1902. május 19-én a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében párizsi egyezmény született, mely után Chernel István ornitológus még ugyanabban az évben megszervezte az első madarak és fák napját.
A nap célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse.
1906-ban Herman Ottó a közvéleményhez fordult, hogy az Amerikai Egyesült Államok példáját követve törvénybe iktassák a madarak és fák napját. Ráhatásának köszönhetően az akkori vallási- és közoktatásügyi miniszter, Apponyi Albert rendeletbe foglalta, hogy az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában „természetvédő” és „erkölcsnemesítő” szellemben meg kell megünnepelni a Madarak és Fák Napját.
A hagyománynak az első világháború vetett véget, a két világháború között az iskolák önállóan dönthettek az ünnepnap megtartása mellett.
Ezután sokáig feledésbe merült a madarak és fák napja, legkorábban az 1954. évi madárvédelemről szóló minisztertanácsi rendelet említi ismét, mint a madárvédelem tömegmozgalommá való fejlesztésének egyik eszközét, ezt követően pedig az 1982-ben kiadott természetvédelmi törvény záró rendelkezései említik, mint hagyományt.
1994-ben végül egy miniszteri rendelet alapján május 10-re tették ennek a napnak az ünnepét, ami jelenleg és érvényben van.
Az eseményről megemlékezett az LMP-Magyarország Zöld Pártja is.
📢A klímaváltozás, a mezőgazdasági tömeges vegyszerhasználat, vagy a zöld területeink elpusztítása, és az élővizeink…
Közzétette: LMP – Magyarország Zöld Pártja – 2021. május 10., hétfő
„Az LMP megalakulása óta küzd a Kárpát-medence biológiai sokféleségének megőrzéséért. Úttörőként a magyar országgyűlésben, számos javaslatot nyújtottunk be ennek érdekében az elmúlt évtizedben. A környezetpusztító szabadkereskedelmi egyezmények elutasítása, a GMO-mentesség, a gyilkos növényvédő vegyszerek betiltása, a zöldterület-beépítési moratórium, a nagytavaink védelme, az atomenergia kivezetése, a vegyszermentes, helyi léptékű mezőgazdaság megerősítése, vagy a tájbarát vízgazdálkodási rendszer kialakítása, mind olyan javaslatok voltak részünkről, melyek garantálhatnák a Kárpát-medence csodálatos ökoszisztémájának megőrzését” – írják bejegyzésükben.