A Fidesz legújabb szabadságharcát úgy tűnik, hogy a Facebook és a nagy techcégek ellen fogja vívni. Varga Judit, igazságügy miniszter nem rég bejelentette Facebook oldalán, „Elkezdjük! Konzultálva a témában illetékes állami intézmények vezetőivel, az Igazságügyi Minisztérium tavasszal törvényjavaslatot fog az Országgyűlés elé terjeszteni a nagy technológiai vállalatok hazai működésének szabályozásáról.”

A miniszter szerint gyorsan kell lépniük, hiszen mára már bárki önkényesen lekapcsolható az online térből. „A szándékos, ideológiai vagy üzleti érdekből történő digitális károkozás Magyarországon sem maradhat többé következmények nélkül!”-tette hozzá.

A lex Facebook kidolgozásának apropója az a tiltási hullám, aminek legnagyobb botrányát Donald Trump amerikai elnök Twitter fiókjának letiltása volt. Ez a magyar politikusok profiljait is érintette. Korábban Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnökének oldalát tette elérhetetlenné a Facebook. Kovács Zoltán, a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár Twitter oldalának egyik napról a másikra eltűntek a követői fel. Varga Judit Facebook oldalának elérése pedig a negyedére csökkent.

A lex Facebook kapcsán még nem tudjuk, hogy pontosan miből fog állni, milyen korlátozásokat fog tartalmazni. Azt viszont pontosan lehet tudni, hogy Ausztráliában hogyan próbálják törvényi keretek közé helyzeni a hatalmas, monopolhelyzetben lévő techcégeket.

Az ausztrál törvényhozás már tavaly elkezdte egy törvényjavaslat kidolgozását, aminek célja, hogy a Google techóriást arra kötelezzék, hogy fizessen a helyi hírszolgáltatóknak az általuk elkészített tartalmak után, amit a Google Keresés és News szolgáltatáson belül felhasználnak. Mivel sok cég arra panaszkodik, hogy tartalmaik felhasználás után nem kapnak semmit a Googletől, illetve egyszerűen nem jelennek meg a híreik a Google Keresőben.

Ha megvalósul a  „News Media Bargaining Code” a Googlenek évente akár 1 milliárd ausztrál dollárt is ki kell fizetni a helyi hírszolgáltató cégeknek, ez nagyjából 226 milliárd forintnak fele meg.

A fizetési kötelezettség mellett a Googlenek 14 nappal korábban értesítenie kellene az ausztrál médiaszolgáltatókat a keresőmotorjuk, illetve a Youtube algoritmusának változása előtt. Így a cégek fel tudnak időben készülni a megváltozott feltételekre.

Mel Silva, a Google ausztráliai és új-zélandi igazgatója a szenátusi meghallgatásán elmondta, hogy nem tartja kizárnak a cég, hogy ha elfogadja az ausztrál parlament ez a javaslatot, akkor felfüggesztik az országban a keresőjük működését. Silva azt is kiemelte, hogy ez a legrosszabb forgatókönyv és nem szeretnének kivonulni az ausztrál piacról. De ez a törvényjavaslat alapjaiban lehetetlenítené el a keresőmotor működését.

Jelenleg az ausztrál hirdetési piac 47 százalékát a Google, 24 százalékát a Facebook uralja. Európában a Facebook, a közösségi média piac 80 százalékos a piaci részesedése, a Google piaci részesedése, a keresőmotorok szegmensében 92 százalék. Egyértelműen monopolhelyzetben van a két vállalt. Emiatt az Egyesült Államok törvényhozása régóta eljárást folytat ellenük, elképzelhető, hogy feldarabolásra kötelezik majd ezeket a cégeket.