Már Baranyát is elérte a fertőzés

A betegség Európában már régóta ismert probléma: Olaszország, Franciaország és Szlovénia borvidékei évekkel ezelőtt kezdtek küzdeni a fitoplazma ellen, mostanra viszont Magyarországon is tizennégy borvidéket érint a kórokozó – köztük Baranyát is. Bár a helyzet még nem olyan súlyos, mint például Zalában, a dél-dunántúli szőlészetek fokozott készültségben vannak. Dr. Teszlák Péter, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási igazgatója megerősítette, hogy a fitoplazma már több baranyai térségben is felütötte a fejét.

Nem létezik rá növényvédő szer

A betegség legnagyobb veszélye, hogy nincs ellene hatásos permetszer. A fertőzött tőkéket csak teljes kivágással lehet eltávolítani, és az újratelepítésre legalább két évet kell várni. A fertőzés első jelei a leveleken jelentkeznek: a zöld levelek sárgulnak, vörösödnek, a hajtások nem fásodnak be megfelelően, a termés mennyisége pedig jelentősen csökkenhet. A fehér bogyójú szőlő levelei sárgává, a kék szőlőé vörössé válik – innen ered az „aranyszínű sárgaság” elnevezés is. A vesszők gumiszerűvé válnak, a növény lassan elhal.

A kabóca a fő terjesztő

A kórokozót az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) terjeszti, amely néhány éve már meghonosodott hazánkban is. A kabóca nemcsak a szőlőt fertőzi: gyomnövényeken, erdei iszalagon, égeren vagy mogyorón is megtalálható a fitoplazma, innen is visszafertőzheti az ültetvényeket. A megelőzés kulcsa a kabóca elleni időzített, rovarölő szeres védekezés – ez kötelező az érintett területeken. Emellett kiemelten fontos a szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése is.

A borra nem veszélyes, de a gazdaságra igen

A fertőzés nem jelent egészségügyi kockázatot az emberre, és a bor minőségére sincs közvetlen hatással. A gazdasági következmények azonban súlyosak: a terméshozam visszaesése, az ültetvények kiritkulása, a kivágások és az újratelepítések évekre visszavethetik a termelést. A hatóságok a fertőzött területeken karanténintézkedéseket rendelnek el, ezek betartása kulcsfontosságú lehet a járvány terjedésének megfékezésében.

Veszélyben a borászati hagyományok

Baranya híres borvidékei – Villánytól a Pécsi borvidékig – évszázados hagyományokat őriznek. A szőlő aranyszínű sárgasága azonban olyan fenyegetést jelent, amely nemcsak a gazdákat, de a térség kulturális örökségét is súlyosan érintheti. A szakértők szerint most még van lehetőség kézben tartani a helyzetet, de ehhez összefogás, megelőzés és folyamatos ellenőrzés szükséges. A szőlősgazdáknak ébernek kell maradniuk – mert ha a fertőzés elharapódzik, annak hatásait évtizedekig érezni fogja a baranyai borászat.

Mit tehetnek a gazdák?

A szőlő aranyszínű sárgasága elleni védekezés komplex feladat, hiszen közvetlen növényvédő szer nem létezik rá. A megelőzés és a folyamatos ellenőrzés kiemelten fontos, különösen a fertőzött vagy veszélyeztetett területeken, így Baranyában is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hivatalos oldalán részletes ajánlásokat és védekezési útmutatókat találnak a szőlősgazdák, amelyek segítik az amerikai szőlőkabóca elleni rovarölő szeres kezelések időzítését, a fertőzött tőkék eltávolítását, valamint a környezet megfelelő rendbetételét. Az ajánlások betartása kulcsfontosságú lehet a betegség megfékezésében és a baranyai borvidékek védelmében.

The post Veszélyben a baranyai borvidék? Baranyában is fertőz a fitoplazma appeared first on BaHír.

A tragikus esettel kapcsolatban jelenleg is folyik a hatósági vizsgálat, ami azt hivatott kideríteni, hogy a fertőzés, ami végül a kisfiú halálát okozta, vajon a párkányi Vadas fürdőben történt-e? A kisfiú ugyanis úszásoktatáson vett részt a strandon.

A halálos baktérium miatt most lezárták a párkányi fürdőt, a víz bevizsgálása pedig jelenleg még mindig folyamatban van. 

A 11 éves kisfiút szombaton súlyos állapotban szállították kórházba, azok után, hogy az orvosai gyanúja szerint agyevő amőba fertőzést kapott. A kisfiú a tünetek megjelenése előtt az Esztergommal szemben található, párkányi Vadas Termálfürdőbe járt úszásoktatásra. A párkányi strand vezetősége azonnal lezárta a kültéri medencéit, ahol az oktatás zajlott, és vízmintát vettek.

A lezárást követően vízmintát vettek, közölte közleményében a termálfürdő, és azt írták, hogy eddig begyűjtött, összes medencéből vett vízminta nem erősítette meg semmilyen baktérium előfordulását. Ennek ellenére a lezárás június 20-ig érvényben marad a strandon. A nyitásról a szlovák Közegészégügyi Hivatal hivatalos rendeletének kézbevétele után tájékoztatják a vendégeket – írja a kemma.hu.

A 11 éves kisfiú halálát Dana Kamenická, a pozsonyi gyermekkórház (NÚDCH) szóvivője a TASR hírügynökséggel közölte: „az intézet orvosai és egészségügyi dolgozói minden igyekezetük ellenére sem tudták megmenteni annak a 11 éves kisfiúnak az életét, akinek szervezetében úgynevezett agyfaló amőbát diagnosztizáltak. Mindannyian rendkívül sajnáljuk, de a NÚDCH orvosainak és egészségügyi dolgozóinak maximális erőfeszítései ellenére sem sikerült megmenteni a fiú életét” – jelentette be a tragédia hírét kórház szóvivője az Új Szó beszámolója szerint. 

A vizsgálat mellett az Érsekújvári Regionális Közegészségügyi Hivatal vasárnap óta megelőző intézkedésként bezáratta a párkányi Vadas strandfürdőt.

A 11 éves kisfiú halálát okozó, úgynevezett „agyevő baktérium” valójában nem baktérium, hanem egy egysejtű amőba, a Naegleria fowleri. Ez a mikroorganizmus meleg édesvizekben – például tavakban, folyókban vagy nem megfelelően klórozott medencékben – fordul elő, különösen a nyári hónapokban. Az emberre nézve akkor jelent veszélyt, ha víz az orron keresztül jut be az orrjáratokba, például fejesugrás vagy úszás közben. A Naegleria fowleri innen felvándorolhat az agyba, ahol heveny agyvelőgyulladást, úgynevezett primer amőbás meningoencephalitist (PAM) okoz. Ez az állapot rendkívül gyors lefolyású és legtöbbször halálos, mivel az agyszövetet szó szerint „felfalja”.

Ez, az emberre nézve halált is okozható fertőzés rendkívül súlyos, és halálos következményekkel jár. A tünetek általában a fertőzést követő 1–12 napon belül jelentkeznek, fejfájás, láz, hányinger, valamint szaglás- és ízérzékelés elvesztése formájában mutatkoznak meg leginkább. A fertőzés előrehaladásával később aztán görcsök, zavartság, hallucinációk és kóma is felléphetnek még a fertőzött személynél.

A halálos kimenetelű, szörnyű betegség ellen jelenleg még nincs biztos gyógymód. Ugyan néhány ritka esetben sikerült már megmenteni a beteg életét – főként akkor, ha korai stádiumban felismerték és agresszív kezelést kezdtek a fertőzés ellen.

Az agyevő baktérium megelőzésénél kulcsfontosságú, hogy kerülni kell a meleg, állóvizek orron keresztüli belélegzését, például orrcsipesz használatával vagy víz alatti fejesugrás mellőzésével.

The post Meghalt egy 11 éves kisfiú, a strandon kapta el az agyevő baktériumot appeared first on BaHír.

A kutatók szerint a vérszívók monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma kullancsok képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére is, amely akár harmincszázalékos halálozási aránnyal is járhat. A Magyarországon eddig azonosított példányokban eddig nem találták meg ennek a betegségnek a vírusát.

A Hyalomma kullancsok Magyarországtól délebbre őshonosak, de vándormadarak révén könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel találnak megfelelő életkörülményeket ezen az éghajlaton is.

Magyarországon nagyjából 20–30 kullancsfaj él, ezek egy része a Hyalomma fajok által szintén kedvelt gazdaállatokon élősködik. A Hyalomma kullancsok több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert magyarországi kullancsoktól, nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű háti pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.

Tavasztól az azonosítást segíti a PragmaTick alkalmazás, amely iOS és Android operációs rendszeren is elérhető. Az applikációt az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium és az európai uniós Pragmatick cost pályázat segítségével alkották meg a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézet kutatói egy informatikus csapat segítségével.

A kutatók szerint a projekt indulása óta több száz lakossági bejelentés érkezett, de a begyűjtött kullancsok többsége hazai fajnak bizonyult.

Az Evolúciótudományi Intézet kutatói által indított közösségi kutatásra épülő program segítségével az elmúlt négy év során 19 Hyalomma kullancsot sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. A beérkező kullancsokat folyamatosan vizsgálják a kórokozókra, de eddig egyben sem találták meg a krími-kongói vérzéses láz vírusát.

A beküldött Hyalomma kullancsokat főként nagytestű emlősökön, például lovon, szarvasmarhán, bivalyon, vagy szamáron azonosították, ezért kiemelten fontos a nagyállattartók tájékoztatása. Különös figyelmet érdemelnek a tavasszal észlelt egyedek, mivel ezek helyi áttelelésre vagy magyarországi szaporodásra utalhatnak, nem pedig vándormadarak általi behurcolásra – hangsúlyozták a kutatók.

Az applikációról és a program eddigi eredményeiről a www.kullancsfigyelo.hu-n tájékozódhatnak az érdeklődők.

forrás: mti

További hírek itt!

The post Applikáción keresztül is be lehet jelenteni a Hyalomma kullancsokat appeared first on BaHír.

A Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint két csecsemő halt meg szamárköhögés miatt Magyarországon. A két eset az ország két különböző pontján történt.

A hatóság arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy szerintük az újszülöttek otthon kaphatták el a fertőzést. A Védőnők Egyesülete ezért is javasolja, hogy a várandós anyukák és családtagjaik oltassák be magukat, hogy ezzel is csökkentség a megfertőződés veszélyét.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Két csecsemő halt meg Magyarországon szamárköhögésben appeared first on BaHír.

Az országos tisztifőorvos szerint a vírus nem terjed könnyen, elsősorban szoros kontaktus útján fertőz. A betegség időtartama 2-4 hét és főleg immunhiányos betegeknél, valamint várandós nőknél terjed könnyebben.

A majomhimlő Közép-trópusi Afrikában elterjedt vírus. Az esőerdők állatvilágából származik a kórokozó, ami átterjedt az emberre. Az első átfertőzéseket a hetvenes években észlelte az orvostudomány. Tünetei hasonlóak a himlőéhez, azonban a tünetek súlyossága és a halálozási arány miatt rendkívül veszélyes, Afrikában a betegek 1-10 százaléka meghal.

A majomhimlő kezdeti tünetei közé tartozik a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és kimerültség. A betegség ideje alatt egyes fertőzötteknél a test felületén kiütések is kialakulhatnak. Kezelésére nincs specifikus gyógyszer, pusztán tüneti kezelés alkalmazható, azonban a himlő elleni oltás keresztvédelmet nyújt a majomhimlő ellen (85 százalékos hatékonysággal).

A majomhimlőről készült részletes cikkünket itt olvashatják:

The post Megjelent Magyarországon is a majomhimlő appeared first on BaHír.

Noha akár az egész családjuk koronavírusos, tehát ki vannak téve a fertőzésnek, ezeknek az embereknek az úgynevezett T-sejtjei vagy T-limfocitái a fertőzés legkorábbi szakaszában elpusztítják a vírust – írta a The Guardian online kiadása.

Ez történt azoknak a londoni egészségügyi dolgozóknak mintegy 15 százalékával, akiket a világjárvány első hulláma idején követtek nyomon. A felfedezés a vakcinák a T-sejtes immunválaszt célzó, új nemzedékének kifejlesztése felé nyithat utat – mondták a kutatók.

„Mindenki hallott olyan emberekről, akik ki voltak téve a vírusnak, mégsem betegedtek meg. Nem tudtuk, hogy tényleg sikerült-e elkerülniük a vírust, vagy természetes úton megszabadultak tőle, mielőtt a rutinszerű tesztek észlelték volna a jelenlétét” – mondta Leo Swadling, a University College London immunológusa, a tanulmány vezető szerzője.

A vizsgált dolgozók a jelentős kockázat ellenére egyetlen teszteléskor sem bizonyultak pozitívnak. Vérmintájuk azonban azt mutatta, emelkedett a vírusra reagáló T-sejtjeik száma a világjárvány előttihez, valamint a vírusnak ki nem tett emberekéhez képest. A vírusfertőzés más vérbeli jelzőanyagainak mennyisége is emelkedett a vérükben.

A tanulmány arra utal, hogy ezeknek az embereknek egy alcsoportja korábbi, közönséges náthát okozó szezonális koronavírus-fertőzések miatt rendelkezett az úgynevezett memória T-sejtek megnövekedett mennyiségével, ez óvta meg őket az új típusú koronavírustól.

Ezek az immunsejtek „kiszagolják” a – szezonális koronavírusokkal közös – fehérjéket, amelyek a szaporodásban vesznek részt, és egyes embereknél ez az immunválasz elég gyors és erős ahhoz, hogy a legkorábbi szakaszban legyőzze a fertőzést.

„Ezek a már létező T-sejtek készen állnak, hogy felismerjék az új koronavírust” – magyarázta Swadling.

Az eredmények azért különösen jelentősek, mert az immunválasz T-sejtes fajtája az antitestekhez képest hosszabban tartó immunitás felé hajlik, ami általában inkább években, mint hónapokban mérhető. Szinte mindegyik létező Covid-19 elleni vakcina a SARS-CoV-2 sejtekbe hatolását segítő, úgynevezett tüskefehérje ellen serkenti az ellenanyagok termelődését, a védettség azonban idővel gyengül. A tüskefehérjét célzó oltóanyagok esetleges gyengeségének tartják azt is, hogy a vírusnak ez az a része, amely leggyakrabban mutálódhat.

Ezzel szemben a T-sejtes válasz hosszabb ideig maradhat fenn, és a vírusnak az a területe, amelyre a válasz irányul, a koronavírusokban elég állandónak tűnik.

MTI
Kiemelt kép: illusztráció/Pixabay

The post Megtalálták, miért nem fertőz meg egyes embereket az új típusú koronavírus appeared first on BaHír.