A hagyományos zarándoklat minden évben sokakat mozgat meg Baranyában, idén azonban külön üzenetet hordoz: a résztvevők közös imádságban kérik a békét.

Innen indulnak a zarándokok

A gyalogos zarándokok reggel 7 órától gyülekeznek Pécs határában, a II. János Pál pápa útján található egykori FEMA-parkolónál, majd 7.30-kor indulnak el az 58-as úton Szalánta és Túrony érintésével Máriagyűdi kegyhely felé.

A kerékpárosok 8.30-kor a pécsi Dóm térről vágnak neki az útnak.

A részvételhez nem szükséges előzetes regisztráció, a szervezők minden érdeklődőt nyitottan fogadnak.

Fontos tudnivalók a résztvevőknek

A szervezők több gyakorlati információra is felhívták a figyelmet:

• A zarándoklat idején a kegyhely autóval nem közelíthető meg
• Parkolni a kijelölt helyeken lehet, főként a bevezető utak mentén
• Pihenési lehetőség Szalántán és Túronyban lesz biztosított
• Ivóvízvétel több ponton is elérhető

A résztvevőktől azt kérik, hogy készüljenek az időjárásnak megfelelő ruházattal, elegendő folyadékkal és élelemmel. A zarándoklaton mindenki saját felelősségére vesz részt. A biztonságról folyamatos orvosi ügyelet gondoskodik: mentőautó és egészségügyi személyzet kíséri a menetet, a pihenőhelyeken pedig orvosi sátrak is lesznek.

Így zárul a nap Máriagyűdön

A zarándokok várhatóan 14 óra körül érkeznek meg a kegyhelyre, ahol közös imádsággal adnak hálát az útért. A program csúcspontja a 15.30-kor kezdődő ünnepi szentmise lesz, amelyet Felföldi László mutat be a szabadtéri oltárnál, a jelenlévő papság közreműködésével.

A szentmise előtt gyónási lehetőség is biztosított lesz a helyszínen.

Hazajutás

Fontos tudni, hogy a szervezők nem indítanak külön buszjáratokat, így a hazautazást mindenki egyénileg, plébániai szervezésben vagy a Volánbusz Zrt. menetrendszerinti járataival oldhatja meg.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

The post A békéért indulnak útnak: jön a máriagyűdi gyalogos zarándoklat appeared first on BaHír.

A passiójáték Jézus jeruzsálemi bevonulásától egészen a kereszthalálig vezeti végig a nézőket a nagyhét eseményein. A több évszázados hagyomány a templomi felolvasásokból fejlődött ki, mára pedig a keresztény közösségek egyik legmeghatározóbb, dramatizált ünnepi eseményévé vált világszerte. Egy ilyen előadás nem csupán látványos, hanem mély, személyes élményt is nyújt – sokak számára valódi lelki feltöltődést jelent.

Különleges helyszínek, közösségi összefogás

Pécsen március 28-án, szombaton 15 órától a festői Tettye-park ad otthont az előadásnak. A passiót a Bólyi Keresztény Színjátszó Közösség viszi színre, amelyhez több helyi közösség is csatlakozik: közreműködnek a Sopianae Reviviscit Történelmi és Hagyományőrző Egyesület tagjai, a Pécsi Katifi, valamint a Szent Mór Iskolaközpont lelkes fiatal önkéntesei.
A darab rendezője Iváncsitsné Major Szilvia, a zenei rendezésért Iváncsits Tamás felel.

Egy nappal később, március 29-én, vasárnap 15 órakor a máriagyűdi kegyhelyen folytatódik a passió: itt a helyi közösség tagjai keltik életre Krisztus szenvedésének megrendítő történetét.

A hit története ma is él

A szervezők mindenkit szeretettel várnak, aki szeretné átélni ezt az ősi, mégis mindig aktuális történetet. A szabadtéri helyszínek különleges hangulata még közelebb hozza a nézőkhöz a bibliai eseményeket, miközben a közösségi összefogás ereje is kézzelfoghatóvá válik.

Akik nem tudnak részt venni az előadásokon, azok számára virágvasárnap és nagypénteken a katolikus templomokban hallgatható meg Jézus szenvedéstörténete az evangéliumi szakaszokon keresztül. A pontos időpontokról és részletekről a helyi plébániák hirdetéseiben lehet tájékozódni.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

The post Szívhez szóló élmény a nagyhét előtt: passiójáték Pécsen és Máriagyűdön appeared first on BaHír.

„Ez a találkozó azzal a céllal jött létre, hogy rólunk szóljon. Olyan 25 és 35 év közötti pálya- és „életkezdő” fiatal felnőttekről, akik tanulmányaik befejeztével igyekeznek a munka, a párkeresés vagy családalapítás rögös útjain megtalálni a helyüket a világban, egy kis önismeretre szert tenni, jól érezni magukat hasonszőrűekkel, megosztani egymással bánatokat, örömöket és egyúttal lelki akkumulátoraikat is töltőre helyezni” – írják a találkozó eseményében.

A program során a máriagyűdi Domus Mariae ház nyújt szállást a résztvevőknek, a háromnapos találkozó költsége a szállással és étkezésekkel: 30 000 Ft.

A tervek szerint a programok között érdekes előadásokra, játékra, bibliodrámára, közös beszélgetésekre és imádságra lehet számítani.

A szállás korlátai és a bensőséges hangulat megtartása miatt a találkozó maximum 30 fővel kerülhet megrendezésre. Akik a létszám fölött jelentkeznek várólistára kerülnek és értesítést kapnak, ha esetleg lemondás érkezik.

Jelentkezési határidő: 2025. szeptember 1.

Regisztráció az alábbi linken: https://forms.gle/XmXsbSjjQ6zwUfNZA

The post Pálya- és életkezdő fiataloknak tartanak találkozót a máriagyűdi kegyhelynél appeared first on BaHír.

Augusztus 16-án ismét hívők ezrei indulnak útnak a máriagyűdi kegyhelyre, ahol a Pécsi Egyházmegye főbúcsúját tartják Nagyboldogasszony ünnepéhez kapcsolódva. A jeles nap alkalmával a hívek Szűz Mária mennybevételére emlékeznek – egy olyan hittételre, amely évszázadok óta a keresztény remény szimbóluma.

A szabadtéri ünnepi szentmise 10 órakor kezdődik, melyet Felföldi László pécsi megyéspüspök celebrál az egyházmegye papságának közreműködésével. A homíliát Máger Róbert, a pécsi székesegyház plébánosa mondja. A liturgia a rózsafüzér imádságával, majd körmenettel folytatódik a Fájdalmas Szűzanya szobrához, végül litánia zárja a napot. A zarándokok számára a gyónás lehetősége egész nap biztosított.

Nagyboldogasszony ünnepe a magyar keresztény kultúrában is kiemelkedő jelentőségű. Szent István király – akit a magyar államiság megalapítójaként tisztelünk – ezen a napon ajánlotta fel országát Szűz Mária oltalmába, s épp Nagyboldogasszony napján, 1038. augusztus 15-én tért meg Teremtőjéhez.

Máriagyűd, hazánk egyik legrégebbi Mária-kegyhelye, különleges helyet foglal el a magyar katolikus lelkiség térképén. A Mária-tisztelet itt már az ókorban elkezdődött, és a történelem viharaiban is fennmaradt. Az első dokumentált Mária-jelenések 1689-ből származnak, az ekkor történt események emlékét őrzi az 1698-ban készült kegyszobor. A zarándoklatok 1738-tól váltak igazán tömegessé, majd 1805-ben VII. Piusz pápa hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította a templomot. Bár az 1950-es években a ferences rendet eltávolították, a kegyhely jelentősége nem csökkent: 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor rangra emelte a templomot.

A máriagyűdi főbúcsú mára nemcsak vallási esemény, hanem kulturális és történelmi jelentőségű ünnep is – olyan alkalom, amelyben találkozik hit, hagyomány és a magyar nemzeti identitás. Ez a zarándoklat nem csupán egy út a domboldalon, hanem egy belső út is – a lélek csendes megérkezése egy örök üzenethez: „Ne félj, mert veled vagyok.”

További információ: Máriagyűd – Nagyboldogasszony ünnepe

The post Hit, hagyomány, hazaszeretet – főbúcsúra készül Máriagyűd appeared first on BaHír.

Június 15-én horvát búcsú volt Máriagyűdön. – írta meg a Mohácsi Újság. A „Jedan u Boštvu s troj’ si u Trojstvu…Oszthatatlan Istenség, Háromságban egy fölség…” kezdetű népénekkel köszöntötték a Szentháromság napi horvát nyelvű szentmisére az oltárhoz vonuló papságot a hívek.

Barics Gábriel atya a Szentlélek csodájára hivatkozva köszöntötte a horvátországi vendég plébánost, Almási Róbertet, a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye horvátországi magyarokért felelős referensét.

„Mindannyiunkat összeköt a közös hit és a közös nyelv. Bár a saját dialektusunkat beszéljük, de valósuljon meg köztünk pünkösd ünnepének a csodája, hogy mindannyian megértsük egymást és bátran hirdessük Isten szeretetét” – fogalmazott.

A Szentháromság napján egybegyűlt hívek Mária-tisztelete a szentmise előtt kezdődött rózsafűzér imádsággal, majd a baranyai települések énekkarai, dalkörei Szűzanyáról szóló népénekekkel várták a mise kezdetét. A szentmise a horvát Mária-himnusszal zárul: „Rajska Djevo, Kraljice Hrvata, naša majko…Horvátok Királynéja, Égi Szűzanyánk…” A máriagyűdi kegyhely kálváriája 1751-ben épült, a kegytemplomtól keletre található, a szabadtéri oltár mögött. A kálváriát 1949-ben szentelték fel. A stációk képei Zsolnay-kerámiából készültek.

forrás: Mohácsi Újság

The post Horvát búcsú volt Máriagyűdön appeared first on BaHír.

A máriagyűdi templom, hivatalos nevén a Máriagyűdi Kegytemplom, Magyarország egyik legismertebb Mária-kegyhelye. Baranya megyében, Siklós közelében található ez a 18. század második felében a barokk stílusban épült zarándokhely.

A máriagyűdi templom vallási jelentősége a régmúltra nyúlik vissza, hiszen már a középkorban is zarándokhely volt. A templom Szűz Mária tiszteletére épült, és ma is fontos búcsújáró hely, különösen a katolikus hívők körében. Belső tere gazdagon díszített, a kegykép pedig számos imameghallgatásról és csodás gyógyulásról híres. A templomot szép természeti környezet veszi körül, ami tovább növeli a hely spirituális és turisztikai vonzerejét.

„Máriagyűd a Gyűdi Szent Szűz, Tenkes-hegy Fehér Asszonya oltalma alatt áll. A Boldogságos Szűz Mária háromszáz éve jelenéseivel kifejezte, hogy mindannyiunknak szüksége van a megpihenésre, a töltekezésre, a bizalom megerősítésére. Mária ezüstös palástját azóta is kiterjeszti fölénk, hogy az ő bizalomteljes mosolya töltsön el bennünket. Mi, akik itt élünk, ezzel a derűvel, békével várunk minden hozzánk érkezőt.” – olvasható a zarándokhely honlapján.

Máriagyűdön már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébániatemplom áll, ahol a török időkben is folyamatos a keresztény istentisztelet, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott.

Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A 17. század második felében veszik kezdetüket a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hoz a Kaproncáról, amelyet aztán a Rákóczi-szabadságharc idején el kell menekíteni Gyűdről – a későbbi tanúvallomások szerint a támadók ugyanis a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd miután a várat beveszik a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 

The post A máriagyűdi templom ma is fontos búcsújáró hely appeared first on BaHír.

A zarándoklat azt erősíti az emberi szívben, a közösség összetartásában, hogy úton vagyunk – idézték a közleményben Felföldi Lászlót. Felhívta a figyelmet arra is, hogy „az úton lét nem arról szól, hogy ha elérjük az életünk egy pontját, ott majd boldogok leszünk”, hanem az élet minőségét, a boldogságot, az emberi kapcsolatokat határozza meg.

Plébániai csoportokat és egyéni zarándokokat is várnak a rendezvényre, amelyre nem kell külön regisztrálni. A gyalogos zarándokok már szombaton reggel hét órától gyülekezhetnek Pécs határában, a II. János Pál pápa útján található parkolóban. A menet fél nyolckor indul az 58-as úton Szalánta és Túrony érintésével Máriagyűdre. A kerékpáros zarándokok fél kilenckor találkoznak a Dóm téren, majd rövid imádság után indulnak a máriagyűdi kegyhelyre. A zarándoklat útvonalán két helyszínen lesz pihenő: Szalántán, a művelődési házban, majd Túronyban, a Református Gondozó Egyházközség területén.

Tudatták azt is, hogy az egyházmegye nem szervez a zarándoklatról külön buszjáratokat, Máriagyűdről a hazautazást egyénileg kell megoldani. A zarándoklat idején a máriagyűdi bazilika személyautóval nem közelíthető meg. Személyautók számára parkolási lehetőség a Máriagyűd felé vezető út két oldalán, illetve a vasútállomás felé vezető utcában lesz.

A Pécsről Máriagyűdre induló zarándoklatot 2009-ben szervezték meg először a Pécsi Egyházmegye alapításának ezeréves évfordulójára emlékezve. Az idei eseményről további részletek ide kattintva olvashatók.

The post Zarándoklatot rendeznek Pécs és Máriagyűd között szombaton appeared first on BaHír.

FIGYELEM! Mindenki a saját felelősségére vesz részt a zarándoklaton!

Az esemény szervezői, a Mária út és a Mária Rádió kérik, hogy az alábbi elérhetőségen található űrlap kitöltésével jelezzék előre a részvételi szándékukat:
https://forms.gle/3Lf47BHaDPbcZT3g9

Máriagyűdön az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhelyünk található, mely több jelentős zarándokútvonal állomása. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, és a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, melynek egy 1698-ban készült kegyszobor állít emléket, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.

1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.

1950-ben a kommunista uralom elűzte a kegyhelyet fenntartó ferences szerzeteseket, de ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak – idézi fel a pécsi egyházmegye.

The post Nagyszombati zarándoklat a fiatalokért Máriagyűdön appeared first on BaHír.

Az ünnepi szentmisét 10 órai kezdettel Felföldi László pécsi megyéspüspök és Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök celebrálja az egyházmegye papságával a kegyhely szabadtéri oltáránál – közölte az egyházmegye.

Nagyboldogasszony ünnepe hagyományosan a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúja, egyben a máriagyűdi kegyhely három napon át – idén augusztus 15-én, az ünnep napján, valamint 17-én és augusztus 18-án tartó – főbúcsúja, amikor az egyházmegye fogadalmi búcsújának ünnepi szentmiséjére a kegyhely szabadtéri oltárához viszik a Mária-kegyszobrot. A liturgián való részvétel mellett lehetőség lesz szentgyónás végzésére, valamint a Fájdalmas Szűzanya szobrához zarándokló rózsafüzér körmenethez is lehet csatlakozni – részletezik.

Az egyházmegye emlékeztet arra is, miszerint nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.

Nagyboldogasszony parancsolt ünnepén minden megkeresztelt katolikusnak részt kell vennie szentmisén, hogy az Egyház közösségében tapasztalják meg Isten végtelen szeretetét. Máriagyűdön az egyik legrégebbi magyarországi Mária-kegyhelyünk található, mely több jelentős zarándokútvonal állomása. A rómaiak idején is lakott településen már 1333-ban állt plébániatemplom, és a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, meylnek egy 1698-ban készült kegyszobor állít emléket, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.

1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek. 1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.

1950-ben a kommunista uralom elűzte a kegyhelyet fenntartó ferences szerzeteseket, de ennek ellenére a kegyhely tovább működött. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak – idézi fel a pécsi egyházmegye.

Forrás: Siklósi Hírek

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, mohácsi, siklósi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post Máriagyűdön tartják a Pécsi Egyházmegye főbúcsúját appeared first on BaHír.

Máriagyűdön már a rómaiak idején lakott településen 1333-ban plébániatemplom áll, ahol a török időkben is folyamatos a keresztény istentisztelet, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott. Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A 17. század második felében veszik kezdetüket a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban kegyszobrot hoz a Kaproncáról, amelyet aztán a Rákóczi-szabadságharc idején el kell menekíteni Gyűdről – a későbbi tanúvallomások szerint a támadók ugyanis a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd miután a várat beveszik a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1706-tól újabb jelenések kezdődtek Gyűdön, ami a harcok idején is ébren tartotta a Mária-tiszteletet a környéken. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök adományoz új kegyszobrot a kegyhelynek, amely ma is ott áll a főoltár trónusán. Az 1714. évi pécsi zsinaton már a „Szűz Mária csodás szobrával és templomával” ékesített Gyűdről írnak a források, ahová a csodás gyógyulások és a Mária-jelenések hírére egészen távoli vidékről érkeztek a hívek. A 18. század első harmadában Gyűd már nagy jelentőségű kegyhellyé válik – főképp 1737-38-as pestisjárvány idején érkezik ide nagyszámú hívő fogadalmi körmenetben a környékbeli településekről. Ezt követően létesül a ferences rendház, és magát a templomot is kibővítik. Ugyanakkor az évkönyvek tanúsága szerint a csodás gyógyulások folytatódnak: 1723 és1799 között 302 esetet jegyeztek föl. 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látja el Máriagyűdöt, 1846-ban pedig Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánítja, és Gyűdön ismét önálló ferences residentia – nem teljes jogú rendház – létesül. 1860-ban helyezik el a domboldalban a Fájdalmas Anya szobrát, 1900-ban pedig a keresztény Magyarország 900 éves fennállása emlékére felállítják Kiss György cink korpuszával a jubileumi keresztet. Ebben az évben készül el a mai orgona is, melyet aztán többször bővítettek. 1927-ben kerül a templom mellé az Immaculata-szobor, 1937-38-ban pedig felállítják a szabadtéri oltárt.

The post A máriagyűdi kegytemplom sekrestyéjéből loptak appeared first on BaHír.