Közel három év telt el azóta, hogy Budapest utcáin ideológiai alapon kiválasztott áldozatok elleni támadások történtek: antifa-csoporthoz köthető elkövetők három nap alatt öt alkalommal csaptak le, kilenc ember sérült meg, többen életveszélyesen.

A Fővárosi Törvényszék 2026 elején elsőfokú ítéletet hirdetett az ügyben. A vádirat szerint a támadók kalapácsot, viperát, teleszkópos botot, boxert és paprikaspray-t használtak, az áldozatokat hátulról, csoportosan támadták meg, pusztán öltözködésük és vélt politikai hovatartozásuk alapján.

A legsúlyosabb sérültek egyike, Dudog László zenész úgy nyilatkozott az Origo.hu tudósítása szerint:
„Nem emlékszem a támadásra, csak arra, hogy a mentősök felkeltenek. A fejem szétnyílt, az arccsontom felrepedt.”

Az ügy egyik központi vádlottját, Maya Truxot – aki a vád szerint öt támadásban vett részt – nyolc év fegyházbüntetésre ítélték első fokon. Az ítélet nem jogerős, de a bíróság megállapította: ideológiailag motivált, szervezett erőszakról volt szó.

Ugyanez a mozgalom megjelent Pécsen is

Mindezek fényében különös jelentősége van annak, hogy ugyanehhez a nemzetközi antifa-körhöz köthető aktivisták Pécsen is feltűntek. A Pécs Pride-on eltakart arcú antifazászlós csoport is jelen volt, miközben a Pride-ot a rendőrség korábban megtiltotta, a tiltást pedig a Kúria is helybenhagyta. Ennek ellenére a szervezők megtartották az eseményt, amely így nemcsak kulturális, hanem nyílt politikai konfliktussá vált.

„Ártatlan aktivisták” vagy ideológiailag igazolt erőszak?

A pécsi események után Hoppál Péter országgyűlési képviselő figyelmeztetett arra, hogy az Antifa nem egyszerű civil mozgalomként működik, hanem nemzetközi hálózat, amely több országban köthető erőszakos cselekményekhez.

Tavaly októberben jelezte a pécsi képviselő a Pécs Pride kapcsán, hogy a hazánk ellen szavazó Európa parlamenti liberális képviselők szervezték a magyarellenes tiltakozókat Pécsre.

– Azért sem jó, ha ez a mozgalom hosszú távon Pécsen gyökeret ver, mert a felvonulásokon láttunk már antifazászlós delegációt is, és jól tudjuk, hogy az úgynevezett Antifa mozgalmat nemcsak Amerikában, hanem Magyarországon is terrorszervezetté kellett nyilvánítani.  Ez az egész ügy tehát súlyos politikai kérdés, és a „woke” és a „cancel culture” (kulturális eltörlés) ideológiát Magyarországra bevonszolni szándékozó esemény volt a Pride megtartatása Pécsen – közölte Hoppál Péter.

Az elmeorvosi szakvélemények szerint a most elítélt vádlottak esetében az agresszió és az ideológiai indoklás szorosan összekapcsolódott. Ez az a pont, ahol az „ártatlan politikai aktivizmus” átlép egy veszélyes határt.

The post Budapesten kalapáccsal támadtak, a Pécs Pride-on befogadták őket: miért veszélyes az „ártatlannak” tűnő antifa-jelenlét? appeared first on BaHír.

A nukleáris energia két „piszkos vége” érinti Pécs térségét – írja Keresztes. Egyik oldalon a Megyek nyugati térségében a kormány szándéka szerint atomtetetőt akarnak létesíteni. Ezzel kapcsolatban a lehetséges helyszín kutatása sok éve folyamatban van, ráadásul Orbán Viktor 2015-ös ígéretével ellentétében nem kérdezték meg a helyben élőket erről. Viszont a múlt év végén egy parlamenti döntéssel megerősítették az elköteleződést, hogy folytatódjon a „mélygeológiai tároló” projektje, a nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére – tette hozzá a pécsi képviselő.

Keresztes felhívta a figyelmet az atomtemető mellett az atomenergia másik piszkos végére, az uránbányászatra is. Ennek jelentősége Pécs szempontjából abban rejlik, hogy a Kormányhivatalnál folyamatban van egy magáncég előzetes engedélyezési eljárása, ami mögött távlati célként újabb uránbánya nyitása szerepel, amely során a város lakott területei alatt folytatnának bányászati tevékenységet. Ráadásul Orbán Viktor bő egy évvel ezelőtt egy Kormányinfón arra is utalt, hogy van uránvagyonunk, amit fűtőelemekért fel lehetne ajánlani. Azonban a kormány a miniszterelnök kijelentése óta titkolja, hogy milyen szándékaik vannak és esetleges tárgyalások vannak-e a kijelentés mögött.

Pécs és térsége nem akar atomtemetőt, és nem akar környezetpusztító, veszélyes uránbányát sem, ami pusztán gazdasági szempontból vizsgálva is hatalmas károkat okozna – tette hozzá Keresztes Lóránt. A pécsi képviselő két kérdéssel zárta a posztját, amit el fog juttatni hivatalos formában Szijjártóhoz, a Fidesz pécsi polgármester-jelöltjéhez, illetve Hoppál Péterhez és Nagy Csabához az érintett térségek kormánypárti képviselőihez:

Tudomásul veszi ezt végre a kormány, és hajlandóak meghozni azokat a döntéseket, melyek által

– utasítást adnak a szakembereknek, hogy NE Pécs térségében, egy nagyvárosi agglomeráció területén kutassák az atomtemető lehetséges helyszínét, illetve

– kimondják, hogy soha nem valósulhat meg a Pécs lakott területei alá „álmodott” uránbánya?

Keresztes azt is leírta, hogy ezekről a kérdésekről pécsiek ezreit is megkérdezi, valamint hozzátette:

„készen állunk arra, hogy – ahogy a baloldali kormányok, és Pécs akkori baloldali városvezetésével szemben, a Tubesre tervezett radar ügyében is   közösen megtettük – megvédjük városunk és a térség érdekeit!”

A teljes bejegyzést itt olvashatják:

The post Keresztes Szijjártónak: „készen állunk arra, hogy megvédjük városunk és a térség érdekeit!” appeared first on BaHír.

Szijjártó Péter és Alekszej Lihacsov (a Roszatom vezérigazgatója) a héten tartott sajtótájékoztatót, ahol a külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy Paks II. munkálatai megfelelő ütemben zajlanak. Szijjártó azt mondta, hogy ez év végén az első beton kiöntésére is sor kerül, a következő évtized elejére pedig elkészülnek az új blokkok.

Keresztes szerint teljesen érthetetlen a külügyminiszter optimizmusa, mivel az Országos Atomenergia Hivatal továbbra sem adta hozzájárulását Paks II. előzetes biztonsági jelentéséhez, mert a nukleáris biztonsági részével kapcsolatban további kifogásaik voltak. Az orosz fél tehát még mindig nem tudta a szükséges dokumentumokat megfelelő minőségben elkészíteni, így Szijjártó kijelentései sem felelnek meg a valóságnak. Az ugyanakkor látszik, hogy a kormány továbbra sem tett le az atomenergiáról, ezt bizonyítja Paks meglévő blokkjainak további üzemidő-hosszabbítása is. – mondta.

Keresztes elmondta, hogy van két fontos kérdés, amelyről sem Szijjártó Péter, sem a kormány nem beszél ebben az ügyben. Pécs-Baranyát a nukleáris energiatermelés két piszkos vége érinti. Tudható, hogy a kormány továbbra is a lehetséges atomtemető helyszínét kutatja Boda térségében (Pécs határának közvetlen közelében) és vannak olyan piaci szereplők is, akik a mai napig nem tettek le a mecseki uránbánya újranyitásának tervéről.

Kiemelte, hogy miközben a kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy fontos a helyi lakosság véleménye, ezekben a kérdésekben Pécs és térsége lakosságát továbbra sem kérdezte meg senki, sőt, a kifejezett tiltakozásuk ellenére a projektekhez továbbra is biztosítják a politikai támogatást.

Uránbányászat

Keresztes emlékeztetett, hogy 2012-ben hozott létre a kormány egy vegyesvállalatot a mecseki uránbányászat újraindításával kapcsolatos előkészítő munkák elvégzésére. Az ehhez kapcsolódó kormányhatározat pedig a mai napig érvényben van. Bő egy éve pedig Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy Magyarországnak van uránvagyona, amit fel tud ajánlani nukleáris fűtőanyagokért cserébe. A miniszterelnök kijelentését dermesztőnek nevezte és elmondta, hogy azóta sem sikerült információhoz jutni a kormánytól, hogy pontosan mire gondolt a miniszterelnök.

Hoppál Péter pécsi fideszes országgyűlési képviselő az elmúlt években tett kijelentéseit is megemlítette, amely szintén az uránbányászati tevékenységre utal és amely így szólt:

„A kormányzat felelőssége pedig az, hogyha egyszer ismét gazdaságosan kitermelhető válna a lábunk alatt található szén- és uránércvagyon, akkor megteremtse a hátterét.”

Keresztes elmondta, hogy továbbra is van egy piaci szereplő – ez jelenleg a Magyar Urán Resources Kft. nevű cég – amely a múltban már többször kudarcot vallott, de az általuk benyújtott dokumentumok alapján jelenleg is folyamatban van a kormányhivatalnál egy uránbányával kapcsolatos engedélyezési eljárás. Ez az eljárás a cég indítványa alapján 2022 májusában kezdődött és az elérhető információk alapján jelenleg is különböző hiánypótlási eljárások zajlanak.

Ezt követően beszélt arról is részletesen, hogy mit tervez ez a cég, milyen tevékenységet szeretne megvalósítani és az milyen következményekkel járna:

• 14 km²-es bányatelket alakítanának ki, az pedig jól látható a dokumentációból, hogy a mecsekoldali városrész jelentős részét magába foglalná a bányatelek
• a város lakott területei alatt egy mélységi feltárást folytatnának, tehát a lakott területek alatt folytatnák a bányászati tevékenységet
• éves szinten 25 ezer tonna uránérc kitermelése a cél
• a földalatti tevékenység miatt robbantásokra is szükség lenne és 24 db nehéz bányagép közlekedne ezekben a járatokban és 24 órás munkavégzést jelentene

Hangsúlyozta, hogy amennyiben ez megvalósulna az semmilyen előnnyel nem járna Pécs és térsége számára, sőt, a környezeti és biztonsági kockázatok mellett komoly gazdasági károkat is okozna. Konkrét példaként többek között az ingatlanok értékcsökkenését említette.

Atomtemető Pécs határában

A sajtótájékoztató második felében Keresztes a Boda térségébe tervezett atomtemető projektről beszélt részletesen. Elmondta, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése sehol a világon nem megoldott, de arra sincs máshol példa, hogy egy ilyen nagy város közvetlen közelében szeretnének egy ilyen projektet megvalósítani.

Felhívta rá a figyelmet, hogy a Boda térségében kijelölt kutatási terület Pécs határainak közvetlen közelében, a várostól mindössze 5-6 km távolságra található. Annak ellenére pedig, hogy Orbán Viktor 2015-ben személyesen ígérte meg a pécsieknek, hogy nélkülük ebben az ügyben nem születhet döntés, az elmúlt években mégis rengeteg pénzt költöttek már el erre a projektre. Az itt élőket pedig továbbra sem kérdezte meg a kormány, még azt követően sem, hogy 2019-ben Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatot fogadott el.

Cselekvésre van szükség

Végezetül Keresztes arról beszélt, hogy a legfontosabb, hogy minden érintett tájékozódhasson arról, hogy ezekkel a projektekkel kapcsolatban mit terveznek a háttérben. Emlékeztetett rá, hogy bár a kormány ismételten zöld konzultációt indított, ezekről a szóban forgó kérdésekről minket, pécsieket továbbra sem kérdeznek meg a döntéshozók.

Elmondta, hogy azt szeretnék elérni, hogy a kormány vonja vissza a 2012-es uránbányászattal kapcsolatos határozatát és meghallgatva az itt élő emberek hangját, hozzon olyan döntést, amely a mostanihoz hasonló, uránbányászattal kapcsolatos előzetes eljárások lefolytatását sem teszik lehetővé.

Elvárják továbbá a térséget képviselő politikusoktól, hogy nyilatkozatot tegyenek, például Hoppál Péter arra vonatkozóan, hogy miért tartja kívánatosnak, hogy Pécs lakott területei alatt uránbányászati tevékenységet végezzenek. Valamint a most mandátumot kérő politikusoknak is üzent, konkrétan Csizmadia Péter fideszes polgármesterjelöltnek is. Elmondta, hogy Csizmadiának, aki azzal kampányol, hogy nemzeti parki státuszt kaphasson a Nyugat-Mecsek, ki kell mondania, hogy nem támogatja ebben a térségben sem az uránbányászati tevékenységet, sem pedig az atomtemető létesítését.

A sajtótájékoztató végén kitért rá, hogy Pécs korábban is bizonyította már, hogy képes kiállni a saját érdekei mellett, például a Tubes ügyében, így most is képes lesz ezekben a kérdésekben.

The post Atomtemetőt a szomszédba? Uránbányát a Mecsek alá? – Keresztes Lóránt sajtótájékoztatója appeared first on BaHír.

Keresztes elmondta, hogy bár Lázár János építési és közlekedési miniszter ez év elején jelentős átalakításba kezdett országos szinten a helyközi közösségi közlekedést illetően, de arról továbbra is mélyen hallgat, hogy a vidéki városok egyáltalán nem kapnak a kormánytól támogatást a helyi közlekedés finanszírozásához. Így tehát többek között Pécs, Debrecen, Kaposvár, Szeged és más városok sem számíthatnak a kormányra.

Sajtótájékoztatójában megemlítette, hogy több fórumon tett fel kérdéseket ezzel a témával kapcsolatban az illetékeseknek, amelyek arra vonatkoztak, hogy mikor kapják meg végre a vidéki városok a hiányzó forrásokat, válaszokat azonban nem kapott.

Elmondta, hogy levelet írt a pécsi közélet szereplőinek, ebben pedig arra kérte őket, hogy félretéve a pártpolitikai vitákat, lépjenek fel közösen a közösségi közlekedés finanszírozásának ügyében.

A képviselő üdvözölte, hogy néhány válasz is érkezett már a megkeresését illetően. Név szerint említette Tóth Bertalan szocialista képviselőt, valamint elmondta azt is, hogy egy fideszes képviselő is pozitívan nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.

Indítványozni fogja, hogy egyeztetve a városvezetéssel, tartsanak megbeszélést arról, hogy milyen formában lenne indokolt, hogy a város megkapja ezeket a forrásokat, majd ezt követően egy közös, pártpolitikától független indítvánnyal forduljanak Lázár János miniszterhez. Bízik abban, hogy Pécs példát fog tudni mutatni más városoknak is ebben az ügyben. – mondta.

Egy másik fontos ügyet is megemlített, amelyről a pécsi közgyűlésben is beszélt a mai napon, ez pedig az akkumulátorgyártás és a kormány ezirányú stratégiájával kapcsolatban meglévő nyitott kérdések.

Mint az köztudott, Bicsérd térségében a kormány a tavalyi évben egy beruházási célterületet jelölt ki. Ezt követően Keresztes azonnal felkereste az illetékeseket, hogy megtudja, milyen befektetőt szeretne a kormány erre a területre hívni. Ezekre a kérdéseire azt kapta válaszul, hogy a kormány a helyi fideszes képviselőkkel fog egyeztetni, őket azonban hiába kereste, válaszra sem méltatták. – mondta a képviselő.

Keresztes elmondta, hogy múlt évben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek is feltette az Országházban a bicsérdi területre vonatkozó kérdéseket. A miniszter pedig azt válaszolta, hogy nem tárgyal a kormány akkumulátorgyártóval, arra kérdésre, hogy mi a konkrét beruházási szándék viszont továbbra sincs válasz.

A mai napon a közgyűlésben napirend előtti felszólalásában arra kérte a helyi kormánypárti frakciókat, hogy segítsenek megszólítani Pécs és Baranya fideszes képviselőit, hogy kiderüljön végre, hogy milyen beruházás érkezhet az említett területre.

Elmondta, hogy természetesen mindenki, aki szívén viseli Pécs sorsát, támogatja, hogy új beruházások érkezzenek, mivel szükség van az új munkahelyekre, de világos az is, hogy nem fogadható el olyan gyár vagy beruházás, ami az itt élők egészségét, Pécs város legfontosabb vízbázisait veszélyeztetné. Példaként megemlítette Tiba István fideszes országgyűlési képviselő esetét, aki nyilvánosan jelezte Szijjártó Péternek, hogy a kormány ne vigyen a választókerületébe akkumulátorgyárat vagy olyan beruházást, ami veszélyezteti a lakosság egészségét.

Megszólította Hoppál Pétert is és elmondta, hogy ha a kormánypárti képviselőnek fontos volt, hogy Balog Zoltán és Novák Katalin melletti kiállását jelezze, akkor itt lenne az ideje, hogy kiálljon végre a pécsiek mellett is.

A sajtótájékoztató végén elmondta, hogy köszöni a város jegyzőjének, hogy biztosította a lehetőségét annak, hogy ma felszólalhatott a pécsi közgyűlésben, miután Péterffy Attila polgármester valamilyen okból a szervezeti és működési szabályzat ellenére nem akarta engedni ezt.

The post Keresztes: ha Hoppál harcosan kiállt Balog Zoltán és Novák Katalin mellett, most álljon ki a pécsiek mellett is! appeared first on BaHír.

A kormánybiztos úgy fogalmazott: száz programmal tisztelgünk idén a száz éves diplomáciai kapcsolatok előtt. A kulturális programok között sorolta, hogy újra kiadják az elmúlt évtizedekben török nyelvre fordított magyar irodalmi műveket Törökországban a Petőfi Irodalmi Múzeum gondozásában.

Ismertette: a különböző művészeti ágakban mutatják be, hol tart ma a magyar alkotó- és előadóművészet, ezt egészítik ki a tudományos programok, konferenciák, egyetemi együttműködések, a kortárs és az elmúlt 200 év magyar képzőművészetét bemutató kiállítások, de része lesz az évadnak a sport is.

„Minél többet szeretnénk megmutatni önmagunkból, hogy minél árnyaltabb legyen a kép a magyar kultúráról a török társadalomban” – fogalmazott a kormánybiztos.

Hoppál Péter közölte: a 2024-es magyar-török kulturális évad programjai egy éven keresztül zajlanak a két országban párhuzamosan. A kulturális évadot 2023. december 18-án nyitották meg, az ünnepi rendezvénynek a Müpa adott otthont.

Hoppál Péter elmondta: egymás irodalmának, kultúrájának jobb megismerésében szerepe lesz a két ország állami médiái és irodalmi intézményei együttműködésének is.

The post Hoppál Péter: száz programot rendeznek a magyar-török kulturális évadban appeared first on BaHír.

Az Országgyűlés weboldalán rákerestünk arra is, hogy a helyi képviselők hány alkalommal említették Pécset a felszólalásaikban. Keresztes Lóránt 26 alkalommal említette a város nevét, Mellár Tamás kétszer, Hoppál Péter pedig egyszer sem.

Nagy változás nem történt, az első helyen 2023-ban is az LMP-s Keresztes László Lóránt végzett, aki tavaly 90 alkalommal szólalt fel, összesen 8 óra 26 perc és 58 másodperc időtartamban.

Őt követi a második helyen 34 felszólalással a Fideszes Nagy Csaba, aki 2 óra 35 percet 15 másodpercet beszélt.

A dobogó harmadik fokán a Párbeszéd frakciójában helyet foglaló Mellár Tamás található 20 felszólalással, ami összesen 2 óra 18 perc 3 másodperc felszólalási időt tett ki.

Bár a képzeletbeli dobogóra már nem fért fel, de a negyedik helyen a fideszes Bánki Erik végzett, akinek a neve mellett 20 felszólalás szerepel, ehhez 2 óra 40 másodpercet kellett beszélnie.

Ötödik helyen az MSZP-s Tóth Bertalan található 11 felszólalással és 1 óra 13 perc 11 másodpercnyi hozzászólási idővel. Mögötte nem sokkal lemaradva 9 felszólalással a KDNP-s Hargitai János következik, aki 1 óra 44 másodpercet beszélt a tavalyi évben az Országgyűlésben.

Nem csupán az első helytől, de még saját párttársaitól is jócskán lemaradva az utolsó helyen kullog a fideszes Hoppál Péter, aki mindössze 2 alkalommal kért szót 2023-ban a Parlamentben, felszólalásai pedig csupán 20 perc 39 másodpercig tartottak.

The post Hoppál mindössze 2, Keresztes 90 alkalommal szólalt fel tavaly az Országgyűlésben – íme a számok, ennyit beszéltek Pécs-Baranya képviselői a Parlamentben appeared first on BaHír.

Csizmadia Péter a tájékoztató során felsorolta a város legnagyobb problémáit. Említést tett arról, hogy a lakosság részéről jogos elvárás lenne a kiszámítható buszmenetrend és nem az utasoknak kell alkalmazkodnia a buszjáratokhoz. Problémaként említette meg továbbá a kertvárosi rendelő kihasználatlanságát, melyen a jövőben változtatni kell, valamint a partneri viszonyok helyreállítását mind kormányzati fronton, mind a helyi civilekkel (a téren a Mecsek táncegyüttes múltbéli helyzetét emelte ki). Továbbá meg kell teremteni a megfelelő finanszírozási lehetőségeket a város tizenhat-milliárdos adósságának a törlesztésére. Emiatt pedig bízik benne, hogy nyáron a pécsiek helyesen döntenek és a „változásra szavaznak”.

A Szabadpécs azt a kérdést tette fel, hogy Csizmadia Péter elvállalná-e a polgármester-jelöltséget és, hogy elképzelhető-e, hogy nem Fidesz tag jelöltet fog indítani a Fidesz Pécsett? Erre Hoppál azt a választ adta, hogy „az, hogy ki lesz a jelölt, az nálunk máshogy történik, mi egy demokratikus közösség vagyunk, ennek rendje van, nálunk nem Gyurcsány Ferenc jelöli ki, hogy Péterffy Attila a polgármester-jelölt, nálunk van, hogy alulról jövő kezdeményezésként a Fidesz közössége a városlakókkal konzultálva jelöltet állít és ennek megvan a dátuma is. Az országos választmányunk februárra tűzte ki…” Azt is elmondta, hogy Csizmadia Péter egy kiváló jelölt lehet, de még számos jelölt van, aki szóba jöhet.

The post Hoppál szerint náluk „nem Gyurcsány Ferenc dönti el”, hogy ki legyen a polgármester-jelölt appeared first on BaHír.

Keresztes felhívta a figyelmet arra, hogy a nagyaktivitású radioaktív hulladék végleges elhelyezése jelenleg sehol a világon nem megoldott és arra sincs példa máshol, hogy egy Pécs méretű város közelébe terveznének atomtemetőt létesíteni.

Emlékeztetett arra is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben személyesen tett ígéretet a pécsieknek, hogy a beleegyezésük nélkül nem épülhet meg az atomtemető, a helyieket azonban továbbra sem kérdezte meg erről senki. Annak ellenére sem, hogy Pécs városa az LMP kezdeményezésére tiltakozó határozatokat is elfogadott az atomtemető létesítése és az uránbánya esetleges újranyitása ellen.

A zöldpárti politikus elmondta, hogy bár a kormány rendszeresen arra hivatkozik, hogy nem született még döntés arról, hogy valóban Boda térségében létesítenének nagyaktivitású radioaktív hulladék tárolót, ez nem igaz, hiszen erre éppen a már említett 2015-ös határozat elfogadása a cáfolat. Ez ugyanis kimondja, hogy szükség van egy ilyen tárolóra, a bodai területen kívül pedig azóta sem merült fel alternatív kutatási helyszín.

Keresztes azt is megemlítette, hogy Pécs-Baranya országgyűlési képviselői közül egyedül ő szólalt fel az Országgyűlés ülésén az atomtemető ellen. A vezérszónoki felszólalást a kormány részéről pedig pont egy baranyai képviselő, a Fideszes Bánki Erik mondta, aki aztán később igennel is szavazott.

A pontosság kedvéért szerkesztőségünk a cikk megírását megelőzően megnézte a Parlament oldalán a szavazási táblázatot. Íme, így szavaztak Pécs-Baranya képviselői az atomtemető-projekt folytatásáról:

• Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) – NEM
• Mellár Tamás (Párbeszéd) – NEM SZAVAZOTT
• Hoppál Péter (Fidesz) – IGEN
• Hargitai János (Fidesz) – IGEN
• Bánki Erik (Fidesz) – IGEN
• Nagy Csaba (Fidesz) – IGEN

Külön érdekesség, hogy a javaslatot a Jobbik és a Mi Hazánk országgyűlési képviselői is megszavazták.

Egy másik fontos témáról is beszélt Keresztes a sajtótájékoztatójában, ez pedig a Csizmadia Péter fideszes önkormányzati képviselő által felvázolt javaslat, ami nemzeti parki státuszt adna a Nyugat-Mecsek jelenleg tájvédelmi körzet besorolású területeinek.

Az LMP politikusa üdvözölte a javaslatot, amely magasabb fokú védelmet biztosítana a Nyugat-Mecsek területeinek és elmondta, hogy az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnökeként nem csupán támogatja, de a kezdeményezés élére is áll. Véleménye szerint ugyanis ez a kezdeményezés nem pártpolitikai ügy és nem kampány téma, így mielőbb meg kell kezdeni a megvalósítását, nem szabad a jövő évi önkormányzati választásokig várni ezzel, ahogyan azt a pécsi Fidesz eredetileg tervezte.

Emlékeztetett arra is, hogy amennyiben ez a kezdeményezés sikerrel zárul és a Nyugat-Mecsek megkapja a nemzeti park besorolást, az végleg kizárja a térségben az atomtemető létesítését, valamint az uránbánya újranyitását.

Bejelentette továbbá, hogy az ügyben felkeresi Csizmadia Péter önkormányzati képviselőt, Pécs város polgármesterét, a Duna-Dráva Nemzeti Parkot, valamint az illetékes minisztériumot, hogy megkezdődhessenek a megvalósításhoz szükséges tárgyalások. Ebben pedig a kezdeményező Csizmadia Péter támogatását fogja kérni, abban bízva, hogy felül tudnak emelkedni a pártpolitikai nézetkülönbségeken.

Ezzel párhuzamosan egy fórumsorozatot is indít Pécsett és a környező településeken, valamint a Nyugat-Mecsek ügyében aláírásgyűjtést indít, amelynek célja, hogy legalább 10 ezer aláírást gyűjtsenek, hogy ezzel is nagyobb súlyt adjanak a kezdeményezésnek.

The post A Fidesz-KDNP, a Jobbik és a Mi Hazánk is megszavazta az atomtemető-projekt folytatását – Keresztes Lóránt sajtótájékoztatója Pécsről appeared first on BaHír.

Csák János kulturális és innovációs miniszter jóvoltából így már nem a kiemelt kulturális ügyekért felelős miniszteri biztos.

a magyar–török kulturális évad 2024. évi megrendelésének előkészítéséért és lebonyolításért felelős kormánybiztosnak.

A kormánybiztos feladata:

• felügyeli a magyar–török közös kulturális évad (a továbbiakban: évad) magyar programjainak előkészítését és lebonyolítását,
• kapcsolatot tart az évad megvalósításában feladattal rendelkező állami és önkormányzati szervekkel, gazdálkodó és civil szervezetekkel,
• kapcsolatot tart az évaddal összefüggő kérdésekben a török kormányzati és nem kormányzati partnerekkel,
• áttekinti a Magyarországon található turkológiai gyűjtemények helyzetét, és javaslatot tesz az azokkal kapcsolatos kérdések rendezésére, valamint a hazai turkológiai gyűjtemények bemutatására,
• megvizsgálja az Isztambulban található, az Erdélyi Fejedelemség követségének korábban otthont adó épület felújításának és hasznosításának lehetőségét,
• elősegíti az évad megrendezésében érintett kulturális és civil szervezetek tájékoztatását, valamint a rendezvényekbe történő bevonását,
• elősegíti a török fél által szervezett magyarországi programok lebonyolítását.

A kormánybiztos szükség szerint együttműködik a külgazdasági és külügyminiszterrel és a feladatkörük szerint érintett miniszterekkel. Hoppál tevékenységét továbbra is a kultúráért és innovációért felelős miniszter irányítja. (A 2010. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése szerinti díjazásra és juttatásokra jogosult.)

A kormánybiztos tevékenységét a Kulturális és Innovációs Minisztérium szervezetében működő 5 fős titkárság segíti, és a kormány felhívja az irányítása alatt álló szerveket és intézményeket, továbbá felkéri az egyéb érintett szerveket, hogy a kormánybiztos feladatának ellátásához szükséges (személyes adatnak nem minősülő) adatokat, információkat és elemzéseket bocsássák a kormánybiztos rendelkezésére.

The post Magyar–török kulturális évadért felelős kormánybiztos lett Hoppál Péter appeared first on BaHír.

Az esemény apropóját az adta, hogy egy július elején megjelent kormányhatározat értelmében a kormány jelentős méretű mezőgazdasági földeket minősített át beruházási célterületté Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös területén.

A fórumra meghívást kapott Hoppál Péter és Nagy Csaba fideszes országgyűlési képviselő, Őri László a Baranya Vármegyei Önkormányzat kormánypárti elnöke és Kővári János városfejlesztési biztos. Azonban a kormánypárti politikusok nem jelentek meg a rendezvényen, amit sokan nehezményeztek is, mivel tőlük várnának tájékoztatást, hogy milyen beruházásokat tervez a kormány megvalósítani ezeken a területeken.

Az eseményen a megjelentek egyöntetűen úgy gondolták, hogy rendkívül káros lenne Pécs és a térség számára, ha a kormányhatározatban kijelölt területre egy akkumulátorgyár épülne. Elsősorban az értékes termőföldet és Pécs ivóvízének nagyjából 90 százalékát biztosító védett forrásokat féltik.

Emellett komoly indulatokat szült azt is, hogy a kormánypárti döntéshozók még mindig nem szólaltak meg az üggyel kapcsolatban, így sem megerősítése, sem cáfolata nem született annak a feltételezésnek, hogy esetleg akkumulátorgyár épülhet a területen.

Több felszólaló is emlékeztette arra, hogy a pécsieknek már többször sikerült megállítaniuk a döntéshozókat, amikor valamilyen környezetpusztító beruházást akartak hozni a térségbe. Erre tökéletes példa a szocialista kormány alatt tervezett NATO-lokátor ügye, amikor a város képes volt sikerrel kiállni a saját érdekei mellett. Többen is abban bíznak, hogy ha beigazolódik a félelmük és a kormány akkumulátor ipari beruházást akar hozni Pécs mellé, akkor ismét sikeres lesz az ellenállás. Azonban hangsúlyozták, hogy ehhez összefogásra van szükség és arra, hogy a helyiek megszervezzék magukat.

A fórumról készült közvetítésünket itt tekinthetik meg:

The post Telt házas fórumon mondták el: nem akarnak Pécs mellé akkumulátorgyárat! appeared first on BaHír.