Szársomlyó a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, hazánk legdélebbi hegye. Mediterrán klímájának köszönhetően a nyár meleg, a tél pedig enyhe és mérsékelten száraz, ezért kiváló hely a bortermeléshez. Harsány környékén főleg fehérbort termelnek.
a Szársomlyó ölében, a Villányi-hegység déli lejtőjén helyezkedik el a mintegy 1400 lélekszámú Nagyharsány, ami nevét minden bizonnyal a hegység hajdani hársfaerdejéről kapta.
Szoborpark
Nagyharsány és Villány között, Szársomlyó felhagyott keleti tsz-mészkőbányájában helyezkedik el a Nagyharsányi szoborpark néven elhíresült, 1968-ban kialakított művésztelep.
A parknak az eredeti – és a szakmában általánosan használatos – neve Villányi szoborpark, nemcsak azért, mert ehhez a községhez esik közelebb, hanem mert akkoriban Nagyharsány közigazgatásilag Villányhoz tartozott.
A parkban helyi kőből és a siklósi Rózsabánya hulladékköveiből faragott, az időszakosan itt dolgozó hazai és külföldi művészek alkotásai láthatóak Az alkotótelep létrehozója és fő szervezője Rétfalvi Sándor szobrászművész volt, aki 2019-ben Pécs díszpolgára címet is megkapta. Az évtizedek során számos hazai és külföldi művész járult hozzá a park bővüléséhez. Munkájuk során a közeli Gyimóthy-villában kapnak szállást és ellátást.
A bányakatlanban kompresszorház biztosítja a szobrok megmunkálásához használt szerszámgépekhez szükséges sűrített levegőt és ipari áramot.
Kristálybarlang
1994. április 7-én egy bányarobbantás nyomán került felszínre a szép és ritka ásványkiválásokat őrző, fokozottan védett Nagyharsányi-kristálybarlang bejárata.
a kristálybarlang a Duna–Dráva Nemzeti Park területén található, ez a Villányi-hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja. A mintegy 1400 méter hosszan feltárt barlang első száz méter kiépített, ami kapaszkodókötéllel biztosított, lábakon álló, rozsdamentes acélból készült járószinten járható be. Azonban a barlang nincs megnyitva a nagyközönség számára, a belépést csak kivételes esetekben engedélyezi a Nemzeti Park a szakemberek számára, kutatási célból.
A barlangrendszer nyugati végében gerinces ősmaradványokra leltek, melyek közt Jánossy Dénes pleisztocén kori földikutya-maradványokat azonosított.
Ásványkiválásai közül megemlíthetők az 1–1,5 méter hosszúságot is elérő szalmacseppövek, amelyeknek a megmaradása a közeli bányászati tevékenység okozta robbanások miatt is különleges, a korall borsókő, a közönséges borsókő, a cseppkő borsókő, az üveggömb borsókő, a közepén üreges borsókőoszlop, amelynek a másik neve logomit és Magyarországon először itt bukkantak rá erre a kiválásformára, a több generációs kalcitkéreg, a telérkalcit, amely néha a repedéseit több mint egy méter vastagságban kitölti, az aragonit kristályai (aragonittűk) és a huntit.
A cikk elolvasása után töltsd ki kvízjátékunkat is!
[show-quiz id=”40290″ title=”Nagyharsányi szoborpark és kristálybarlang – Kvíz!”]Forrás: Wikipédia
