Pécs külterületén a Tubes csúcstól északnyugatra mindössze 2,3 km-re található, az egykori vadászházból Büdöskúti-kulcsosházzá alakított épület közelében, a kutat tápláló forrás. A mecseki túrázók által közkedvelt, romantikus tisztást a Remete-réttől északra érdemes keresni a térképen. Innen mindössze egy 30 perces sétával, a kék sávjelzésű turistaúton közelíthetjük meg a napjainkra már az év legnagyobb hányadában kiszáradt kutat a Mecsekben. A Szamár-hegy alatti Büdöskút a tisztás három forrásának csak az egyike.

A kutat illetve a forrást már említi az 1894-ben megjelent, Kiss József által írt és szerkesztett „Pécs és környéke, vezetőkönyv a városban és annak környékén” című, a városba látogató turistáknak szóló könyv. Amelyben azt írja a szerző, hogy a „Remeteréttől pár száz lépésre jobbra kiágazó, és fehér színnel jelölt úton Büdöskúthoz jutunk”.

A térképek alapján 369 méter tengerszint feletti magasságban található, közismert forrást 1932-ben foglalták körbe támfalas építménnyel. Belül a lezárt fém ajtó mögött víztároló fülke van fémcső kifolyóval. Felújítására 1972-ben, 2000-ben, és 2005-ben került sor.

A forrásokat és a kulcsosházat magába ölelő tisztás szélén tűzgyújtó helyet, esőbeállót, pihenőhelyet találhat a megfáradt gyalogos túrázó. A tisztás forrásai a Büdös-kút mellett a Feri- és az Évi-Jenci-forrás újabb kitérőt jelent pár lépésnyi sétához. A Természetjárók panteonja, valamint a Baranyai Rudolf építette, környezetbe illő esőbeállója, első pillantásra uralja a kis erdei tisztás alsó részét. Az építményből feltekintve kellemes látványt nyújt a szemlélőnek a Büdöskúti-kulcsosház fehérre meszelt falaival, zöld oszlopaival, piros tetőcserepeivel. A Büdöskúti-kulcsosház közelében került elhelyezésre többek között a Szatyor Győző által készített kopjafa is.

A Büdös-kút Rónaki László, a mecseki források kutatója szerint „karszt-csurgó”, amelynél nem meglepő, ha időszakosan szünetel a kifolyás. A közeli orfűi Vízfő-forrás vízgyűjtőjéhez tartozik, csekély mértékben annak vízhozamát csökkenti. A csövön itt néha jelképesen kicsordogáló vízmennyiség csak jelentéktelen töredéke a Mecsek sokkal bővizűbb forrásainak vízhozamaihoz képest.

Tehát az ide látogató gyalogos turista még a célállomás előtt töltse fel kulacsát jófajta forrásvízzel, mert a Büdös-kútból ritkán meríthet szomjoltó nedűt. Mégis érdemes elzarándokolni erre a csendes, lankás, patakot átívelő híddal és tisztással, réttel és völggyel tarkított mecseki kirándulóhelyre. Kellemes túrát tehetünk az erdő zöldjében, amelynek végén kellemesen romantikus helyen pihenhetünk meg az előttünk álló újabb erőpróba előtt, vagy akár meg is pihenhetünk egy-egy éjszakára a kulcsosházban

A Büdöskút elnevezéshez egy érdekes monda is tartozik: Egykor, nem is olyan régen, a Pécs fölé magasodó Mecsek egyik eldugott zugában tanyázott egy hétfejű sárkány. A sárkány az éjszakákat mindig egy barlangban töltötte. Ebből a barlangból egy forrás bugyogott elő. Egyszer egy fiatal vitéz vetődött arrafelé, aki a hosszú úton megszomjazott, és a forrásnál akarta a szomját oltani. A sárkány észrevette ezt, és rátámadt a vitézre. Ám a legény se volt rest, kirántotta kardját, és rettenetes viaskodásban levágta a sárkánynak mind a hét fejét, sőt még a szívébe is beleszúrt. A sárkány vére elvegyült a forrás vizével, és vérével megmérgezte a vizet. Az eset óta hívja a nép ezt a forrást Büdös-kútnak.