Japán több mint 1 millió tonna szennyezett vizet bocsát ki a tönkrement fukusimai atomerőműből a tengerbe – közölte a japán kormány kedden, Kína ezt a lépést „rendkívül felelőtlennek” nevezte, miközben Dél-Korea tiltakozásul behívatta Tokió szöuli nagykövetét.

A szennyezett víz első kibocsátására körülbelül két év múlva kerül sor, így a Tokyo Electric Power (Tepco) mint üzemeltetőnek ennyi ideje van a víz szűrésének megkezdésére a veszélyes radioaktív izotópok eltávolítására, az infrastruktúra kiépítésére és a hatósági jóváhagyás megszerzésére.

Japán úgy érvelt, hogy a víz kibocsátása szükséges a tönkrement erőmű bonyolult leszerelésének megoldásához, miután az erőművet egy 2011-es földrengés és cunami megbénította. Arra hivatkoznak, hogy a hasonlóan szűrt vizet rutinszerűen bocsátják ki az atomerőművekből szerte a világon.

Közel 1,3 millió tonna szennyezett vizet – ez kb. 500 olimpiai méretű medencének felel meg – hatalmas tartályokban tárolnak az üzemben, évente mintegy 100 milliárd jen (912,66 millió dollár) költséggel – és a hely fogy.

„A … kezelt víz kibocsátása elkerülhetetlen feladat a Fukushima Dai-ichi Atomerőmű leszerelésére és Fukushima térségének rekonstrukciójára” – mondta Joshihide Suga miniszterelnök e folyamatról, amelynek befejezése évtizedekig fog tartani.

A döntés körülbelül három hónappal a múlt évről ezévre halasztott tokiói olimpiai játékok előtt született meg. Néhány eseményt alig 60 km-re fognak megtartani a lerombolt üzemtől. Shinzo Abe volt japán miniszter 2013-ban arról biztosította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, hogy Fukushima „soha nem fog kárt okozni Tokiónak”.

A Tepco a szennyezett víz szűrését tervezi az izotópok eltávolítása céljából, és csak a trícium (H3) marad, ez a hidrogén radioaktív izotópja, amelyet gyakorlatilag lehetetlen elválasztani a víztől. A Tepco ezt követően addig hígítja a vizet, amíg a trícium szintje az előírt határértékek alá nem csökken, mielőtt az óceánba pumpálja.

A tríciumot viszonylag ártalmatlannak tartják, mert kis energiájú beta sugárzása nem tud áthatolni az emberi bőrön sem (ugyanakkor éppen a vízhez való kötődése miatt evéssel, ivással, belégzéssel bármelyik emberi szervbe bejuthat – ford. megj). Világszerte más atomerőművek rendszeresen szivattyúzzák az óceánba (illetve egyéb közelükben lévő vizekbe) az alacsony izotópszintű (mentességi szint alattinak minősülő) vizet.

Az Egyesült Államok megjegyezte, hogy Japán szorosan együttműködött a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel az ügy kezelésében.

„Ebben az egyedülálló és kihívásokkal teli helyzetben Japán mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat, átláthatóan döntött, és úgy tűnik, hogy a globálisan elfogadott nukleáris biztonsági előírásoknak megfelelő megközelítést alkalmazott” – áll az amerikai külügyminisztérium honlapján.

A szomszédok viszont aggódnak

Japán szomszédjai azonban határozottan reagáltak, Kína és Dél-Korea egyaránt további konzultációra szólítottak fel a tervvel kapcsolatban.

„Ez a döntés rendkívül felelőtlen, és súlyosan károsítja a nemzetközi közegészségügyet és biztonságot, valamint a szomszédos országokban élő emberek létfontosságú érdekeit” – áll a kínai külügyminisztérium honlapján kiadott közleményében.

A dél-koreai kormány behívatta Japán szöuli nagykövetét, hogy tiltakozzon a lépés ellen.” A döntést soha nem lehet elfogadni, és nemcsak a szomszédos országok biztonságát és tengeri környezetét veszélyezteti” – mondta egy magas rangú tisztviselő tájékoztatóján, miután a miniszterhelyettesek rendkívüli ülést tartottak a kérdés megvitatása céljából. Egyoldalú döntés anélkül, hogy elegendő egyeztetést folytattak volna hazánkkal, amely Japánhoz a legközelebbi szomszéd.” Ugyanekkor egy Tokióban tartott tájékoztatón egy kormánytisztviselő azt állította az újságíróknak, hogy Japán konzultált a szomszédokkal.

Tajvan is aggodalmát fejezte ki.

Aggódnak a halászok is

A fukusimai halászszakszervezetek évek óta szorgalmazták a kormányt, hogy ne engedje ki a vizet, azzal érvelve, hogy ennek „katasztrofális hatása lesz” a halászati iparra.

Egy Scientific American cikk 2014-ben például a trícium rákkockázatáról írt, de a szakértők aggódnak más szennyeződések miatt is. A Tepco is elismeri, hogy a víz a víz az évekig tartó kezelés ellenére jelenleg még mindig jelentős mennyiségű káros izotópot tartalmaz.

„Aggódom a nem trícium radioaktív szennyeződések miatt, amelyek továbbra is magas szinten maradnak a tartályokban” – mondta Ken Buesseler, a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézet vezető tudósa. (Az amerikai intézet a világ egyik vezető kutatóközpontja, és elsősorban cézium és stroncium szennyezőkre utalt a kutató – ford. megj)

„Ez a többi szennyeződés mind nagyobb egészségügyi kockázatot jelent, mint a trícium, és könnyebben felhalmozódnak a tengeri élőlényekben, halászzsákmányban és a tengerfenék üledékeiben” – tette hozzá Buesseler, aki a Fukushima környéki vizeket tanulmányozta.

A japán kormány hangsúlyozza a víz szűrését és hígítását. A kormány egyik magas rangú állami tisztviselője hétfőn e-mailt küldött a médiumoknak, hogy a „szennyezett” kifejezést ne használják a jelentésekben, azzal érvelve, hogy ez “ félrevezető”.

A halászközösségek és mások, akik a víz kibocsátása miatt jó hírüket féltik, kártérítést kapnak – mondta a Tepco.

(A Reuters anyagát fordította Kóbor József)