A Népszava készített interjút Falus Andrással, Széchenyi-díjas immunológussal, akadémikussal. Falus szerint érdemes lenne kutatni, hogy meddig nyújt védelmet a vakcina, de azt is elmondja, hogy miképpen képzeljük el a vírus mutációit.

Ahogy ő fogalmaz a mutánsok olyanok, mint amikor egy középkori szerzetes a sötét teremben másolta a kódexeket és közben vétett hibákat. Nem változtatta meg az egész értelmét, de a kis elírásokkal új változatokat hozott létre.

A vakcinafejlesztést pedig úgy is elképzelhetjük, hogy a vírus örökítőanyaga egy 30 ezer betűből álló könyvlap és van egy számítógép, már inkább mesterséges intelligencia, amely az eddig felbukkant vírusvariációk adatai alapján képes megmondani, milyen új változatok kialakulása valószínű. Ez alapján pedig azonnal elkezdik ellenük az új vakcinát gyártani. Az a jó vakcina, ami minél több mutáns ellen ad immunvédelmet, és amely az immunrendszerünket meg tudja tanítani arra, hogy ha majd jön ez a várhatóan kialakuló mutáns vagy a meglévő variánsok közül valamelyik, azt eredményesen semlegesítse.

Az egyéni immunválasz is eltérő, hogy ki miként reagál a fertőzésre, legalább 40 olyan gén van az emberben, ami ezt befolyásolja.

A védőoltások szerinte jók, azonban nem életre szóló védelmet adnak, meg kell őket ismételni, azonban már ma el kell kezdeni tesztelni azt, hogy egy-egy vakcina mennyi időre ad védelmet. Szerinte ha ezt most elkezdjük, akkor is legalább egy év, mire választ kapunk a kérdéseinkre. Ő is hangsúlyozta, hogy minden vakcina jobb, mint védettség nélkül elkapni a vírust:

most órák alatt halnak meg huszonéves fiatalok, akik fél éve nagyon enyhe tünetekkel átestek a betegségen.

A sok magyarországi halottnak pedig a rossz állapotban lévő egészségügy az oka, amiért az elmúlt harmincév felelős, zárta gondolatait Falus András.

A teljes interjú ITT olvasható el.

fotó: Falus András Széchenyi-díjas immunológus / Fotó: MTI/Soós Lajos