Mint minden olyan cikket, amely a vegán és/vagy vegetáriánus étrenddel, életmóddal foglalkozik, ezt az írást is érdemes egy kis gyorstalpalóval kezdeni, hogy tisztázzuk a fogalmakat. Vegetáriánusnak nevezzük azokat, akik nem fogyasztanak húst, ők azonban sok esetben esznek például halat és olyan állati eredetű élelmiszereket, mint a tojás, tej vagy méz. Vegánoknak pedig azokat nevezzük, akik mindenféle állati eredetű élelmiszert mellőznek az étrendjükből, így az ő esetükben az imént felsorolt dolgok is mellőzésre kerülnek.

Természetesen, mint minden más „kihívás” esetében – gondolhatunk például a száraz novemberre, ahol a cél, hogy a résztvevők egy hónapon át ne fogyasszanak alkoholt – úgy a veganuárnál is különböző motivációk vezérlik azokat, akik belevágnak. Azon túlmenően, hogy sok ember alapvetően a hús vagy bármilyen húskészítmények iránti ellenérzéseiből – szándékosan nem használtam az undor kifejezést, mert véleményem szerint ez sok esetben nem fedi a valóságot – fakadóan választja a vega vagy vegán életmódot, a környezettudatos gondolkodás és az ezt támogató életvitel térnyerésével egyre többen vannak azok, akik környezetvédelmi megfontolásból térnek át a növényi étrendre.

A Greenpeace Magyarország egy 2020-as cikkében részletesen foglalkozott a húsipar és az állattenyésztés nagymértékű környezetterhelésével és annak hatásaival. A cikkben arról írnak, hogy a 2020-as adatok alapján ott tartunk, hogy a bolygó szárazföldi területeinek 26%-át szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használjuk.

De a zöld ügyekkel foglalkozó Greenfo nevű portál 2021-es írásában szereplő adatok alapján is képet kaphatunk arról, hogy nem csupán a levegőbe beszélnek azok, akik a húsipartól és az egyre nagyobb méreteket öltő állattenyésztéstől féltik bolygónk jövőjét. Az említett cikkben így fogalmaznak:

„Az állattenyésztés által kibocsátott üvegházhatású gázok felérnek az összes földi jármű, az autók, kamionok, valamint a repülők és rakéták által kibocsátott gázzal. És itt nem csak a metánról van szó, amit a kérődző állatok termelnek. A termények előállításához szükséges gépek, a szállítás során használt járművek, a marha- vagy sertéstelepeken használt eszközök mind pöfögnek, széndioxidot bocsátanak ki és rengeteg energiát fogyasztanak.”

Azoknak, akik kacérkodnak a gondolattal, hogy kipróbálnák – akár csak kíváncsiságból is – azt, hogy egy hónapon át semmilyen húst, húskészítményt vagy állati eredetű élelmiszert nem fogyasztanak, számos interneten fellelhető, ingyenes segédanyag áll rendelkezésükre. Mivel a cikk megírását megelőzően én magam is úgy döntöttem, hogy 2023-ban egyfajta kihívásként tekintek a veganuár kezdeményezésre és megpróbálom teljesíteni azt, az elmúlt hetekben alapos kutatómunkát végeztem az említett segédanyagokat, tippeket és legfőképp recepteket kínáló oldalak terén.

Ez persze teljesen szubjektív, de véleményem szerint a legjobb ingyenes – és nem mellesleg magyar nyelvű – oldal ehhez a prove.hu, ahol azon túl, hogy további információkat tudhatunk meg a vegán életmóddal kapcsolatban, ha náluk vágunk bele a kihívás teljesítésébe, napi szinten kapunk olyan e-maileket, amelyek recepteket és további segédanyagokat tartalmaznak.

Ha olvasóink közül valaki kedvet kapott a veganuár kipróbálásához, a már említett prove.hu-n túl egy kis kezdeti segítségként bátran ajánlom mindenkinek a StreetKitchen vega és vegán receptjeit. Jó kísérletezgetést, jó étvágyat és persze, Boldog Új Évet mindenkinek!

The post Te kibírnád egy hónapig hús nélkül? – Újra itt a veganuár! appeared first on BaHír.

Napjainkban rengeteg olyan étkezéssel kapcsolatos „új” kifejezés zúdul ránk, amikkel kapcsolatban hiányosak az ismereteink. Így vannak sokan a vegetáriánus és a vegán kifejezésekkel is. Mi is a különbség a kettő között? Röviden és lényegretörően:

–vegetáriánus alatt a hétköznapi szóhasználatban olyan embert értünk, aki nem eszik húst. (De lehet, hogy halat igen)

–vegánnak nevezzük azt, aki a hús mellett más állati eredetű ételt, tehát tojást és tejterméket sem fogyaszt. (A hal természetesen a húsfélék közé tartozik, így egy vegán étrendet követő személy halat sem eszik.)

Ahogy a legtöbb olyan csoportot, amik nem követik a többségi gondolkodást és hagyományokat, a vegetáriánusokat és vegánokat is megannyi hátrányos megkülönböztetés éri. A vegánokról például gyakran mondják, hogy étrendjük csak egy furcsa hóbort és az állatjogokért való fellépésük már természetellenes szenvedéllyel párosul. Az valóban igaz, hogy a vegánok nagyrésze fontosnak tartja az állatok jogainak aktív megvédését, azonban az ő szemléletmódjuk ezzel nem ér véget. Tudtátok, hogy az egészséges és kiegyensúlyozott vegán diéta rengeteg betegség és egészségügyi probléma kockázatát csökkentheti, valamint azok megelőzésében is nagy szerepe van?

Mi az Veganuár?

A Veganuary 2014 januárjában startolt el Jane Land és Matthew Glover ötlete nyomán. A „Veganuár” név a „vegán” + a „január” szavak összevonásából jött létre. A program abból a célból született, hogy ösztönözzék az embereket arra, hogy győzzék le a kételyeiket, bizonytalanságukat és adjanak egy esélyt egy hónapon át a vegán életmódnak. Az eseményre 2015-ben 12.800 fő regisztrált, 2021-ig pedig 513.663-ra nőtt a résztvevők száma globálisan.

Magyarországon a Veganuár sikerének útját a Prove Vegán Magazin csapata egyengeti.  

A Veganuár programban résztvevők visszajelzései alapján kecsegtető visszajelzések érkeznek. A megkérdezettek 83,8%-a jelezte azt, hogy biztosan vagy valószínűleg vegán marad, és csak 16,2%–uk biztosan vagy valószínűleg nem marad vegán. A körülbelül 1300 válaszadó rengeteg pozitív visszajelzésről számolt be, mint például a megnövekedett energia, jobb emésztés, szebb bőr, csökkenő koleszterinszint, könnyebb fogyás, minőségibb alvás és javuló közérzet.

Miért próbáld ki a Veganuárt?

Talán néhány ízt feladsz, de rengeteg újat megismersz. Soha nem gondolnád, milyen ízletesek lehetnek a növényi ételek, ha jól készítjük el őket. Rengeteg finom és laktató receptet találhatsz az interneten a „veganuár recept” hívószóval.

A vegán étrendnek számos pozitív egészségügyi-, környezetvédelmi- és etikai hatása ismert.  United Nations Food and Agriculture Organisation (FAO) 2013-as jelentése szerint

A világ legnagyobb dietetikai szervezetei szerint a növényi étrend csökkenti a leggyakoribb betegségeink kockázatát. Ilyenek például a szív- és érrendszeri betegségek, vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség és inzulinrezisztencia, prosztatarák, vastagbélrák, mellrák, szürkehályog, csontritkulás, izületi gyulladás, makula degeneráció.

Az állati redetű ételek nélkülöző étrend mindezek mellett egy sokkal fenntarthatóbb életet jelent, a bolygó számára kedvező életformát. Csak néhány példát említve:

A vegán étrendhez akár 12-50x kevesebb vízre, földterületre és egyéb erőforrásra van szükség, ezáltal megóvhatod a természeti kincseinket.

Az állattenyésztés folyamatai jobban szennyezik a levegőt, mint az összes közlekedési eszköz összesen.

A földön elhasznált víz 55%-a az állattenyésztésre megy, csupán 5% van a háztartásokban felhasználva.

Az Amazonas 91%-át kiírtottuk az állattenyésztés miatt. (550 milliárd m2 az állattartásra, 100 milliárd m2 a pálmaolaj miatt)

Egy vegán embert, 1 évig 674 m2 föld tudja eltartani (élelem), egy húsevő ember 18x ennyi földet használ.

Minden kiló halért, amit szándékosan fogunk ki 5kg víziállatot kapnak el mint „velejáró elhullás”.

Ha pedig ez még mindig nem elég meggyőző, az etikai szempontokat is tényleg érdemes megvizsgálni. Például segíthetsz csökkenteni a globálisan történő állatkínzást, ha te magad sem vásárolsz állati eredetű termékeket, ezzel is példát mutatva másoknak. Nem elfelejtendő a további szociálisan égető témák felé való nyitás sem a szemléletmód megváltozásával: ha vegánként nézel a világra, akkor valószínű, hogy nyitottabbá válsz a környezetvédelemmel és az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekre is.

Kiemelt kép: Alesia Kozik fotója a Pexels oldaláról

The post Veganuár: A rántott hús után is van élet! appeared first on BaHír.