A Pécsi Tudományegyetem rektorjelölt-választó szenátusi ülésére október 20-án kerül sor. A fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány a Szenátus döntését követően, november 15-ig hozza meg a végső döntést a rektorjelölt személyéről, majd a kinevezést a köztársasági elnök teszi meg.

A vitafórum központi témái az oktatás és kutatás fejlesztése, a nemzetköziesítés, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamint a hallgatói és dolgozói közösség bevonása voltak, ezek mellett olyan érzékeny témák is előkerültek, mint az alapítványi fenntartás, a bérpolitika, vagy az infrastruktúra-fejlesztés.

Dr. Betlehem József, a PTE jelenlegi általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese a hallgatói létszám növelése mellett kiemelte a minőségi képzés fejlesztését, a digitális oktatási stratégia bővítését és a nemzetközi rangsorokban való további előrelépést. A Klinikai Központ stratégiai szerepét hangsúlyozva a térség ellátórendszerének megerősítését, valamint a telemonitoring és mobil egészségügyi megoldások fejlesztését sürgetné. Prioritásként nevezte meg a fenntarthatósági, egészségmegőrző kezdeményezések bővítését is. Célja egy nemzetközileg versenyképes, regionálisan meghatározó egyetem vezetése.

Dr. Fábián Adrián, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar korábbi dékánja szerint a PTE-nek a Balatontól délre fekvő térség tudományos, innovációs és gazdasági központjává kell válnia. Kritikusan kiemelte a karok közti egyensúlytalanságot, amelyre megoldás lehet a belső kohézió és a transzparens forráselosztás. Programjában az összehangolt működést, a funkcionális és finanszírozási problémák rendezését, valamint a stratégiai egyeztetések rendszerességét is hangsúlyozta. Szerinte az egyetemi közösség csak akkor tud valódi közösségként működni, ha az azonos munkakörök azonos elismerést kapnak, és ha az intézményi döntések átlátható, méltányos módon születnek.

Dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának professzora szerint a PTE egykor „kis Heidelbergként” volt ismert, ezt a rangot vissza kell szerezni. A humán tőke terén alapítványi professzori programokat, teljesítményorientált bérezést, és kiemelt tehetséggondozást tervez, míg a szerkezeti újragondolásban a doktori iskolák integrálását, egy klinikai kutatási központ létrehozását és a kampuszfejlesztések felgyorsítását sürgette. A működés terén a transzparencia, a hatékonyság és az alumni hálózat aktiválása áll programja középpontjában.

A vita során a jelöltek számos stratégiai jelentőségű kérdésre válaszoltak a digitalizációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásán át az alapítványi működésig. 

Lehet-e a PTE-nek Fogorvostudományi Kara?

A kérdésre igencsak eltérő válaszokat kapott a hallgatóság. Dr. Fábián Adrián szerint a PTE már így is túlságosan orvos-egészségtudományi profilú, és a kiegyensúlyozottság megőrzése fontosabb, mint a további bővítés. Határozottan ellenezte az új kar létrehozását. Dr. Kellermayer Miklós szerint viszont a Fogorvostudományi Kar megalapítása nemcsak szakmai szempontból indokolt, hanem komoly gazdasági potenciált is rejt az egészségturizmus és a nemzetközi hallgatói piac felé.
Dr. Betlehem József támogatja a kar létrehozására irányuló, már megkezdett folyamat folytatását, és bízik abban, hogy a közeljövőben a fenntartó kuratórium is időszerűnek látja majd a kar megalapításával kapcsolatos végleges döntést.

Az alapítványi fenntartás kérdése is szóba került

Dr. Betlehem József szerint a rektor és a kuratórium viszonyát finomhangolással lehet a megfelelő irányba terelni. Dr. Fábián Adrián röviden reagált a kérdésre: a fenntartó és a rektori vezetés közötti viszony a jövőben csak jobb lehet. Dr. Kellermayer Miklós szerint az akadémiai oldalnak kell kijelölnie a stratégiai irányokat, míg a kancelláriától megrendelik a szolgáltatásokat, a kuratóriumnak pedig őriznie, védenie és gyarapítania kell a vagyont, amely biztosítéka és záloga az egyetem működésének. 

Karok közti rivalizálás

A vita egyik legfontosabb kérdésköre az volt, hogy hogyan teremthető meg egy olyan egyetemi kultúra, ahol a karok nem egymás versenytársai, hanem egymást erősítve járulnak hozzá az intézmény fejlődéséhez.

Dr. Fábián Adrián szerint a közösség akkor tud valóban együttműködni, ha az azonos munkakörben dolgozó munkatársak hasonló elismerésre és fizetésre számíthatnak, függetlenül attól, melyik karhoz tartoznak, ellenkező esetben a különbségek rontják az összegyetemi kohéziót. Dr. Kellermayer Miklós ezzel szemben egy „katalitikus közösség” kialakítását sürgette, ahol az egyéni küldetés és tehetség összhangban van az egyetem egészének céljaival. Dr. Betlehem József szerint a kooperáció már megindult, amit tovább kell erősíteni. A közösség egységét az adatalapú, teljesítményorientált és motivációra építő bérezési rendszer erősítheti, amely biztosítja az azonos munkakörök méltányos kezelését.

Röviden az indokolatlan bérkülönbségek eltörléséről

A jelöltek két eldöntendő kérdést kaptak a moderátortól. 

1. Vállalja-e, hogy az egyetem bérpolitikáját átlátható, igazságos alapokra helyezi (például az indokolatlan bérkülönbségek eltörlésével)?
Dr. Fábián Adrián igennel válaszolt, míg dr. Kellermayer Miklós ismételten hangsúlyozta, hogy a teljesítményorientált bérezésben hisz, dr. Betlehem József pedig az adatalapúság, a teljesítmény és a motiváció hármasát ismételte meg. 

2. Vállalja-e, hogy az érdekképviseletekkel érdemi dialógust folytat, folyamatos egyeztetéseket tart, és megkeresésükre egy hónapon belül írásban, érdemi módon reflektál? Erre a kérdésre mindhárom jelölt egyértelmű igennel válaszolt. 

Melyek a legsürgetőbb infrastruktúrális fejlesztések?

Az infrastruktúráról szóló kérdésre dr. Betlehem József szerint az „1. számú” prioritás a kollégiumi férőhelyek bővítése és a hallgatói lakhatás további támogatása. Elmondta, jelenleg több megoldást mérlegelnek a férőhelyek bővítésére, a kollégiumi színvonalak egy szintre emeléséről. A klinikai épületegyüttes fokozatos megújítása szerinte regionális centrumfejlesztésben képzelhető el, ugyanakkor hangsúlyozta, az elmúlt időszakban számos transzformációnak lehettünk tanúi. Dr. Kellermayer Miklós a mikrokollégiumok azonnal indítható modelljét, egy nemzetközileg akkreditált biobank és klinikai kutatóközpont létrehozását, valamint a klinikai kampuszok ütemes felújítását jelölte meg. Szerinte ezek együtt növelik a versenyképességet és a kutatási bevonhatóságot. Dr. Fábián Adrián realistán jelezte: nagy volumenű kollégiumfejlesztés külső forrás nélkül nem megy. Rövid távon saját forrásból az oktatási infrastruktúra kiegyenlítése a legcélszerűbb, mert ma jelentős minőségi különbségek vannak az egyetemi helyszínek között. Szerinte jelenleg az oktatási terek színvonalának kiegyenlítése (48-as tér, Ifjúság út, Szigeti út tengely) indokolt, hogy a hallgatók azonos minőségű infrastruktúrát kapjanak. 

Forrás: pte.hu, képek: PTE/Csortos Szabolcs

The post Több kérdésben markásan eltér a PTE rektorjelöltjeinek véleménye appeared first on BaHír.

– Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?

– Talán az elmúlt évtizedek egyik legeseménydúsabb időszaka áll mögöttünk. Már 2021. év elején, a pandémia idején számos, a helyi és régiós ellátást, az országos járványkezelést és az oktatást is érintő kihívásokkal, feladatokkal szembesültünk. Visszatekintve is büszkék lehetünk arra, hogy felkészült és elkötelezett szakembereink minden téren helytálltak. Ez az időszak sok tanulsággal járt az akadémiai és adminisztratív munkaszervezés és az üzemeltetés területén is, amely tapasztalatok középtávon is a hatékonyságot szolgálták. Úgy gondolom, hogy az Egyetem bizonyított ebben az időszakban és megalapozta azt a bizalmat, amely a felsőoktatás megújítása során új feladatokkal ruházta fel a PTE-t. Az elmúlt öt év másik nagy változása ez a megújulási folyamat volt. Az Egyetem működése egy új szintre lépett. Előtérbe került az intézmény és a munkatársak teljesítménye, ennek a teljesítménynek a díjazása. A korábbiakhoz képest teljesen új feladatok kerültek egyetemi felelősség alá. Mára a régió elsőszámú oktatási, kutatás-fejlesztési, egészségügyi és ami jövőnk szempontjából meghatározó: gazdaságfejlesztési szerepét látjuk el. Ez a fajta feladatrendszer alapjaiban követeli meg a működési hatékonyság növelését és a térségen belüli és azon kívüli szereplőkkel való szoros együttműködést. Utóbbit szeretném is hangsúlyozni. Az Egyetem belső működése és a környezetére kifejtett pozitív hatása is csak akkor lehet eredményes, ha megvalósul az együttműködés. Gondolok itt a szervezeti egységek és Karok közti közös munkára, az akadémiai területeken és az adminisztrációban dolgozó kollégák közösségére. A PTE csak egy egységes Egyetemként lehet sikeres. Az elmúlt években ezt a célt szolgáltuk. Tapasztalhatjuk, ha ez a hatalmas, 10.000 fő feletti szervezet megmozdul, akkor csodálatos dolgokat érhet el a város és a teljes régió érdekében.

– Mely eredményekre a legbüszkébb, illetve mi okozta a legnagyobb kihívást?

– Ahogy említettem, egy nagyon összetett és kihívásokkal teli időszakot tudhatunk a hátunk mögött és itt a kihívás szót pozitív értelemben használom, hiszen ezek mind lökést adtak ahhoz, hogy egy óriási szervezet átalakulása, fejlődése hatékony legyen.

Fejlesztés szempontjából fontos mérföldkő volt az új fogászati klinika átadása, az Általános Orvostudományi Kar új elméleti tömbjének megépítése, az orvosi kar parkjának teljes átalakítása és megnyitása. Az Egyetem 650.000 m² területet üzemeltet és fejleszt, így mindig városi környezetben is gondolkodunk. Fontos, hogy a fejlesztéseink ne csak 35.000 egyetemi polgárt, de a település lakóit is szolgálják, javítsák a városképet és az általános komfortérzetet is fejlesszék. 

A fenntarthatóság hatványozottan megjelent az egyetemi fejlesztésekben. A UI GreenMetric rangsorban 9 évvel ezelőtt a 355. helyen állt a PTE, jelenleg pedig a világ 25. legzöldebb egyeteme és az idei évben átvehettük a Magyar Kórházszövetség Zöld Kórház díját is, amely első alkalommal került kiosztásra. 17 épület energetikai fejlesztési koncepcióját dolgoztuk ki és kezdtük el ezek megvalósítását, saját forrásból növeltük és növeljük a naperőművek számát. Ha ezen utóbbi fejlesztéseket lezárjuk, éves szinten 645 ezer kWh villamosenergiát takaríthatunk meg, amely az érintett épületek fogyasztásának 53%-át váltja ki. A kihívások itt is ösztönzően hatottak. A 2023. évi energiaár növekedés időszakában például 35 % gáz, 10 % villamosenergia és 17 % távhő megtakarítást sikerült elérni, ami közel 1 Mrd Ft-os közüzemi megtakarítást jelentett abban az évben. 

Az egészségügy területén a PTE lett a megyei fő ellátó, a mohácsi, szigetvári, komlói, siklósi és harkányi kórházat is integráltuk az egyetemi működésbe. A szolgáltatások fejlesztését ezen a területen is számos innovatív megoldás és új projekt előkészítése célozza.

Mindeközben az Egyetem gazdaságfejlesztési szerepköre is egyre inkább felértékelődött. Tavaly év végén indíthattuk útjára az UniNext Innovációs Programot, amely az egyetemi tudásra építve a régió gazdaságfejlesztését és a tudomány eredmények hasznosulását tűzte ki célul. Azért dolgozunk, hogy a fiatalok helyben találják meg a boldogulást, növekedjen a magas hozzáadott értékű befektetések aránya és az egyetemmel szorosan együttműködő vállalkozások letelepedése új munkalehetőséget nyújtson a helyiek számára. Egy komplex, a helyi társadalmi és természeti értékeket tiszteletben tartó régiófejlesztési programot valósítunk meg, amelyből mindenki profitálhat. 

– Milyen vezetői szemléletet tart a legfontosabbnak egy ekkora intézmény működtetésében?

– Az első a bizalom és az együttműködés. Nem magunkért dolgozunk, hanem a szervezetért és annak céljaiért. Ehhez a mindennapi munka szintjén pontos felelősségi körök, átlátható foglalkoztatási struktúra és megfelelő motiváció is szükséges. Az elmúlt években egy szisztematikus, versenyképes rendszert alakítottunk ki. Átvizsgáltuk és definiáltuk a felelősség- és hatásköröket, ezáltal az alapoktól építettünk fel egy teljesen új munkakör struktúrát, amely szerint ma is dolgozunk és amelyet folyamatosan fejlesztünk. A korábban nem alkalmazott eszközök és eljárások, mint a teljesítményértékelés vagy a bevezetett toborzási és kiválasztási technikák mára a működésünk természetes részévé váltak. Fontosnak tartom, hogy a közösséghez tartozásról ne csak beszéljünk, de lehetőséget is adjunk a kollégáknak arra, hogy ezt megéljék. Ezek az eszközök, azonban minden folyamat és rendszer mögött emberek vannak, és a nap végén ez számít igazán. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az a közösség, amihez tartozunk erős és összetartó legyen. Beszéltem az elmúlt öt év kihívásairól. Minden esetben azért tudtunk jól reagálni és eredményesen dolgozni, mert a szakértelem mellett az összetartás is megvolt. Úgy gondolom, hogy vezetőként nem az a dolgunk, hogy egy szűk réteggel kerüljünk kapcsolatba és dolgozzunk együtt, hanem érezzük az Egyetem lüktetését, megtapasztaljuk a mindennapok valós kihívásait és azokra találjunk megoldást az egyetemi közösséggel. Ezért minden olyan programot támogatok, amely erősíti az Egyetemhez tartozás érzését és közelebb hozza a közösség tagjait.

– A Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Milyen sajátos kihívásokat jelent egy ilyen szervezet gazdasági és infrastrukturális irányítása?

– Az infrastruktúra üzemeltetése önmagában is nagy feladat, hiszen 650.000 m² területről beszélünk, ráadásul a biztonság és a napi gördülékeny üzemeltetés sem az egészségügyi, oktatási, sem pedig a kutatási feladatellátás miatt nem lehet veszélyben. Természetesen egy ekkora ingatlanvagyon és összetett intézményrendszer esetében mindig vannak azonnal kezelendő problémák, de ezek monitoring és bejelentési rendszerét, valamint a létesítmények üzemeltetését is új, sok esetben digitális alapokra tudtuk helyezni, amely a hatékonyságot szolgálta. Az ingatlanok mellett jelentős az Egyetem eszközállománya is, ezekről korábban nem volt digitális nyilvántartás és eszközmenedzsment rendszer, ennek felépítését is megkezdtük és hamarosan lezárhatjuk az erre irányuló projektet. A hallgatói terek bővítése, felújítása folyamatos és a kollégiumi, lakhatási kérdések kezelésében is jelentős lépést tettünk, amikor lezártuk a Balassa Kollégium felújítását, de már dolgozunk az új kollégiumfejlesztési koncepción. Szintén kidolgozás alatt áll a Gyógyszerésztudományi Kar és a Gyermekgyógyászati Klinika fejlesztési koncepciója, de jelenleg felülvizsgáljuk a Klinikai Központ infrastruktúra fejlesztési terveit is, mivel a közelmúltban történt kórház integrációk alapjaiban befolyásolják a betegellátást.

Említettem a digitalizációt. Egy PTE méretű és tevékenységében szerteágazó szervezet üzemeltetése elképzelhetetlen digitalizációs megoldások nélkül. Öt év alatt a HR, beszerzési, működés monitoring, üzemeltetési, jogi folyamatok jelentős részét sikerült az online térbe terelnünk, ugyanakkor itt még sok feladatunk van. Már dolgozunk a digitális szerződéskötési rendszeren és vizsgáljuk a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is. Fejlesztés alatt áll az adminisztratív dolgozókat is megszólító MI képzés és szakterületenként vizsgáljuk a hatékonyság ezen eszközzel történő növelését célzó megoldásokat. A teljes PTE szempontjából fontos a Smart University Program, amely kifejezetten az MI területén releváns kezdeményezéseket fogja össze és valósít meg hatékonyságnövelő projekteket.

– Hogyan lehet egyensúlyt találni a gazdasági fenntarthatóság és a hallgatói, illetve oktatói igények között? Van-e olyan fejlesztési irány, amely kifejezetten a hallgatói életminőséget célozza, például kollégiumok, közösségi terek vagy digitális szolgáltatások terén?

– Az egyetemi portfólió és a PTE-vel szembeni elvárások, ezáltal az Egyetem felelőssége is jelentősen bővült az utóbbi években. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az elsődleges küldetésünk az oktatás, a hallgatók magas színvonalú képzése és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A beruházásaink ezt a célt szolgálják, ugyanakkor ez nem mindig saját erőből valósul meg. Egy modern egyetem együtt él a vállalkozásokkal, együtt fejleszti képzéseit és végzi kutatás-fejlesztési tevékenységeit. A vállalati kapcsolatok az oktatásban is megjelennek. A legtöbb Karon céges támogatásból alakítunk ki közösségi tereket, fejlesztünk oktatótermeket vagy valósítunk meg innovatív pályázatokat. A hallgatók számára ezek a piaci szféra szereplőivel kötött együttműködések gyakorlati hasznokkal is járnak, hiszen az Egyetem felvállaltan igyekszik kialakítani egyfajta munkaközvetítői szerepet is, segítve a hallgatók térségi elhelyezkedését. 

Az oktatói, kutatói és hallgatói igényeket is szolgáló beruházások esetén a fenntarthatóság már alapelvárás. A fenntarthatósági rangsorokban a PTE mostanra mondhatjuk, hogy hagyományosan jól szerepel, a hallgatói szemléletformálás folyamatos. 

A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéskört szeretném árnyalni. A PTE üzemeltetésében milliárdos szintű megtakarításokat tudtunk elérni az elmúlt években, pár fejlesztést már kiemeltem. Ugyanakkor a fenntarthatóság területén a társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság is fontos feladat. A PTE stratégiájának megalkotásakor nem véletlen került a legmagasabb prioritás közé ez a kérdéskör: az oktatástól kezdve a kutatáson keresztül az üzemeltetésen át egészen a térségi hatásig a fenntarthatóság jegyében tervezzük a feladatainkat. Ez utóbbi vonatkozik például az UniNext Programra is, amely révén nem csak egy kiemelt befektetési terület létrehozásában működhetünk közre, de biztosíthatjuk a helyi társadalom és gazdaság jövőjét, stabilizálhatjuk a térség energia és vízellátását is. Ez a kérdéskör tehát minden feladatunknál iránytűként van jelen. 

– Pécs egyre több nemzetközi hallgatót vonz. Milyen intézkedésekkel segítik az ő beilleszkedésüket?

– A PTE nemzetközi hallgatói létszáma mára átlépte az 5000 főt. Ez már Pécs lakosságát tekintve is jelentős szám, a külföldi hallgatók pedig fontos szerepet töltenek be a városi gazdaságban. Célunk, hogy a nemzetközi hallgatók számát tovább emeljük. Ehhez szükséges a jelenlegi kollégiumi férőhelyek további bővítse mellett a szolgáltatások fejlesztése is. Pár éve létrehoztuk az Egyetembiztonsági Osztályt, amely a teljes egyetemi polgárság, így a nemzetközi hallgatók számára is fontos szolgáltatásokat nyújt a biztonságos környezet, a gördülékeny egészségügyi és hivatali ügyintézések fenntartásáért, együttműködve a Nemzetközi Igazgatósággal. Tapasztaljuk, hogy egyre több nemzetközi hallgató részéről merül fel a helyi elhelyezkedés iránti igény, amelynek támogatását szintén elkezdtük kialakítani, ebben is együttműködünk a helyi vállalatokkal. 

– Ön szerint milyen lesz a Pécsi Tudományegyetem 10 év múlva?

– Nagyon röviden összefoglalva egy olyan intézményt látok magam előtt, amely a térség gazdaságának egyik fő találkozási pontja, piacképes és kiemelkedő értékű tudást képes biztosítani, tevékenysége a nemzetközi térben is meghatározó. Az egyetemi működés jövőjét tekintve a fenntarthatóság és a hatékonyság a mindennapok része, ahol digitális módon intézhető minden napi folyamat és adatalapú döntések születnek. A PTE-n jelenlévő adatvagyon már ma is a fejlesztések egyik középpontja, kiegészülve természetesen az információbiztonság megerősítésével. Ami azonban a legfontosabb, hogy egységes, büszke közösség dolgozzon a PTE-n, amely szolgálja a térség fejlődését.

– Mit üzenne a jelenlegi hallgatóknak, akik a jövő értelmiségét és szakembereit adják majd?

– Hiszek abban, hogy nem véletlenül születtünk oda, ahova. Felelősek vagyunk az otthonunkért, azért a térségért, ahol felnőttünk. A világ akkor fog fejlődni, ha képesek vagyunk helyben hatást kifejteni, értéket teremteni. Ezzel tartozunk saját őseinknek, akik lehetővé tették, hogy ma itt élhetünk és tartozunk az utánunk jövőknek is. Ha így tekintünk a világra, akkor a múlt tisztelete mellett örömmel dolgozunk a jövőért és örömmel használjuk azokat az új megoldásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkánkat.

The post Decsi István: az egyetem működése új szintre lépett appeared first on BaHír.

A központi felvételi során 6.286 fő nyert felvételt Pécsre, összességében közel 700 fővel és 12,3 százalékos növekedéssel haladják meg a tavalyi felvételi adatokat.

A legtöbben – a hallgatók 62%-a – alapképzésen kezdik meg tanulmányaikat, 16% osztatlan, 18% mesterképzésen tanul tovább, míg 4% felsőoktatási szakképzésen vesz részt. A jelentkezők 76%-a állami ösztöndíjas helyre jutott be, de nőtt az önköltséges hallgatók száma is.

A felvettek számát a pótfelvételi eljárás, a külföldi hallgatók beáramlása, valamint a doktori és szakirányú továbbképzések tovább emelhetik – így várhatóan összesen közel 9000 új hallgató kezdi meg tanulmányait a PTE-n 2025 szeptemberében, erre nem volt példa az elmúlt tíz évben.

The post Rekordszámú elsőéves hallgatóval indul a tanév a Pécsi Tudományegyetemen appeared first on BaHír.

A Tudományos Diákkör – ismertebb nevén: TDK – a felsőoktatásban mindig az esztendő kiemelkedő szakmai megmozdulása. Az a lényege, hogy a hallgatók – akár egyénileg, akár csoportosan – az intézmény alap tananyagszintjénél mélyebb kutatásokba fognak, melyek tartalmát és eredményeit aztán dolgozatokba foglalják.

A PTE Közgazdaságtudományi Kara a 2024/2025-ös tanévben is tartott TDK-konferenciát, amelyre ismét szép számban jelentkeztek hallgatók. A 2024-es őszi fordulójáról, illetve a korábbi, 2023/2024-es tanév két kari fordulójáról továbbjutó hallgatók közül végül a kar 26 jelenlegi, illetve volt hallgatója mutatta be színvonalas munkáját az országos megmérettetésen, a 37. OTDK Közgazdaságtudományi Szekciójában, ahol a 26-ból 14-en helyezést értek el.

Mindez a KTK tudományos diákköri tanácsának kétszeresen is fontos visszacsatolást jelent – hangsúlyozta dr. Kaposi Zoltán, a testület elnöke: – Egyrészt tisztán megmutatkozott, hogy habár a magyar tudományos élet nehézségekkel küzd, ez az egyetemi hallgatói kutatásokra még nem vetett árnyékot. Nekünk különösen örömteli, hogy e téren a Pécsiközgáz az ország élmezőnyébe tartozik, hiszen az OTDK-n képviselt 31 intézmény közül a 4. helyen végeztünk. Másrészt az olyan, a kutatásokat feldolgozó tanulmánykötetek, amilyen az Úton a jövőbe sorozat idei száma is, mind az érintett és más hallgatóknak, mind a konzulenseknek és a többi oktatónak, nem utolsósorban pedig az olvasóknak is azt jelzik, hogy érdemes energiát fektetni a kutatásokba és változatlanul rangja van ennek a munkának.

A szóban forgó kötet első részében kutatói portrék sorakoznak az OTDK-s dolgozatok szerzőiről és azok kutatási témáiról, a fő egységében pedig hét tanulmány kivonata kapott helyet. Ezen értekezések rendkívül sokszínűek: az egyik a zöldre mosás jelenségével foglalkozik, a másik a szerzői marketinggel, a harmadik a könyvvásárlási szokásokkal; akad, amelyik a hazai amatőr néptáncegyüttesek vezetési kihívásait, vagy amelyik épp az általános iskolások pénzügyi tudatosságát veszi górcső alá. Külön írás vizsgálja a reformkorba visszanyúlva a földbirtokosi felelősséget, egy tanulmány pedig arra is választ keres, hogy meghackelhető-e a vállalkozói szemlélet egy ötletversenyen keresztül.

– Biztos vagyok abban, hogy a TDK-megmérettetéssel a karunk idén is elindított hallgatókat egy jó irányba – összegzett dr. Rácz-Putzer Petra egyetemi adjunktus, aki egyben a fakultás tudományos diákköri tanácsának titkára és az országos tanács közgazdaságtudományi szakmai bizottságának titkára is.

A korábbi négy kötet után hamarosan az aktuális kiadvány is elérhető lesz a PTE KTK oldalán: https://ktk.pte.hu/hu/uton-a-jovobe-tanulmanykotetek

The post Rangos tanulmánykötet jelent meg pécsi közgazdász hallgatók munkáiból appeared first on BaHír.

Az elmúlt három évben mindig 90 ezer felett volt a felvettek száma, de az idén rekordszámú hallgató nyert felvételt a magyar felsőoktatásba.

Tízből nyolc hallgató államilag finanszírozott helyre került be. Atavalyihoz képest mintegy 2500-zal több állami ösztöndíjas nyert felvételt az idén – mondta.

A miniszter tájékoztatása szerint idén minden második felvett hallgató vidéki egyetemre jutott be.

Hankó Balázs jelezte, mérnök-informatika területre csaknem 21 ezer hallgatót vettek fel, ezt követi, kicsivel 20 ezer alatti létszámmal a gazdaságtudományi terület, majd a pedagógus és az orvos-egészségtudományok.

The post Közel 96 ezer diákot vettek fel az egyetemekre appeared first on BaHír.

A téren az egyetem mind a tíz kara, valamint több partnerintézmény is jelen lesz – információs standokkal, játékokkal és ajándékokkal. A résztvevők megismerhetik a képzési kínálatot, ösztöndíjakat, hallgatói szolgáltatásokat, sőt PTE-s relikviákat is vásárolhatnak.

A programot Vizi Soma, a PTE diákrektora nyitja meg. A ponthatárok bejelentéséig színpadi produkciók, koncertek, interaktív bemutatók szórakoztatják a közönséget. Fellép mások mellett a PTE Brass Band, a PEAC Cheerleading csapata, az est zárásaként pedig L.L. Junior ad koncertet.

The post Kihirdetik a ponthatárokat: jön a Pont Ott Parti Pécsen appeared first on BaHír.

Dr. Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke fogadta a kínai Zhejiang tartomány Huzhou városából érkezett delegációt, a megbeszélésre a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában került sor Miseta Attila rektor és egyetemi vezetők részvételével.

A találkozó középpontjában a kutatásfejlesztés, valamint az iparfejlesztés lehetséges közös irányai álltak. Dr. Őri László szerint ezek a területek jelenthetik Baranya számára a jövő egyik legfontosabb kitörési pontját. Baranya és Kína között két évtizedes múltra visszatekintő kulturális és turisztikai kapcsolatrendszer alakult ki, amely stabil alapot nyújthat a gazdasági és tudományos együttműködés kiszélesítéséhez is. 

A felek egyetértettek abban, hogy a meglévő baráti kapcsolatokra építve új szintre kell emelni az együttműködést. 

A látogatás újabb lépést jelent a Pécsi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatainak bővítésében is, és hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a térség vonzóbbá váljon a külföldi befektetők és kutatók számára egyaránt.

The post Kutatás és iparfejlesztés lehet Baranya kitörési pontja  appeared first on BaHír.

Mohay Ágoston egyetemi docensként és a Nemzetközi és Európajogi Tanszék vezetőjeként eddig is aktív szereplője volt a kar életének. Az elmúlt hét évben dékánhelyettesként segítette az intézmény nemzetközi fejlődését, vezette az Európa Központot, és kutatócsoportot alapított az emberkereskedelem elleni küzdelemre. Tudományos és szervezői munkáját idén Mestertanár Aranyéremmel ismerték el.

Vezetői hitvallása szerint a kar készen áll a továbblépésre: a tudatos, igazságos és közösségközpontú irányítás biztosíthatja a jövőbeli fejlődést. Célja nemcsak az eddigiek megőrzése, hanem a közösség aktív bevonásával történő megújítás is.

The post Új fejezet kezdődött a pécsi jogi karon appeared first on BaHír.

Tehát május első napjaiban megnyílnak a Zsolnay Negyed kapui és a PEN Fesztivál hazatalál a kétezer-tízes évek legnagyobb sikereinek helyszínére: három (+1 nap = április 30) napon át a pécsi egyetemista fiatalság újra megtölti élettel a Zsolnay Negyed minden zegét és zugát.

A PEN Fesztivál a Pécsi Tudományegyetem és az egész dél-dunántúli régió legnagyobb populáris könnyűzenei és közösségi eseménye.

Helyszíne idei évtől újra a fantasztikus pécsi Zsolnay Negyed, ahol immár az évszázados tradíció és a jövőbe nyúló emberi kreativitás őjra egymásra találhat és összeér.

A PEN rendezvény 3 + 1 napja alatt 10 helyszínen több mint 100 produkció áll majd színpadra, napközben közéleti és művészeti programok, az esti időszakban koncertek zajlanak, éjjel pedig 5 helyszínen parázslanak a bulik, a legnépszerűbb hazai DJ-ktől és partisorozatoktól az underground bugyrokon át a bűnös trash élvezetekig terjedő skálán.

A megszokott PEN élmények mellett idén számos újdonság is lesz: tematikus helyszíneket kap a hiphop (Hiphop Generations Stage) és a rave kultúra (RaveYard), a finom elektronikus zenék (GreenHouse), nyitunk egy Sky Bar-t a 6-os főút felett és egy nagy falusi kocsmát Jolly Presszó néven, ahol népzenei, trash produkciók lesznek hajnalig tartó táncházzal és házibulikkal…

… olvasható a penfesztival.hu oldalon.

FIGYELEM! Még 2025. április 10. éjfélig lehet beszerezni a jóáras PEN jegyeket/bérleteket, utána már picit drágábbak lesznek!

The post Május 1-3: Pécsi Egyetemi Napok Fesztivál appeared first on BaHír.

A PTE közleményében emlékeztettek arra, hogy az egyetem műszaki karán évek óta kiemelt figyelmet fordítanak a kiberbiztonsággal kapcsolatos ismeretek oktatására, amelynek eredményeként számos nemzetközi versenyen értek el kiváló helyezést a hallgatók.

A PTE MIK Hálózati és Kiberbiztonsági Tanszéken oktatott tantárgyak a számítógép-hálózatokhoz, a telekommunikációs hálózatokhoz és az informatikai biztonsághoz, a kiberbiztonsághoz kapcsolódnak, és a tanszék részeként kialakítanak egy új labort is, ahol a műhelymunka mellett új feladatok elvégzésére és kutatások indítására is mód nyílik.

A kar a jövőben kiberbiztonsági szakmérnöki képzés elindítását is tervezi, illetve felmenő rendszerben akár a kiberbiztonsági mesterképzésre is megvan a potenciál – jelezték a közleményben.

A mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság már most és várhatóan az elkövetkezendő években is a legkeresettebb területek közé tartoznak majd, hiszen hihetetlen mennyiségű adatot, információt tárolunk és kezel az emberiség informatikai rendszerekben, amelyek ugyanúgy védelemre szorulnak, mint a fizikai világban meglévő értéktárgyaink.

Az elmúlt években világszerte számos kibertámadás bénította meg a közlekedést vagy a bankrendszerek működését, de egy-egy weblap feltörése is millió dolláros károkat okozhatott tulajdonosának.

A jövő – de már a jelen – egyik legkeresettebb informatikai szakemberei a kiberbiztonsággal foglalkozó mérnökök lesznek, akik fő feladata a számítógéprendszerek és -hálózatok ellen irányuló kibertámadások megelőzése és a védekezés lesz – indokolták a tanszék létrehozását a kommünikében.

Forrás: mti.hu

Fotó: univpecs.com

The post Kiberbiztonsági tanszék alakult a pécsi egyetemen appeared first on BaHír.