékot – emelte ki az MTÜ.    

Az eseménysorozat a tavalyinál 3 százalékkal több, mintegy ezer vendégéjszakát hozott a város szálláshelyeinek. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ adatai szerint a legjellemzőbbek az egy, illetve három napos foglalások voltak. A szálláshelyeket, ahogy tavaly, úgy idén is túlnyomó többségükben magyarok töltötték meg, akik legtöbben Budapestről és környékéről, valamint Győr-Moson-Sopron és Csongrád-Csanád vármegyéből érkeztek. A legtöbb külföldit pedig Szlovákiából és Németországból köszönthették, míg a legtávolabbi országból fogadott turista egy egyesült államokbeli vendég volt – ismertette a Magyar Turisztikai Ügynökség közleményében.

Forrás: mti.hu

The post Teltházat hozott a busójárás a mohácsi szálláshelyeknek appeared first on BaHír.

A múzeum történetének egyik legnagyobb fejlesztése a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Programjának hetvenmillió forintos támogatásával valósultak meg.     

Közleményük szerint az idei busójárásra érkezők már meglátogathatják a tárlatot.  

A Népek találkozása a mohácsi Dunánál című állandó kiállítás teljes megújítása másfél évig tartott, annak eredményeként pedig a tárlat megőrizte eredeti tematikáját, ezzel együtt a 21. századi látogatói igények figyelembevételével látványos változáson ment keresztül.    

A vitrinek teljesen átalakultak és több új tárgy is helyet kapott a kiállításon. A számos interaktív elem révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhatnak a látogatók – írták.   

A kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, továbbá a város helytörténetét. Emellett nagy hangsúlyt kap a magyarországi déli szlávok, a horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása is – idézte a kommüniké Hasanovic-Kolutácz Andrea igazgatót.    

A múzeum megújult tárlatáról, a közgyűjtemény elérhetőségeiről a kanizsaidorottyamuzeum.hu oldalon találhatók részletes információk.

Forrás: mti.hu

The post Megújult a mohácsi csatát és a busójárás eredetét is bemutató kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban appeared first on BaHír.