Az államtitkár az orosz–ukrán háború kitörésének negyedik évfordulóján arra figyelmeztetett: a múlt hibáit nem szabad újra elkövetni. Úgy fogalmazott, nem szeretnénk, hogy a 21. században ismét tömegsírok és katonai temetők nyíljanak Európában. Hozzátette, a történelem arra tanít, hogy a háborúk közvetlenül és közvetve is mérhetetlen emberi szenvedést okoznak, családokat tesznek tönkre, és teret nyitnak olyan ideológiák előtt, amelyek hosszú évtizedekre meghatározhatják egy kontinens sorsát.

Rétvári Bence felidézte: az első világháború megrendítette Európa korábbi rendjét, és hozzájárult ahhoz, hogy Németországban és Oroszországban szélsőséges rendszerek erősödjenek meg. Véleménye szerint a 20. század tragédiái – a nácizmus és a kommunizmus térnyerése – szorosan összefüggtek a háborús pusztítással. Kiemelte: a hatalomra jutott diktatúrák összességében százmilliós áldozatot követeltek.

Beszédében kitért arra is, hogy a kommunista diktatúra idején a polgári társadalom szétverésének egyik eszköze az egyház és a hit kiszorítása volt az oktatásból és a nevelésből. Emlékeztetett: magyarok százezreit hurcolták el „málenkij robotra” Szibériába, sok család több hozzátartozóját veszítette el a holokauszt során, és alig akad olyan magyar család, amelyet ne érintett volna az első világháborút lezáró békediktátum következménye.

Az államtitkár hangsúlyozta: „soha nem azok indulnak a háborúba, akik arról döntenek”. Éppen ezért Magyarországnak arra kell törekednie, hogy ne csatlakozzon háborús előkészületekhez, ne fordítson pénzt háborúra, és ne küldjön katonákat harcba, ugyanakkor őrizze meg saját védelmi képességeit és biztonságát.

A megemlékezésen felszólalt Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója is, aki a szovjet fogságba hurcoltak emlékének megőrzését nevezte kötelességnek. Felidézte, hogy a második világháború során és az azt követő években mintegy egymillió magyar katona került szovjet fogságba, mellettük több százezer civilt hurcoltak el kényszermunkára, sokakat koholt vádak alapján politikai elítéltként a Gulág táboraiba küldve. Külön szólt Kovács Béla sorsáról, akit 1947. február 25-én tartóztattak le és hurcoltak el a megszálló hatóságok. A Független Kisgazdapárt főtitkára csaknem kilenc év fogság után térhetett haza, és története az igazságtalan meghurcolás jelképévé vált. Lefoglalt iratai ma is megtekinthetők a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán.

A rendezvényen Horváth Attila alkotmánybíró a jogszerűség kérdéséről beszélt, és arról, miként vezethet a jogállamiság leépülése a diktatórikus rendszerek kialakulásához.

A megemlékezés üzenete egyértelmű volt: a múlt tragédiáinak ismerete nem csupán emlékezés, hanem felelősség is. A felszólalók szerint a 20. század tanulsága, hogy a béke megőrzése nem pusztán külpolitikai kérdés, hanem nemzeti érdek és történelmi kötelesség.

Forrás: MTI

The post Rétvári Bence: Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból appeared first on BaHír.

„Lezárult a liberális világrend” – a miniszterelnök szerint új korszak kezdődött

Orbán Viktor állítása szerint 2025-ben lezárult a liberális világrend korszaka, és megkezdődött a „nemzetek korszaka”. Úgy fogalmazott: a nemzetközi politika szabályrendszere átalakul, és ezt szerinte az is felgyorsította, hogy Donald Trump hivatalba lépése „kegyelemdöfést” adott az eddig működő, liberális világrendnek nevezett korszaknak. A kormányfő 2025-öt „rendkívül mozgalmas évnek” nevezte, felidézve, hogy 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.

2026 Európában: háború vagy béke – és Magyarország „távol tartása” a konfliktustól

Orbán Viktor 2026 legfontosabb európai kérdésének a háború és béke ügyét nevezte. Ezzel összefüggésben a magyar kormány feladataként azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsák a háborús veszélyektől. A sajtótájékoztatón több alkalommal is visszatért arra a gondolatra, hogy az uniós döntéshozatalban a háborús logika erősödik, és a tanácsülések szerinte „haditanácsokká” alakultak. Arról is beszélt, hogy 2026-ban Nyugat-Európában „meglepő erővel” törhetnek fel társadalmi mozgalmak a „háborúpárti elittel” szemben. És a következő időszakban több ország is csatlakozhat ahhoz a stratégiához, amelyet ő békére és „békegazdaságra” épülő alternatívaként írt le.

Ezzel kapcsolatban utalt azokra az állításokra is, amelyek szerint Ukrajna a következő tíz évre – a katonai és biztonsági kiadásokon túl – jelentős nagyságrendű forrást igényelne, miközben a miniszterelnök szerint az európai gazdaság lejtmenetben van.

Energia: szuverenitás, versenyképesség, technológiai fordulat

Orbán Viktor szerint a szuverenitás egyre erősebben függ az energiaellátástól, és ezt a kérdést nemcsak a rezsi vagy az ellátásbiztonság oldaláról, hanem a technológiai fejlődés szempontjából is kiemelte. A miniszterelnök úgy érvelt, azok az országok, amelyek megfizethető energiát tudnak biztosítani az új iparágaknak (például a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseknek), az új korszak „nyertesei” lehetnek. Magyarország feladatának nevezte, hogy erős ellátási láncokkal, stabil infrastruktúrával és energetikai szereplőkkel rendelkezzen.

A kormányfő kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlensége biztosított és az új kapacitásokhoz szükséges energiamennyiséget is elő tudja állítani. Ugyanakkor bírálta a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy részét, amelyeket Magyarország számára károsnak nevezett. Jelezte: ezek ellen jogi és politikai eszközökkel is fellépnek, és arról is beszélt, hogy az energiaszabályozás szerinte áremelkedést okoz Európában.

Venezuelai fejlemények: olcsóbb energia jöhet?

A sajtótájékoztatón külön téma volt, hogy Orbán Viktor szerint a venezuelai események hatása kedvezőbbé teheti a világpiaci energiahelyzetet. A miniszterelnök arról beszélt, ha a kínálat bővül, az olcsóbb árakat eredményezhet, és ezt Magyarország számára „jó hírnek” nevezte.

Migráció: paktum, tábor, elutasítás

Orbán Viktor 2026 másik „nagy kérdésének” a migrációs paktum végrehajtását nevezte. A sajtótájékoztatón azt állította, hogy a paktum alapján Magyarországnak meghatározott mennyiségű eljárást kellene lefolytatnia. Amely szerinte csak jelentős befogadói kapacitások – például nagy létszámú tábor – létrehozásával lenne kivitelezhető.

A kormány álláspontját így foglalta össze: nem vesznek át migránsokat, nem építenek menekülttábort, nem változtatnak a határvédelem rendjén és nem fogadják el, hogy Brüsszel döntse el, „kikkel éljünk együtt”.

A miniszterelnök említést tett arról is, hogy Magyarországot pénzügyi szankció sújtja a migrációval kapcsolatos politika miatt, ugyanakkor úgy érvelt: az ország akkor jár jól, ha nem vállalja a migrációval járó terheket.

2026-os választás: „brüsszeli út” vagy „magyar út”

A miniszterelnök a 2026-os parlamenti választást stratégiai döntésként írta le. Úgy fogalmazott, Magyarországnak a „brüsszeli út” és a „magyar út” között kell választania. Értelmezése szerint a brüsszeli út háborúhoz és gazdasági megszorításokhoz vezet, a magyar út békét és fejlődési lehetőséget hoz, „békegazdaságot” építve.

A kormányfő ebbe a keretbe helyezve beszélt arról is, hogy a kormány nem támogatja a hadigazdaságra való átállást célzó brüsszeli döntéseket, és Magyarország erőforrásait „a magyarok érdekében” kívánja mozgósítani.

Belső intézkedések és gazdasági érvek

Orbán Viktor szerint Magyarország úgy tud fejlődni, hogy közben Európa több országában megszorítások vannak. A „békegazdaság” részének nevezte több, január 1-jétől hatályos intézkedést is – felsorolva családtámogatási, adózási és bérpolitikai lépéseket, valamint egyes programokat (például hitelezési és energetikai intézkedéseket).

A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a kormányfő szerint Magyarország több gazdasági blokk felé épít kapcsolatokat („konnektivitás”), és hogy az ország a jövőjét az EU-n belül képzeli el, de szuverenista állásponttal.

The post Orbán Viktor évnyitója a legfontosabb globális kihívásokról szólt appeared first on BaHír.

A hadsereg közlése szerint Izrael napokig, akár hetekig elhúzódó háborúra készül Teheránnal és annak térségbeli segítőivel. Irán Izrael mellett az Amerikai Egyesült Államokat is felelősnek tartja, és kemény választ ígért a támadásra.

Izraelben hajnali 3 órakor a polgári védelem vészjelzést adott ki, megszólaltak a légvédelmi szirénák. Telefonokon is értesítették a lakosságot, felszólítva mindenkit, hogy menjen az óvóhelyekre, miután több tucat izraeli harci gép iráni katonai célpontokat és nukleáris létesítményeket támadott.

Jiszrael Kac védelmi miniszter és az izraeli hadsereg (IDF) nemzeti szükségállapotot hirdetett az Irán elleni, megelőzőnek nevezett csapás és a lehetséges iráni válasz miatt. Az utasítások értelmében nem nyitnak ki az iskolák. A hadsereg felszólította a lakosságot, hogy maradjon a védett betonszobák és óvóhelyek közelében.

Az izraeli hadsereg, az ország vezérkari főnöke és miniszterelnöke egyaránt azzal indokolta a támadást, hogy Irán nagyon közel jutott a nukleáris fegyverek elkészítéséhez. Benjámin Netanjahu miniszterelnök angol nyelvű videóüzenetében közölte, hogy Irán akár néhány hónapon belül nemcsak elegendő dúsított uránnal rendelkezhet, hanem képes lehet ténylegesen nukleáris fegyvert is előállítani.

A katonai akciók miatt Izrael és Irán is lezárta légterét a polgári repülők elől.

Iránban, a helyi állami média közlése szerint, a légicsapások nemcsak katonai és nukleáris célpontokban, hanem lakóterületekben is okoztak kárt, és halálos áldozatok is vannak. Köztük van Hoszein Szalami, a Forradalmi Gárda parancsnoka – erősítette meg a gárda közleményben. A szervezet teheráni főparancsnokságát is találat érte. Az iráni televízió arról számolt be, hogy a natanzi atomlétesítmény térségét is csapás érte, de nukleáris szivárgásnak egyelőre nincs nyoma.

Az izraeli hadsereg közlése szerint a zsidó állam teljes körű párbeszédet folytat az amerikaiakkal, és jó az együttműködésük. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezzel szemben azt közölte, hogy Izrael egyoldalú műveletbe kezdett Irán ellen. Szerinte az Egyesült Államok nem érintett a péntek hajnali légicsapásokban.

Irán Izraelt és az Amerikai Egyesült Államokat egyaránt felelősnek tekinti az ellene indított katonai akció miatt, és megtorlást helyezett kilátásba.

Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh

The post Újabb háború tört ki, Izrael megtámadta Iránt appeared first on BaHír.

„A Forbidden Stories nonprofit médiaszervezet és 12 hírügynökség által végzett vizsgálat feltárta, hogy Roscsina testén horzsolások, bevérzések, törött borda, nyaki sérülések és áramütésre utaló jelek voltak. Az igazságügyi orvosszakértői jelentés szerint ezek a jelek egyértelműen kínzásra utalnak.” – olvasható a cikkben.

Az NBC News által feltárt vizsgálat szerint Roscsina testén kínzásra utaló jelek voltak, és halála után szerveit eltávolították, hogy eltitkolják halálának valódi okát.

forrás: blikk.hu

The post Kétszer is elrabolták, halála után pedig kivágták az újságíró szerveit appeared first on BaHír.

„A NATO elfogadja Magyarország álláspontját, miszerint nem kíván részt venni az Ukrajnának nyújtandó katonai és pénzügyi támogató műveletekben, ugyanakkor nem is blokkolja az erre irányuló NATO-erőfeszítéseket” – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán Budapesten, azután, hogy tárgyalt a magyar miniszterelnökkel. A főtitkár hozzátette, hogy a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján arra számít, hogy a szövetségesek megállapodnak arról, hogy a NATO vezető szerepet vállaljon az Ukrajnának történő biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásában és elősegítésében.

A tárgyaláson a magyar miniszterelnök egyértelművé tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni ezekben a NATO erőfeszítésekben, és ezt az álláspontot elfogadja. Magyar személyek nem fognak részt venni ezekben a tevékenységekben és magyar pénzügyi eszközöket nem használnak erre – erősítette meg.

Orbán Viktor biztosította arról, hogy Magyarország továbbra is megfelel minden vállalt kötelezettségének. Jens Stoltenberg azt mondta, Magyarország mindig nagyra becsült NATO-szövetséges volt az elmúlt 25 évben. Egyúttal nagyra értékelte a magyar miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint Magyarország elkötelezett és lojális NATO-szövetséges marad.

„Magyarország az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. Orbán Viktor elmondta: Magyarország lojális és elkötelezett tagja a NATO-nak, és emlékeztetett arra, hogy 1300 magyar katona vesz részt a NATO műveleteiben.

Az orosz-ukrán háborúról azt mondta, közismert, hogy Magyarország álláspontja eltér a NATO-tagállamok többségének álláspontjától és tudomásul veszi, hogy az övétől eltérő vélemények súlya és száma jelentős.

„Magyarország minden alkalommal elmondhatta az álláspontját, de azt be kell látnia, hogy nincs ahhoz elegendő képessége és ereje, hogy a nagy számban tőle különböző véleményeket megváltoztassa”

– fogalmazott.

Arra a kérdésre, mi a garancia arra, hogy Magyarországot a jövőben sem fogják belekényszeríteni a háborúba, Orbán Viktor azt mondta, két garancia van erre, az egyik a magyar kormány, a másik a NATO főtitkára. Elmondta, Magyarország az orosz-ukrán háború kapcsán garanciát kapott arra, hogy az ország területén kívül nem kell részt vennie katonai akcióban, és nem kell se pénzt, se embert adnia a háborúhoz, továbbá Magyarország területét nem lehet felhasználni a háborúba történő bekapcsolódás céljából.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

The post Az Ukrajnának nyújtott támogatásról tárgyalt Orbán Viktor és a NATO főtitkára appeared first on BaHír.

„Több mint 1806 gyermek esett áldozatul Ukrajnában az Oroszországi Föderáció teljes körű fegyveres agressziója következtében. Az ügyészek eddigi hivatalos információi szerint 537 gyermek halt meg, és több mint 1269-en szenvedtek különböző fokú sérüléseket” – írta a főügyészség.

A közleményben hangsúlyozták, hogy ezek a számok nem véglegesek. Folytatódik a munka a harcok sújtotta, az ideiglenesen megszállt és felszabadított területeken – fűzték hozzá.

A jelentés alapján a legtöbb gyermek, legalább 524 Donyeck megyében esett áldozatul, továbbá a harkivi régióban 343, a herszoniban 149, Kijevben és környékén 130, Dnyipropetrovszk megyében 125, a mikolajivi területen 103, a zaporizzsjai régióban pedig száz.

Az elmúlt napban egy 12 éves fiú halt meg egy orosz csapás következtében a Harkiv megyei Izjum közelében található Borova faluban. Ugyancsak szerdán négy gyermek sérült meg – köztük egy három hónapos csecsemő – a Harkivot ért orosz légicsapásban – fűzték hozzá az ügyészek.     

Olekszandr Prokugyin, Herszon megyei kormányzó a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz katonák tüzet nyitottak egy taxira a megyeszékhelyen, az autó sofőrje életét vesztette, két utasa pedig megsérült. A kormányzó arról is hírt adott, hogy hajnalban az orosz csapatok rálőttek egy herszoni felsőoktatási intézményre, amely súlyosan megrongálódott.     

Oleh Szinyehubov, Harkiv megye kormányzója ugyancsak a Telegramon közölte, hogy az orosz erők a régióban lévő Monacsinyivka falut ágyúzták, a támadásban meghalt egy 57 éves nő, férje pedig megsérült.     

Oleh Kiper, Odessza megye kormányzójának tájékoztatása szerint reggel az orosz erők egy taktikai repülőgépről irányított rakétát küldtek át Odessza térségére, az ukrán légvédelem azonban a tenger felett megsemmisítette a lövedéket. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka arról számolt be, hogy az oroszok rakétákkal és 28 Sahid kamikaze drónnal támadták meg Ukrajna régióit a Fekete-tengerről, a Krímből, illetve az oroszországi Kurszki területről, a légvédelmi erők 26 drónt lőttek le.    

Ivan Fedorov, a zaporizzsjai régió kormányzója közölte, hogy az orosz hadsereg drónokkal támadta Zaporizzsja magánházait, két sérült nőről szerzett hivatala tudomást. Hozzátette, hogy legalább 45 lakóházban keletkeztek károk.     

Szerhij Popko, a kijevi katonai közigazgatás parancsnoka bejelentette, hogy a polgári célpontok elleni rakétatámadások számának növekedése, és a szabotőrcsoportok behatolásának kockázata miatt fokozzák a biztonsági intézkedéseket a fővárosban. Az intézkedések nyomán a tömegrendezvényeket korlátozni fogják, emellett a közösségi hálózatokat is figyelik a dezinformációk, provokációk és egyéb olyan információk elterjedésének veszélye miatt, amelyek destabilizálhatják a helyzetet a fővárosban.    

Az ukrán vezérkar csütörtöki becslése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége csaknem elérte a 440 ezret. Az ukrán erők előző nap megsemmisítettek egyebek mellett tíz orosz harckocsit, 32 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 12 drónt.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalán folyamatosan talál friss híreket, információkat.

The post Már több mint ötszáz gyermek halt meg az orosz-ukrán háborúban appeared first on BaHír.

Az alábbiakban Vági Márton írását változtatás nélkül közlöm:

Az ukránok hetek, de talán hónapok óta konzekvensen támadják az orosz olajfinomítókat, a jelek szerint nem eredménytelenül.

Oroszország kedden elrendelte a benzinexport hat hónapos, március 1-jén hatályba lépő tilalmát, írja a Reuters. Moszkva célja ezzel az, hogy a lakossági fogyasztók és a mezőgazdasági termelők növekvő kereslete közepette is stabilan tartsa az árakat, és lehetővé tegye a finomítók karbantartását a világ második legnagyobb olajexportőrében.

Egyébként most 54,81 rubelbe kerül egy liter 95-ös üzemanyag, ami nevetségesen alacsony összeg (kb. 217 forint), viszont az orosz lakosság annyira csóró, hogy már az elmúlt hónapban tapasztalható 6-8 százalékos üzemanyagár-emelkedés is óriási terhet rak rájuk, emiatt kell felfüggeszteni az exportot.

Oroszországban a minimálbér 19 ezer rubel (75 ezer forint), ennek fényében már kifejezetten sok az az 55 rubeles ár a benzinért, az orosz minimálbérből mindössze 345 liter benzint lehet vásárolni.

Összehasonlításképp: a német minimálbérből 854, a hollandból 946, a lengyelből 487, a máltaiból 588, a belgából 1217 liter 95-ös benzint lehet vásárolni.

Persze van olyan ország is, ahol egy minimálbérből 300 litert sem lehet tankolni, csak hát ott 500 euró sincs a minimálbér, miközben a benzin pont annyiba kerül, mint Ausztriában. Ott tessék a kormánynál reklamálni emiatt.

Ukrajnának ezt kell folytatnia, ez lehet az, amivel sikerülhet megrogyasztania az ellenséget, ugyanis így kieshetnek az orosz kőoalj-export bevételek, ráadásul ha tovább tudják majd támadni a finomítókat, akkor a belföldi benzin és gázolajár is drasztikusan emelkedhet, ami – lévén kurva csórók ott az emberek – komoly társadalmi elégedetlenséget válthat ki.

Minket itt Európában különösebben nem vág földhöz, ha emiatt picivel drágul majd a benzin, így is bárki gond nélkül tudja tankolni az autóját. Ez nem nagy ár ahhoz, hogy Oroszország veszítsen.

Forrás: Vági Márton

A bahir.hu oldalon folyamatosan olvashat híreket a határon túlról is.

The post Oroszország kedden elrendelte a benzinexport hat hónapos tilalmát appeared first on BaHír.

A Bulletin of the Atomic Scientists kutatói minden évben a világban zajló események alapján döntik el, hogy mennyi időt mutasson ez az óra. Az első alkalommal, 1947-ben még hét perccel éjfél előtt állt, azóta nyolcszor állították vissza és tizenhat alkalommal előre a nagymutatót. Az eddigi pozitív irányú rekord 1991-ben volt, amikor éjfél előtt 17 perccel volt az óra. Ettől most nagyon messze vagyunk, ami egyáltalán nem jó jel az emberiség jövője szempontjából.

Az óra állását tehát a világban zajló folyamatok határozzák meg, így nem csoda, hogy alig 90 másodperc választ el minket a végítélettől. Tavaly az ukrajnai háború mellé megérkezett az izraeli konfliktus is, de a World Population Review adatai szerint 30 további ország áll háborúban világszerte. Emellett pedig 2023 hivatalosan is a legmelegebb év lett, amióta figyelik ezt a mutatót.

Senkit ne tévesszen meg: az hogy az óra megint 90 másodperccel éjfél előtt áll, nem azt jelenti, hogy a világ stabil, épp ellenkezőleg. A kormányoknak és az embereknek sürgősen cselekedniük kell

– mondta Rachel Bronson, a Bulletin elnök-vezérigazgatója.

Forrás: 24.hu

The post 90 másodpercre van az emberiség a pusztulástól a végítélet órája szerint appeared first on BaHír.

A közlemény szerint kedden a munkácsi határőrkülönítmény tartóztatta fel a férfiakat. Az illegális határátlépést megkísérlők valamennyien kárpátaljaiak. A határőrszolgálat közölte, hogy a csoport megpróbált elmenekülni, emiatt a határőrök több figyelmeztető lövést adtak le.

A további intézkedések során az ukrán hatóságok megállapították az embercsempész személyazonosságát, aki saját járművével szállította a csoportot a határra. A határőrség közölte, hogy a sofőr minden egyes „utasától” fejenként 12 ezer hrivnyát (körülbelül 112 ezer forintot) kapott. A határőrök később a rendőrökkel együttműködve őt is őrizetbe vették.

Képünk illusztráció!

The post Katonai szolgálat elől menekülő kárpátaljaiakra lőttek a magyar-ukrán határon appeared first on BaHír.

Ferenc pápa azt mondta, nem szabad megfeledkezni a háborúban élőkről Ukrajnában, Izraelben, a palesztin területeken és a világ más részein. „A karácsony közeledése erősítse az elkötelezettséget a béke útjainak megnyitására” – hangoztatta a katolikus egyházfő.

Hozzátette: nagyon súlyos és fájdalmas hírek érkeznek Gázából. Elmondta, a gázai Szent Család plébánia épületegyüttesében nem terroristák, hanem családok, gyerekek, beteg és fogyatékossággal élő emberek, nővérek tartózkodnak. Ferenc pápa azt mondta, mesterlövészek vették őket célba. Hozzátette, hogy találat érte a kalkuttai Teréz anya nővérei működtette épületet is.

„Van aki minderre azt mondja, ez a terrorizmus, ez a háború. Igen, ez a terrorizmus, ez a háború”

– hangoztatta Ferenc pápa. Köszöntötte azokat a római gyerekeket is, akik a hagyomány szerint a karácsony előtti utolsó vasárnap a gyermek Jézus szobraival érkeztek meg a Szent Péter térre, ahol az egyházfő áldását adta rájuk.

A pápa megemlékezett azokról a gyerekekről, akik „nehéz karácsonyt fognak megélni, a háborús helyszíneken, a menekülttáborokban, éhínségben”.

The post Ferenc pápa békét sürgetett advent harmadik vasárnapján appeared first on BaHír.