– Professzor úr, amikor átvette a rektori láncot, mi volt az első gondolata, mit érzett abban a pillanatban?

– Akkor éreztem először egészében a feladatom és a felelősségem teljes súlyát. És azóta is érzem. Az Alma Materem, felejthetetlen hallgatói évek és oktatói pályafutásom egyetlen helyszíne. Rengeteg magánéleti kapcsolódással, vonatkozással.

– Jogászként indult, ma Magyarország egyik legnagyobb egyetemének rektora. Volt olyan pont a pályáján, amikor úgy érezte, erre a feladatra készül?

– Azt hiszem, egész életemet az egyre nagyobb feladatokra való készülés és e feladatok elvégzése határozta meg. Először tanszékvezetőként, majd dékánként és most rektorként. Így utólag folyamatnak tűnhet ez a majd’ két évtized, de mindig az előttem álló kihívásra koncentráltam, nem a nagy távlatokra.

– Kik voltak azok a mesterek vagy példaképek, akik a leginkább formálták a gondolkodását?

– Többen is voltak és vannak; olyanok is, akiket személyesen nem, csak írásaikon keresztül ismerhettem. Csupán egy személyt szeretnék név szerint megemlíteni. Ivancsics Imre egykori tanítómesteremtől kaptam a legtöbbet. Több, mint nyolc éve halt meg, de nemigen telik úgy el nap, hogy ne jutna eszembe.

– Van olyan vezetői alapelv, amelyből semmilyen körülmények között nem enged?

– A legfontosabbak a szigorú következetesség, kiszámíthatóság és az eredményorientáltság.

– Milyen egyetemet vett át, és milyen egyetemet szeretne majd átadni az utódjának?

– Nincs rossz állapotban a Pécsi Tudományegyetem, nincs krízis, egy területen, szervezeti egységben sem. De több helyen van lemaradásunk, szemléletben, infrastruktúrában, működési mechanizmusokban. Olyan egyetemet szeretnék továbbadni, amelyben erős az egyetemi, intézményi léptékű gondolkodás és a szervezeti egységek, a karok működése ennek keretei között bontakozik ki. Meg persze több a kollégiumi férőhelyünk, jobb az oktatási és kutatási, valamint a sport infrastruktúránk is.

– A Pécsi Tudományegyetem közel 660 éves örökséget hordoz. Hogyan lehet egyszerre hagyományőrző és jövőépítő intézmény?

– A tradíció nagyon fontos: ismertséget ad, hitelességet és szilárd alapokat. De fejlődésünket önmagában nem tudja szolgálni. A fejlődést csak koncepciózus gondolkodás, stratégiai célok megvalósítása és gondos forrásfelhasználás segítheti elő. Szerencsére e két pillér nem zárja ki egymást, sőt, jobb esetben egymást remekül kiegészítik.

– Melyek azok a területek, ahol gyors változásra van szükség?

– Kollégiumi férőhelyeket kell bővítenünk, mert évről évre több száz felvételt nyert jelentkező nem iratkozik be, mivel nem tudja megoldani a lakhatást. A mesterséges intelligencia intézményi szintű koordinációjára ősszel létrejön egy adattudományi kutatóközpont. A döntéshozatal és működés transzparenciáját és hatékonyságát is rohamléptekkel fokozni kell.

– Mit vár ma egy fiatal az egyetemtől, és mit kellene kapnia?

– Szerintem közösséget, tudást és szolgáltatásokat, nem feltétlenül ebben a sorrendben. Rektorként a legnagyobb felelősségem a szolgáltatások terén van: minden hallgatónak ugyanolyan minőségű szolgáltatást kell kapnia. Fontos a tanulmányi ügyintézés attitűdje is: úgy kell eljárnunk, hogy a hallgató problémája a legnagyobb a világon és így is kell kezelnünk.

– Ön szerint mitől különleges a pécsi egyetemi élet?

– A kérdésben ott van a válasz. Egyrészt Pécs városától: egyedülálló, különleges, fiatalos. Másrészt itt az Egyetem adja a lüktetést és hallgatóink ennek a legfontosabb szereplői.

– Egy modern egyetem ma már nem pusztán oktatási intézmény, hanem gazdaságfejlesztő motor is. Hogyan látja ebben a PTE szerepét?

– Egyszerre örömteli és elgondolkodtató, hogy a Pécsi Tudományegyetem a Dunántúl első (vagy legfeljebb a második) legnagyobb munkáltatója. Ez a tény is a felelősségünk súlyát mutatja. A PTE „harmadik missziós” tevékenységei között ott van a gazdaság élénkítése is, de egyetemi prizmán keresztül. Ez azt jelenti, hogy mi ott tudunk markánsan jelen lenni, ahol magas hozzáadott értékű, innovatív beruházásokban lehet közreműködni. Ilyenek pedig eddig sajnos jobbára elkerülték a régiónkat.

– Mely kutatási területeken lehet a Pécsi Tudományegyetem európai szinten is meghatározó?

– Talán a legjelentősebbek: biotechnológiai, farmakológiai, virológiai, idegtudományi, fertilizációs és optikai kutatásaink valóban világszínvonalúak.

– Milyen szerepet szán az innovációnak és a startup-kultúrának az egyetem jövőjében?

– Az Egyetem abban érdekelt, hogy fejlett innovációs ökoszisztéma épüljön ki körülötte, startup és spinoff cégekkel. Itt sok tennivalónk van és még több lesz a jövőben.

– Egy erős egyetem képes egy egész régió fejlődését meghatározni. Milyen jövőt képzel el Pécs és a PTE kapcsolatában? Milyen együttműködéseket szeretne kialakítani a térség önkormányzataival és intézményeivel?

– Mindenkivel együttműködésre törekszünk, akikkel közösek a céljaink, vagy akik szintén érdekeltek céljaink megvalósításában. A legfontosabb partnerünk az önkormányzati szektorban magától értetődően Pécs Megyei Jogú Város. Emellett azok a városok, ahol oktatási tevékenységünk folyik.

– A világ egyetemei ugyanazokért a hallgatókért és kutatókért versenyeznek. Mi lehet Pécs legnagyobb vonzereje? Mely országokkal és egyetemekkel szeretné tovább erősíteni a kapcsolatokat?

– A legnagyobb vonzerőnk az igényekhez való folyamatos alkalmazkodás képessége. Az igények pedig erősen kapcsolódnak a technológiai fejlődéshez. Nemzetközi kapcsolataink erősek, ezeket kell tovább mélyíteni. A nemzetközi irányok tulajdonképpen változatlanok: EDUC nemzetközi együttműködés (Németország, Olaszország, Franciaország, Lengyelország, Csehország, Spanyolország, Norvégia), USA, Kína és a Nyugat-Balkán.

– Jogászként hogyan értelmezi az egyetemi autonómiát a 21. században?

– Jogászként rövidre tudom zárni az értelmezést: a törvény keretei között tudom értelmezni. Mivel ez nem sokat mond, azt is hozzáteszem, hogy az egyetemi autonómia a döntéshozatal, a belső szervezet kialakításának, az oktatók kiválasztásának, a tanrend meghatározásának és a tudományos kutatás iránya kijelölésének a szabadsága. Azzal a megjegyzéssel, hogy megfelelő saját vagyon és pénzeszközök nélkül az egyetemi autonómia csak virtuális.

– Milyen értékeket kell minden körülmények között megőriznie egy egyetemnek?

– Minden egyetemi polgár egyenlő, kizárólag a teljesítmény és az elért eredmények alapján lehet különbségeket tenni.

– Hogyan lehet megőrizni az akadémiai szabadságot, miközben az egyetemnek a gazdasági és társadalmi elvárásoknak is meg kell felelnie?

– Nehezen. Az akadémiai szabadság relativizálódik: meg lehet ugyan választani a kutatási területeket önállóan, akár egyénileg, de a gazdasági és tudománypolitikai realitások, elvárások erősen befolyásolják, hogy milyen irányba haladnak a kutatások világszerte.

The post A hagyomány önmagában nem elég – Dr. Fábián Adrián a PTE jövőjéről appeared first on BaHír.

A Pécsi Tudományegyetem tanévzáró szenátusi ülésén ünnepélyes keretek között adták át a rektori jelképeket Fábián Adriánnak, aki július 1-jén kezdi meg rektori megbízatását. A talárt a leköszönő rektor, Miseta Attila adta át, míg a rektori láncot Barakonyi Károly rector emeritus helyezte az új egyetemvezető nyakába.

Beszédében Fábián Adrián arról beszélt, hogy célja egy egységesebb, innovatívabb és láthatóbb egyetem felépítése. Kiemelte: az intézményi érdeknek minden esetben elsőbbséget kell élveznie a szervezeti vagy egyéni érdekekkel szemben, és a jövőben nagyobb szerepet szán a szenátusnak a stratégiai döntések meghozatalában.

Az új rektor hangsúlyozta, hogy az egyetem sikeréhez minden dolgozó munkája egyformán fontos, legyen szó oktatókról, kutatókról, köznevelésben dolgozó pedagógusokról, adminisztratív vagy fizikai munkatársakról, illetve az egészségügyi ellátásban részt vevő szakemberekről.

Kifejtette azt is, hogy a teljesítményalapú értékelés mellett nagy hangsúlyt kíván fektetni az átláthatóságra. Ennek részeként a bérezés, valamint a beruházások és beszerzések területén is szélesebb körű transzparenciát szeretne megvalósítani.

Fábián Adrián szerint az egyetem modellváltása több területen nem hozta meg a kívánt eredményeket. Úgy fogalmazott, hogy bár a szervezeti átalakulás gyorsan lezajlott, a szemléletváltás elmaradt, ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata egy hatékonyabb és egységesebb működési rendszer kialakítása lesz.

A leköszönő rektor, Miseta Attila nyolcéves vezetői időszakát értékelve felidézte az elmúlt évek legnagyobb kihívásait, köztük a koronavírus-járványt, az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait, az alapítványi működésre való átállást, valamint a felsőoktatást érintő változásokat. Mint mondta, a Pécsi Tudományegyetem ezekben az időszakokban is megőrizte szakmai színvonalát és alkalmazkodóképességét.

A tanévzáró szenátusi ülésen számos elismerést és tudományos címet is átadtak. Címzetes egyetemi docensi és tanári kinevezések, professor emeritus címek, habilitált doktori elismerések, valamint doktori oklevelek is gazdára találtak.

A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa még tavaly ősszel választotta rektorjelöltnek Fábián Adriánt. Megbízatása 2026. július 1-jétől 2030. június 30-ig szól.

Aki lemaradt az eseményről, az most visszanézheti a UnivTV teljes közvetítését, amelyen a rektori jelképek átadása és az ünnepi szenátusi ülés teljes programja is látható.

The post Átvette a rektori jelképeket a PTE új vezetője appeared first on BaHír.

A PTE jelenlegi rektora, dr. Miseta Attila 2026. június 30-ig tölti be hivatalát, ezért a fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány még korábban pályázatot hirdetett a rektori poszt betöltésére. A pályázati határidőig három érvényes pályázat érkezett be: dr. Betlehem József, a PTE általános, stratégiai és kapcsolati rektorhelyettese, dr. Fábián Adrián, valamint dr. Kellermayer Miklós, a Semmelweis Egyetem professzora nyújtották be szakmai anyagukat.

A Dr. Halasy-Nagy József Aulában tartott ülésen a szenátorok titkos szavazással állították fel a jelöltek rangsorát. Az eredmény szerint:

1. dr. Fábián Adrián
2. dr. Betlehem József
3. dr. Kellermayer Miklós

Információk szerint dr. Fábián Adrián már az első fordulóban megszerezte a jelöléshez szükséges többséget, így nem volt szükség újabb szavazási körre. A 41 szenátorból 40 érvényes szavazat érkezett, ebből a többség a fiatal jogászprofesszor mellett döntött.

Mint arról korábban beszámoltunk, a három rektorjelölt a szenátusi döntést megelőzően nyilvános vitafórumon mutatta be programját. Fábián professzor akkor a karok közötti egyensúly megteremtését, az átlátható forráselosztást és a közösségre épülő, együttműködő egyetemi kultúra erősítését nevezte fő céljának.

A szenátusi szavazás eredménye után a fenntartó alapítvány a rangsort figyelembe véve tesz javaslatot az ágazati irányításért felelős miniszteren keresztül a köztársasági elnöknek a rektor kinevezésére.

Ha a kinevezési folyamat a várakozások szerint alakul, dr. Fábián Adrián 2026. július 1-jétől veheti át a Pécsi Tudományegyetem vezetését, és a legfiatalabb rektor lehet az intézmény történetében.

Forrás: PTE

The post Fábián Adrián lehet a Pécsi Tudományegyetem új rektora appeared first on BaHír.

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.

The post A PTE rektorának nyílt levele a pécsi összefogásért appeared first on BaHír.

Miseta Attila professzor, a PTE rektora az ösztöndíj kapcsán elmondta: „A korábbi 200-ról 300-ra emeltük a rektori ösztöndíjjal támogatható hallgatók számát. A pályázat nyertesei nem csak komoly anyagi támogatásban részesülnek, de Pécsett a kiváló oktatóknak köszönhetően minőségi képzésben részesülnek, és

„értékes diplomával gazdagodhatnak” – hangsúlyozta a rektor.

Pályázatot az nyújthat be, aki a Pécsi Tudományegyetem valamely képzését első helyen jelölte meg a 2024. évi általános vagy pótfelvételi eljárás során, és felvételt nyer a PTE által meghirdetett olyan nappali tagozatos, alap- vagy osztatlan képzésre, melyen a PTE-n korábban nem rendelkezett hallgatói jogviszonnyal. Az ösztöndíj elnyerésének feltétele, hogy a pályázó az adott karon elérje az átlagpontot a felvételi eljárás során.

A Rektori Ösztöndíj előnyeiről már számos, korábban sikerrel pályázó hallgató elmondta véleményét, és megosztotta tapasztalatait. Ezeket az interjúkat itt és itt lehet elolvasni, illetve itt és itt lehet megtekinteni videón.

Forrás: univpecs.com

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát híreket, információkat.

The post Idén újra meghirdeti a PTE a Rektori Ösztöndíjat appeared first on BaHír.

Távozik július 31-ével Budapesti Corvinus Egyetem rektori pozíciójából Takáts Előd – olvasható az egyetem honlapján csütörtökön közzétett tájékoztatásban.

    Az intézmény közleménye szerint Takáts Előd a jövőben több időt szeretne szentelni az egyetemi vezetési és szervezési feladatok miatt szükségszerűen háttérbe szorult nemzetközi tudományos, Közgazdaságtudományi és pénzügyi munkának és kutatásnak. A távozó rektor kapcsolata azonban nem szűnik meg az intézménnyel, mint írták, a jövőben is a Corvinus egyetemi tanára marad.
    Felidézték, a Takáts Előd által irányított időszakban az intézmény jelentős lépéseket tett a kitűzött stratégiai céljai felé: egyrészt, hogy az intézmény regionális elitegyetemmé váljon, másrészt, hogy az itt végzett hallgatók Közép-Európa gazdaságának és társadalmának meghatározó szereplői legyenek. A Corvinus az elmúlt három évben megháromszorozta a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő kutatási publikációinak számát, ezzel közelebb került ahhoz, hogy 2030-ra a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban a gazdaság- és társadalomtudományi területen Közép-Európa vezető intézménye legyen – hangsúlyozták.
    A Corvinus megerősítette nemzetközi beágyazottságát, neves külföldi előadók részvételével több nemzetközi konferenciát szervezett, melyeknek köszönhetően tovább növelte presztízsét a globális tudományos életben – áll a közlésben, amely szerint az AACSB akkreditáció (Association to Advance Collegiate Schools of Business) is tovább erősítette az egyetem nemzetközi beágyazottságát.
    Felidézték továbbá, hogy Takáts Előd hozta létre az Illyés Gyula tehetségtámogató programot, amelynek célja, hogy esélyt adjon a nehéz körülmények között élő diákoknak a sikeres egyetemi felvételi elérésében.
    Utódjáról még nincs döntés, ezzel kapcsolatban úgy fogalmaztak: az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány július 31-ig teszi meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a rektori feladatok „a jövőben is magas színvonalon, az egyetem stratégiai célkitűzéseit szolgálva legyenek ellátva”.

Forrás: www.mti.hu

The post Távozik a Budapesti Corvinus Egyetem rektora appeared first on BaHír.

Novák Katalintól újabb 4 évre kapott megbízatást Miseta Attila, így a professzor 2026. június 30-ig lesz a PTE rektora. A régi-új vezető az elkövetkező időszakban számos változást és újdonságot kíván bevezetni az egyetem még hatékonyabb működésének érdekében. Részletes terveiről az UnivPécsnek adott interjúban olvashatnak.

A Közgazdaságtudományi Karon Dr. Takács András lett az új dékán, aki a 7 év után leköszönő Dr. Schepp Zoltánt váltja. Dr. Takács András korábban oktatási dékánhelyettes volt, így a Közgazdaságtudományi Kar egy tapasztalt, az intézményi feladatokat átlátó új dékánt kapott.

A jubiláló Természettudományi Kar élére a tanszékvezető és egyetemi docens Dr. Trócsányi András ülhet. A dékáni pozícióban a leköszönő Horváth Attila professzort váltja.

Az Általános Orvostudományi Kar vezetője továbbra is Nyitrai Miklós dékán maradt. Egyedüli pályázóként a rektor Nyitrait bízta meg a kar irányításával, így 4 évig még biztosan folytathatja munkáját.

The post Ismét Miseta Attilát nevezték ki a PTE élére appeared first on BaHír.

Tegnap este a Free PTE jóvoltából online plénumot tartottak a Pécsi Tudományegyetem esetleges átalakítása kapcsán. Óriási volt az érdeklődés, közel ezer ember csatlakozott be az online térben zajló beszélgetésbe.

Olyanok is megosztották a tapasztalatikat az átalakításól, akik más egyetemeken dolgoznak, és ott már megtapasztalták azt, de Miseta Attila az egyetem rektora is felszólalt. Szerintem nem elvetendő a gondolat, bizonyos feltételek lefektetése mellett.

Ilyen feltétel lenne a klínikai központ megtartása, beleszólás a kuratórium szerkezetébe, jog az esetleges visszahívásra, és az akadémiai jogok jogi feltételének megtartása.

Szerinte ezek mellett lehet tárgyalni a modellváltásról, ami béremeléssel is járhatna. Miseta hangsúlyozta, csütörtökön csak arról fognak szavazni, hogy egyáltalán tárgyalnak-e a modellváltásról, vagy sem. Ott ezen kívül más nem fog eldőlni.

Horváth Csaba a szakszervezet részéről aggodalmát fejezte ki a modellváltásról, szerinte túl gyors a folyamat, nem tisztázták a feltételeket, hiányzott az érdekegyeztetés, a hallgatók bevonása a döntésbe, sőt egyáltalán tájékoztatásuk, ráadásul a közalkalmazotti státusz is elvész.

Végül a plénum résztvevői a következő nyilatkozatot fogadták el:

A plénum résztvevői végül a következő nyilatkozatot fogadták el:

“A PTE hallgatóinak és alkalmazottainak 2021. január 19-én tartott plénuma elutasítja a PTE alapítványi fenntartási modellre történő átalakítását.

Felszólítja a Szenátus tagjait, hogy széleskörű felmérések hiányában szavazzanak nemmel a modellváltásra!“

Holnapi nap folyamán egy hosszabb cikkben fogunk még foglalkozni a témával!

The post PTE: a plénum elutasítja a modellváltást appeared first on BaHír.