A tavaly március óta megjelent új és még újabb típusú koronavírus terjedése óta az egyik legtöbbet kivesézett témakör a szervezetünkben fertőzés, vagy oltás utáni immunitás kérdése, de mégis, így is napjainkig nagyfokú bizonytalanság övezi. Összegyűjtöttem néhány, eddig megjelent szakétői véleményt.
A koronavírus vírusfertőzéseket követően kialakuló immunitással kapcsolatban mind a mai napig sok a megválaszolatlan kérdés. A fertőzésen átesett és a betegségből felgyógyultak szervezetében nem egységes mértékben termelődnek az antitestek, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a koronavírus-fertőzés elleni védettség mértéke, hosszúsága egyénenként változó.
Brit tanulmány szerint a koronavírus fertőződést követő 6 hónap után is kimutathatóak a vírus ellen termelt antitestek egyes páciensek szervezetében. Osztrák kutatások azt mutatják, hogy a járvány első hullámában megfertőződött alanyoknál 7 hónappal a betegség után is stabilan jelen voltak az antitestek az érintettek szervezetében. Ezek után nem értették, hogy lehetett az, hogy 2-3 hónappal az első diagnózisok után a vizsgáltak újrafertőződtek.
Egyenlőre viszont annak kapcsán is bizonytalanok a szakértők, hogy a koronavírus elleni oltások után milyen hosszú immunitásra készülhetünk. Egyet biztosan tudunk, mégpedig azt, hogy a vakcinák „megtanítják” az immunrendszert az új típusú koronavírus elleni védekezésre. Szervezetünk immunválasza során antitestek, és a vírus ellen ható fehérvérsejtek termelődnek, így mikor a védettség kialakulása után kapcsolatba kerülünk a vírussal, az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja azt.
A szakértők egyenlőre vizsgálják, hogy pontosan meddig tart a koronavírus elleni védőoltás hatására kialakuló immunitás.
Szakértők abban egyetértenek, hogy a jelenlegi védőoltások nem nyújtanak élethosszig tartó védelmet, ám az csak a közeljövőben derül ki, hogy pontosan mikor lesz szükség az új oltás beadására. A kutatók a tömeges oltások megkezdése óta folyamatosan vizsgálják, hogy a vakcinák miként viselkednek a laboratóriumi körülményeken kívül, viszont ennek eredményeire egyelőre várniuk kell, mivel a tömeges oltások jelenleg is folynak.
Miért ez a bizonytalanság? Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezése nyomán négy vakcinából kettő mRNS-alapú oltóanyag. Ezek a Pfizer-BioNTech és a Moderna, amelyek egy eddig nem alkalmazott technológián alapulnak. Ez azt hozta, hogy a koronavírus terjedésével versenyt futó kutatóknak nem maradt idejük vizsgálni, hogy az oltás után kialakuló immunitás mennyi ideig áll fenn. Fabó Tibor, a Pfizer orvosigazgatója egy december végén megrendezett sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem tudni pontosan, milyen hosszú távon biztosít védettséget a vakcina. Pontos adatot csak a beoltottak követése adhat, amire három-négy hónap múlva lehet majd információjuk. Pardi Norbert mikrobiológus, mRNS-technológiát kifejlesztő kutatócsapat tagja interjújában bizakodóbban nyilatkozott,és szerinte az mRNS-alapú vakcinák nyújtotta védettség akár 3 évig is kitarthat a szervezetben – mondta.
Jelenleg a közzétett hivatalos álláspont 6 hónapot nevez meg a koronavírus ellen kifejlesztett védőoltásokat illetően. Miközben a szakértők hozzáteszik, hogy akár ennél hosszabb ideig is védettséget élvezhetnek a beoltottak.
A vakcina beadásával előidézett immunitásról legutóbb az amerikai Moderna gyártója publikált a témában tanulmányt, amiből az derült ki, hogy a beoltottaknál, 4 hónappal a beoltás után is megfelelő az ellenanyag-szint. A Gamaleja Intézet igazgatója februárban azt nyilatkozta a Szputnyik V vakcináról, hogy okuk van feltételezni, hogy legalább 2 évig védettséget nyújt.
A tudományos kutatások jelenleg is folynak, és folyamatosan érkeznek az újabb és újabb eredmények. Az AstraZeneca vakcinájáról például legutóbb azt mutatták ki, hogy minél nagyobb a két dózis között eltelt idő, annál tovább nyújt védelmet. De azóta kiderült róla egy, s más is.
Olasz kutatók például kimutatták a Pfizer-vakcináról, hogy a túlsúlyos egészségügyi dolgozók szervezetében feleannyi antitestet termel a második dózis beadását követően, mint a normál testsúllyal rendelkezők esetében.