Több tízezer tájseb szabdalja Magyarország természeti környezetét. Mit nevezünk pontosan tájsebnek? A tájképben, a környezetben olyan jelentős mértékű változás, aminek nyoma maradandó. Ezeket emberi tevékenység okozza, bányák, zagytárolók, szemétlerakók.
Lenkei Péter a Levegő Munkacsoport munkatársa a Magyar Időknek adott 2017-es interjújában arról beszélt, hogy a magyarországi tájsebek „begyógyítsa” akár 150 évig is eltarthat.
A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által közzétett adatok szerint Magyarországon a bányák, meddőhányók és zagytározók által okozott tájsebek száma meghaladja a 16 ezret.
Összegyűjtöttünk pár példát a legismertebb magyarországi tájsebekből.
Sághegy
1891-ben Eötvös Loránd ezen a területen végzett méréseket az Eötvös-ingával, hogy műszerének pontosságát ellenőrizze. Ekkor a térség még érintett volt csak később, kezdődtek meg a bányászati munkák, a Sághegyi Bazaltbánya Rt. 1909-es megalakulását követően. A nagyüzemi kitermelés 1911-től 1957-ig tartott, a bánya kimerüléséig. A közel 17 millió tonna kitermelt kőzet nagymértékben áthalkította a tájat.
Haláp hegy
A leletek alapján egészen a római korig visszanyúlóan végeztek bányászatot a Halápon, azonban a 1920-as évekig ez csak kisebb munkálatokat jelentett. Az 50-es évekre már intenzív bányászat folyt a térségben, a bazalt kitermelése akkor három szinten zajlott, összesen kilenc bányaudvarral. Ferihegy II. építéséhez is szállítottak innen nyersanyagot. Az bányászat következtében a hegy csúcsának és bazaltsapkájának jelentőse része eltűnt.
Gánt
A fejér megyei Gánt településtől nem messze már az 1920-as évek közepétől megnyílt a külszíni bauxitbánya. 1988-ig tartó működése során 13 millió tonnát meghaladó mennyiségű nyersanyagot termeltek ki onnan.
Bélkő-hegy
A hegy oldalán 1963-ig üzemelt a mészkőbánya, amikor a bányafal már túl veszélyesség vált a bányászatot a Bél-kő tetején, illetve gerincén folytatták. 2000-ig a hegy tetejét lényegében legyalulták, mivel 7 millió köbméter kőzetet bányásztak ki onnan.
Karolina-külfejtés
Ha tájsebekről van szó, akkor meg kell említenünk Pécs északi részén lévő, mintegy 120 hektáros bányagödröt, a Karolina-külfejtést. 2004-ben fejeződtek be a munkálatok a bányában, aminek nyomán egy 10 millió m3-es tájseb keletkezett. A rekultiváció, azaz a tájseb eltüntetésének első tervei 2005-re datálhatóak. Akkor még a befejezés céldátuma 2009. volt. Ez azóta többször módosult, a munkálatok elvégzésének határideje 2032-re tolódott ki. A tájseb „begyógyításának” a feladata a Pannon Hőerőmű feladata a magyar állam közreműködésével.
A munkálatok során komoly problémát jelent a kiporzás, ami miatt a munkálatokat egyes területeken el kellett halasztaniuk. A levegőbe kerülő nagy mennyiségű szállópor a környéken élők számára is komoly nehézséget jelent.
Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás
