A búvárokat a hulladék pontos meghatározásában egy fejlett érzékelőkkel és akár 50 méteres mélységig is használható víz alatti drónnal felszerelt hajó segítette. Az önvezető vízi jármű a legmodernebb 5G hálózatnak és a kifinomult megfigyelőrendszernek köszönhetően valós időben továbbítja a tengerfenék képeit.

Marin Lovric, a Rudjer Boskovic tudományos intézet előadója elmondta: a tengeralatti takarítási művelet során egy speciális felszíni mintavételi hálót, egy úgynevezett planktonhálót is használtak. A háló mikroszkopikus részecskéket von ki a tenger felszínéről, amelyek gyakran szabad szemmel nem láthatók. Viszont szinte mindenhol megtalálhatók: a vízben, a tengeri élőlényekben, sőt még a homokban is.

Teo Baucic, az Iglun nevű helyi búvárklub elnöke kiemelte: minden merülés alkalmával szembesül a horvát tenger alatti világ valódi állapotával. „Az olyan kampányokban való részvétel, mint a „Boldog tenger”, lehetőséget ad nekünk arra, hogy konkrét lépéseket tegyünk és hozzájáruljunk a tengeri élővilág védelméhez. Az innovatív technológiák alkalmazásával pedig gyorsabban és pontosabban tudjuk azonosítani és eltávolítani a hulladékot, miközben a gyerekeket és a fiatalokat a környezetvédelem fontosságára is oktatjuk” – mondta.

A szervezők szerint az ilyen kampányok nem csupán a tengerfenék megtisztításáról szólnak, hanem fontos lépést jelentenek a tengerek hosszú távú megőrzése és a társadalmi környezettudatosság növelése felé.

Képünk illusztráció!

The post Egy nap alatt három tonna szemetet hoztak fel horvát búvárok a tengerfenékről appeared first on BaHír.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára elmondta, hogy a TeSzedd! akció április 7. és 13. között zajlik a fenntarthatósági témahéttel párhuzamosan. Fontosnak tartották, hogy a gyerekeket is bevonják ebbe a programba, amelyben idén is több száz iskola vesz részt.

Ha a gyerekek a legkisebb kortól kezdve megtanulják, hogy ne szemeteljenek, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy ők később már nem dobják el a hulladékot. Ez az egyik legfontosabb üzenete ennek a mozgalomnak – jelentette ki az államtitkár.

Révész Máriusz, a Miniszterelnökség aktív Magyarországért felelős államtitkára elmondta, hogy idén összeért a TeSzedd! és a Tavaszi nagytakarítás, amely 2025-ben március 21-től és április 22-ig tart. Az államtitkár sikeresnek tartja a programot, mert például a Pilisi parkerdő jelzése szerint a korábbi évekkel szemben most már sokkal nehezebben találnak olyan erdőrészletet a Pilisben, ahol nagyon sok szemét van.

Azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a szemétszedés nem a megoldás, hanem a tüneti kezelés, amely mellett évek óta fontosnak tartják az edukációs kampányokat is. Utóbbiakban arra kérik az embereket, hogy ne vigyék ki a természetbe a szemetet. Révész Máriusz reményét fejezte ki, hogy idén túlszárnyalják a tavalyi eredményeiket, amikor is a programban 1500 köbméter szemetet gyűjtöttek, ami több mint 8000 zsáknak felel meg.

Akik még szeretnének csatlakozni a Tavaszi nagytakarításhoz, azok az aktivmagyarorszag.hu oldalon tudnak jelentkezni.

The post Már több mint 115 ezren gyűjtik a szemetet a TeSzedd! akcióban appeared first on BaHír.

Keresztes elmondta, hogy a súlyos biztonsági és környezeti kockázatokat jelentő telephelyen a hivatalos dokumentumok alapján több száz tonnányi gumiabroncs található, ami légi felvételek alapján akár elérheti az ezer tonnát is.

A hatóságok eszköztelenek

Tíz évre nyúlik vissza az ügy kezdete. Ekkor kapott ugyanis egy cég engedélyt arra, hogy ezen a telephelyen gumiabroncs hulladék feldolgozásával foglalkozhasson. Ezt a tevékenység azonban a valóságban soha nem végezték itt.

A képviselő beszámolt arról is, hogy az üggyel összefüggésben a hivatalos dokumentumok alapján különböző tulajdonos cserék, cég átnevezések láthatóak. Valamint az, hogy a hatóságok évek óta próbálnak küzdeni a helyzet megoldásáért, sikertelenül. Az ügyben 2021-ben feljelentés is történt, az ezzel kapcsolatos eljárás végül lezárásra került.

Keresztes szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált, a hulladékhegy olyan méretűre duzzadt, hogy a telephely kerítését is kidöntötte és elérte közvetlenül a közutat is a hulladék. Az illetékes hatóságok próbálták kötelezni arra a felelős céget, hogy szállítsák el a hulladékot és gondoskodjanak a megfelelő kezeléséről. Az erről szóló tavaly szeptemberi határozatot is megmutatta a videóban a politikus és elmondta, hogy abban a kormányhivatal 45 napos határidőt szabott ki, ami régen lejárt. Ennek ellenére nem történt semmi, a cég pedig már felszámolás alatt áll.

Az ügy mielőbbi megoldása érdekében a képviselő feljelentést tesz és a Katasztrófavédelemhez fordul, utóbbit arra kérve, hogy vizsgálják meg tűzvédelmi szempontból a területet. Továbbá a Belügyminisztérium segítségét fogja kérni a hulladékhegy felszámolása érdekében. Kiemelte, hogy a legfontosabb most a biztonsági és környezeti kockázatok elhárítása.

A videó végén Keresztes hangsúlyozta, hogy ez az ügy is felhívja a figyelmet arra, hogy a jelenlegi jogszabályi környezet alkalmatlan, a meglévő törvények pedig nem adják meg a kellő felhatalmazást és eszköztárat az illetékes hatóságok számára az ilyen helyzetek hatékony kezeléséhez.

„Szigorítani kell végre a törvényeket, hogy valóban elrettentő erejű, súlyos büntetéseket kaphassanak azok, akik ilyen helyzeteket alakítanak ki. És a legfontosabb, hogy meg lehessen előzni, hogy ez megtörténjen.” – zárta az élő bejelentkezést Keresztes.

Nem ez az első eset

Sajnos nem most számolhatunk be először ilyen nagy mennyiségű gumiabroncs hulladékról. 2020-ban szintén Keresztes hívta fel a figyelmet egy ilyen lerakóra Cserkúton. Akkor így írt róla a képviselő:

Szerencsére ebben az esetben az LMP-s politikus fellépése eredményes volt, azóta a lerakót ugyanis felszámolták.

The post Hatalmas gumihegy, több száz tonna hulladék a Mecsekben, a hatóságok tehetetlenek appeared first on BaHír.

Az alig háromszáz lelkes baranyai településen a hatóságok 12 éven át eltűrték a hulladéktárolót. A falu határában a telepet egy kormánypárti parlamenti képviselő hozta létre.

A patkányok után menjen! – igazította útba Egyházasharaszti központjában egy helybéli férfi, a Népszava munkatársát, mikor arról érdeklődött, hogy merre is keresse a falu határában működő hulladéktelepet.

Az Egyházasharasztiban élő elmondta, hogy merre is találják az áldatlan állapotú hulladéktárolót. A 300 lelkes dél-baranyai falu házaitól alig kőhajításnyira, a már nem létező, néhai téesz sertéstelep helyén ma úgy 7-8 ezer tonna hulladék áll, 3-5 méter magas depóniákban.

A hulladékot tizenkét éven át gyűjtötték erre a használaton kívüli területre, a telep mindenkori bérlői. Az elsősorban műanyagot tartalmazó, de tulajdonképpen bizonytalan összetételű bálákat a földön, szabad ég alatt tárolják, látható, hogy a hulladék alatt nincs szigetelés.

A Népszava írását teljes egészében IDE kattintva olvashatják.

Fotónk illusztráció. Eredeti, a helyszínen készült felvételeket a Népszava írásában talál!

The post Évekig ment az engedély nélküli szemétgyűjtés Egyházasharasztiban appeared first on BaHír.

    A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. azt közölte kedden az MTI-vel, hogy a tűzijáték végén nagyjából száz munkatársuk kézi erővel és 15 gépjárművel takarította fel a budai és a pesti alsó rakpartot, a dunai hidakat és az ünnepségnek helyszínt adó fővárosi területeket, valamint összegyűjtötték és elszállították a programok alatt a közterületeken képződött hulladékot.
    A Budapesti Közművek keretében önállóan működő FKF Köztisztasági és Hulladékgazdálkodási Divíziók munkatársai az augusztus 20-ai ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényeken és a tűzijátékot követően több mint 43 tonna többlethulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el ártalmatlanításra.
    Ebben a mennyiségben nem szerepel a sok ezer budapesti közterületi hulladékgyűjtőkbe bedobott szemét – tették hozzá.
    Az elszállított hulladék túlnyomó részét energetikai úton hasznosították a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben – írták.

Forrás: MTI

The post Több mint 43 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a tűzijáték után Budapesten appeared first on BaHír.

Nem kell elhagynunk Baranya vármegye határait, sőt, még csak évtizedekre sem kell visszarepülnünk az időben ahhoz, hogy kellően bicskanyitogató példákkal tudjuk alátámasztani, hogy az illegális hulladéklerakók, engedély nélküli szeméttelepek egyre nagyobb problémát okoznak.

2019 decemberében a Szabad Pécs számolt be először arról, hogy egy olasz kamionos 40 tonna – igen, tényleg ennyi, nem elírás – szemetet rakott le illegálisan egy Komló és Mánfa közti területen. Bár az ügyben azonnal megtörtént a feljelentés, a hatóságok még a szóban forgó kamiont is lefoglalták, a rendőrség végül lezárták a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt indított eljárást, mindezt azzal indokolva, hogy a bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. A szemetet végül 2021-ben, csaknem két évvel a lerakodás után szállították el az illetékesek.

Szintén egy helyi példa az időközben szerencsére szintén felszámolt, Pécs határában, Cserkúton éveken át éktelenkedő gumilerakó esete. A terület tulajdonosa a hulladékgazdálkodási és tűzvédelmi szabályokat be nem tartva tárolta a rengeteg használt autógumit a város szélén.

A szomszédos Tolna vármegye és azon belül Tamási városa is bekerült a hírekbe a közelmúltban, amikor a fenti példákhoz hasonlóan egy cég a telephelyén a hulladékgazdálkodási és egyéb más előírásokat áthágva tárolt több tonna hulladékot a lakóházak közvetlen közelében. Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője korábban több alkalommal járt a helyszínen és feljelentést is tett az ügyben, melynek hatására végül felszámolták a szeméthegyet.

Egy korábbi, a vizeink védelméről szóló cikkben már foglalkoztunk azzal, hogy milyen nagy gondot tud okozni a folyók szeméttel történő szennyezése. A 2022-ben megrendezett X. Jubileumi Felső-Tiszai PET Kupán – pillepalackokból épített hajók versenye, ahol a résztvevők összegyűjtik a Tisza adott szakaszán található hulladékot – mintegy 2880 zsák szemetet gyűjtöttek a csapatok.

Nem csak itthon probléma

A bolygó élővizeinek szennyezettségére és az emberiség által felhalmozott, nem megfelelően kezelt és/vagy újrahasznosított hulladék mennyiségére fájó példaként szolgál, hogy jelenleg öt nagy – ismert és dokumentált – szemétsziget úszik a Föld óceánjaiban. Ezek a nagy csendes-óceáni, az észak-atlanti, az indiai-óceáni, a dél-csendes-óceáni és a dél-Atlanti szemétfoltok vagy szemétszigetek.

A legismertebb az itt felsoroltak közül a nagy csendes-óceáni szemétsziget, amely egy 2018-as kutatás szerint 1,6 millió négyzetkilométeren terül el a csekélynek nem mondható 79 ezer tonnájával. Ezzel a kiterjedéssel egyébként a Föld 18. legnagyobb országa is lehetne.

Mi lehet a megoldás?

Erre a témára is igaz a környezetvédők által kedvelt „gondolkodj lokálisan, cselekedj globálisan” mondás. Természetesen nem azzal fogjuk megtisztítani a folyókat és az óceánokat, ha holnaptól nem az erdő szélén dobjuk el a kávés poharunkat, de az első lépés velünk kezdődik. Felemelő érzés lenne azt hinni, hogy 2023-ban már nem kell erre senkinek a figyelmét felhívni Magyarországon, de a legfontosabb, hogy soha, semmilyen körülmények között ne szemeteljünk. Az emberiség által megtermelt, felfoghatatlan mennyiségű hulladékot még akkor is óriási logisztikai és technológiai kihívás lenne megfelelő módon, a bolygónak a lehető legkisebb károkat okozva kezelni, ha mindenki szelektíven gyűjtené a hulladékot, kevesebb műanyagot használna, lemondana az egyszerhasználatos csomagolóanyagok, szívószálak, evőeszközök használatáról.

Éppen ezért az egyik első lépés, amit megtehetünk és ami nem kerül különösebben nagy erőfeszítésbe senki számára, hogy figyeljünk oda az ökológiai lábnyomunk méretére, különösképpen a hulladéktermelés szempontjából. A már említett egyszerhasználatos műanyag kerülésével és a szemetünk szelektív gyűjtésével a már fennálló problémák egy csapásra nem fognak megoldódni, de segítünk abban, hogy újabbak ne alakuljanak ki. Ha pedig valaki azt mondja erre nekünk, hogy ez csupán csepp a tengerben, csak mutassuk meg neki az alábbi videót:

kiemelt kép: Fernando Makers, Pexels

The post Belefulladunk a szemétbe? appeared first on BaHír.

A Zero Waste mozgalom ennek visszaszorításának érdekében jött létre. De mit is jelent pontosan a zero waste? A hulladékmentes életmódról beszélgettünk Czirják Lindával.

A modern fogyasztói világban a társadalmi presztízs egyik legfőbb mutatószáma a fogyasztás mértéke. Mostanra a vásárlás nem az adott tárgyak és eszközök birtoklására és használatára irányul, a fogyasztás egyedüli célja a fogyasztás maga, ez vált a központi élménnyé. Az ebből kiinduló „minden és mindenki eldobható, lecserélhető” szemlélet a társadalom számos más területére is begyűrűzött.

A túlfogyasztás negatív hatásainak megfékezésére hatékony választ nyújthatnak a tudatos vásárlási és fogyasztási szokások. Az egyszer használatos tárgyak helyett érdemes tartósabb, többször újra felhasználható, helyettesítő termékeket venni. Például a boltok zöldség- és gyümölcspultjai mellett lévő műanyag szatyrok helyett tartósabb vászontáskákba is hazavihetjük a megvásárolt árucikkeket.

Azonban azt is fontos szem előtt tartani, hogy nem érdemes egyből fejest ugrani a zero waste életmódba és azonnal ehhez kapcsolódó használati tárgyakat venni. Először nézzünk körül otthon és szedjük össze azokat a már eleve meglévő dolgokat, amiket fel tudunk használni. Illetve érdemes odafigyelni a fokozatosságra is, hiszen egy komoly életmódváltásról van szó. Így célszerű akár apró lépésekben haladva, saját magunk életritmusához és szokásaihoz igazítva elkezdeni a változtatásokat.

A beszélgetést Spotify-on is meghallgathatják.

Korábbi cikkeinket zero waste témában ide kattintva találják.

The post A Zero Waste nyomában – Miért fontos odafigyelni arra, hogy mit és hogyan vásárolunk? (videó) appeared first on BaHír.

A szakemberek is arra kérték a lakosságot a világjárvány kitörésekor, hogy fokozottan fertőtlenítsék a kezüket, a lakásukat, sőt még a tojást is. A fertőtlenítő folyadékok és spray-k fő összetevői a teljesség igénye nélkül: klór, fenol, krezol, etanol, ammónia, formaldehid, foszfátok, vagy ezeknek valamilyen módosult formái. És bár a klór kifejezetten jó fertőtlenítőszer, nagyban roncsolja a környezetet és nem mellékesen az ember egészségét.

A legtöbb fertőtlenítő hatású vegyszerre, de még a mosószerekre is rá van írva, hogy a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat, ezen kívül szem- és bőrizgató hatású, valamint égési sérülést okozhat. A fenti vegyszerek erősen mérgezők, maró hatásúak, irritálják a nyálkahártyát, légzési nehézséget okozhatnak, valamint szennyezik az édesvizeket. Felborítják a vizek baktérium-egyensúlyát, ezáltal veszélyeztetik a vizek élővilágát a legkisebbtől a legnagyobb élőlényekig. Ezt eutrofizációnak nevezik, vagyis az ökológiai egyensúly felborulásával a folyók és tavak vizében túlszaporodnak az algák, baktériumok, amitől zuhan a víz oxigénszintje, a víz elmocsarasodik, a benne lévő élőlények pedig elpusztulnak. Bár a szennyvíztelepek ezeknek az anyagoknak a nagy részét kiszűrik, kicsi, de nem elhanyagolható mennyiségben mégis jut az élővizekbe.

Ezen kívül veszélyeztetik a használók, vagyis az emberek egészségét: allergiás tüneteket, bőr- és nyálkahártya irritációt okozhatnak.

A takarításhoz használt törlőkendők, felmosók is szennyezik a környezetet. A közkedvelt egyszer használatos nedves, antibakteriális törlőkendők a szeméttelepeken kötnek ki, hosszú évek alatt bomlanak csak el, közben a bennük lévő vegyszerek beszivárognak a talajba és hatással vannak annak élővilágára. A  mikroszálas törlőkendőkről pedig egy-egy mosás alkalmával több ezer mikroszál kerül a szennyvízbe. A kutatások szerint egyetlen szintetikus ruhadarabról 1900 darab, 1 mm-nél is kisebb mikroszkopikus műanyag rost szakadhat le egyszeri mosás alkalmával. Más kutatások szerint akár 200.000 mikroszál is leszakadhat egyetlen teli mosógép lefuttatása után. És bár ezek bizonyos részét is kiszűrik a szennyvíztisztító telepeken, de mivel a fennmaradó szennyvíz iszapot komposztálva gyakran trágyaként hasznosítják, ezért a földekre is kerülhet a mikroműanyagokból.

A környezetvédelmi témákban nagyszerű videókat készítő Story of Stuff Project új kampánya éppen ezért ennek a témának a köztudatba emelését célozza meg, és a fogyasztók informálásán túl a gyártóktól követelik, hogy innovatív megoldásokkal oldják meg az termékeik által okozott problémát. Míg a kozmetikumokban található mikrogyöngyök betiltása és lecserélése viszonylag könnyen végrehajtható folyamat, ez valószínűleg sokkal nehezebb lesz, hiszen annyira széleskörűen használtak ezek az anyagok: a világon ma lévő összes ruha nagyjából 60%-a ugyanis poliészterből készült. (https://humusz.hu/hirek/tegyel-te-mikromuanyag-szennyezes-ellen/23578)

Az óceánokban becslések szerint mintegy 5,25 billió (tehát 5,25 x 1012) darab műanyag van, és ezek 95%-a kisebb lehet egy rizsszemnél. Az európai tavakban (Garda-tó) és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat. Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető.

A járvány hatásásra az emberek az egyszer használatos maszkokat és gumikesztyűket is elkezdték felvásárolni. Ezek hulladékkezeléséről pedig senki sem világosította fel őket. A környezetvédők arra hívják fel a figyelmet, hogy ezek a maszkok és gumikesztyűk nem újrahasznosítható anyagból készülnek, így nincs helyük a szelektív konténerekben. A használt védőeszközökből keletkező hulladékmennyiség pedig újabb veszélyt jelent a bolygó ökoszisztémájára.

(Ökopolisz Alapítvány)

The post Fertőtlenített élővizek, maszk- és gumikesztyű hegyek – a járvány környezeti hatásai appeared first on BaHír.

A politikus most közösségi oldalán arról írt, hogy korábban megkereste a BIOKOM-ot az illegális hulladéklerakat felszámolása miatt. A cég tájékoztatása szerint hétfőn kezdőik meg a szemét elszállítása. A frakcióvezető azt is leírta, hogy feljelentése kapcsán a rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást.

Országos sajtót is bejárta az a felvétel, amin két férfi látható, ahogy nagyobb mennyiségű hulladékot szórnak ki az említett területen. A szemét között volt több olyan papír is, amin szerepeltek adatok az elkövetők személyazonosságára vonatkozóan. Ez alapján született meg a feljelentés.

Keresztes szerint a kormány alkalmatlan az illegális hulladéklerakók felszámolására. A frakcióvezető szerint szigorúbb szabályokra és komolyabb büntetésekre lenne szükség, amik elrettentő erővel bírnak. Viszont erre a jelenlegi rossz törvényi és szabályozási háttér miatt egyelőre nincs lehetőség. Az illegális hulladék kezelésével kapcsolatos LMP-s javaslatokat a kormány rendre elutasította.

The post Végre felszámolják a Pécs melletti illegális hulladéklerakót appeared first on BaHír.

A miniszter ígéretei szerint ennek az intézkedésnek 2020. július 1-től kellett volna kezdődnie. Azonban a valóság mást mutat, kormányzati szinten érdemi lépések azóta sem történtek az illegális hulladéklerakók felszámolásával kapcsolatban. Pedig tavaly Palkovics még hulladékrendészek bevetéséről is beszélt, akiknek a tettenérés lett volna a feladatuk.

Baranya megyében több súlyos példa ismert a felelőtlen környezetszennyezésről. Korábban már írtunk a Mánfa és Komló között elhelyezett hatalmas mennyiségű illegális szemétről, amit még 2019 végén, olasz kamionról raktak le. Annak ellenére, hogy a hatóságok számára ismert az elkövető személye és a helyszínen található óriási ipari zsákokon jól olvasható a cég neve, ahonnan a valószínűleg származik a szemét, mégsem történt meg a tettesek felelősségre vonása.

Pécs nyugati határában található, cserkúti gumilerakat estében annyi pozitív fejlemény történt, hogy láthatóan csökkent az illegálisan elhelyezett abroncsok száma, azonban még mindig nagy halmokban áll a hulladék a területen.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az illegális hulladéklerakókkal kapcsolatban közösségi oldalán megosztott egy felhívást. „Rengeteg visszajelzést kaptam Önöktől illegális hulladéklerakókról. Kérem, ezeket írják meg nekem itt, akár fotóval is ellátva, vagy üzenetként” – írja a zöldpárti politikus.

Keresztes továbbá azt is megjegyezte, hogy a kormány nem volt képes megfelelő törvényeket alkotni az illegális hulladéklerakók felszámolásának érdekében. A frakcióvezető elégtelennek tartja a törvénytelen szemétlerakók felderítést és úgy véli, nem elég szigorúak a jelenlegi szabályozások ahhoz, hogy visszatartó erejűek legyenek.

The post Felhívás az illegális hulladéklerakók ellen appeared first on BaHír.