Csillagászat napját évente kétszer is megtartják, egyszer tavasszal és egyszer ősszel, mindig az első negyed-beli holdfázishoz közel eső szombatra helyezik a nap tematikájához kötődő rendezvényeket.

A csillagászat napját április és május közepe közötti időszakban határozták meg, és ezt az ünnepet a hold első negyedét megelőző szombatján tartják szerte a világon. Vagyis világszerte széles körben megünneplik a Csillagászat Napját, amelyet az Egyesült Államokbeli Astronomical League ajánlása alapján tartják a tavasz első napján.

A Csillagászat Napja „mozgó ünnep” , ami mindig igazodik a holdfázishoz. Az ünnep nem titkolt célja, hogy az embereket közelebb vigyék a csillagászathoz, és növelni szeretnék az érdeklődést a bolygók és csillagok sokasága felé. Ezen a napon a világ országaiban előadásokat tartanak az univerzumról, amelyeken megismertetik az érdeklődőket az aktuális kutatásokkal, felfedezésekkel.

1618. május 15-én, 403 éve, Johannes Kepler német matematikus és csillagász, ezen a napon alkotta meg a bolygók mozgásával kapcsolatos törvényeit, amelyeket aztán később róla neveztek el Kepler-törvényeknek. Kepler széles körben folytatott más téren is kutatásokat, megfigyeléseket, így például többek közt az optika is érdekelte.

Több évtizedes megfigyeléseinek adatait, amelyek elsősorban a Mars pályaadatainak kitartó tanulmányozásával támasztott alá, összegezte 403 éve, és ezeknek köszönhetően megtalálta az összefüggést a bolygók keringési ideje és a Naptól való átlagos távolságaira. Törvényében leírja, hogy a =vagyis a pálya fél nagytengelye köbei úgy aránylanak egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei, vagyis a hányados minden naprendszerbéli bolygó esetében ugyanakkora. Ezt a megállapítást, amit mi manapság Kepler-törvényének hívunk, 1619-ben közölte is a világgal a „A világ harmóniája” című művében.

Johannes Kepler kimondta, hogy a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek a Nap körül, tézise az egyik legjobb bizonyítéka lett a heliocentrikus világképnek.

1720. május 15-én, szüleinek 22. gyermekeként Selmecbányán megszületett Hell Miksa csillagász, matematikus, fizikus. Munkássága nyomán többek közt felfedezte a földrajzi szélességmérés korának új módszerét, amelyet ma Horrebow-Talcott-eljárásként ismerünk.  A pontos adatok megszerzéséhez két csillag közel azonos zenittávolságát kell hogy megmérjük. Sajnovics Jánossal közösen mérték meg 1769. június 3-án az észak-norvégiai Vardö-szigeten a Vénusz-átvonulás kontaktusainak időpontját. Különböző mérések összevetésével meghatározta a Nap-Föld távolságot. Ezt a mérést azokban az időkben többen is elvégezték sikeresen, és volt köztük olyan is, aki pontosabb eredmény ért el, de egyedül ő szállt szembe korának nagy tekintélyével Lalande-dal, és kiállt a saját igaza, és a kapott eredményének pontossága mellett. Munkával töltött évei alatt nagyon sok csillagászt nevel ki, és jelentős szerepet játszott három magyarországi csillagvizsgáló létrehozásában is, többek között Egerben, Budán és Székesfehérváron. Nevéhez fűződik az első csillagászati évkönyv kiadása is. Csillagászati munkásságának elismerését jelzi, hogy többek közt kisbolygót és krátert neveztek el róla a Holdon. Munkájának sokoldalúságát mutatja, hogy kifejlesztett egy úgynevezett magnetikus gyógyító kúrát. Mágneseit a beteg szerv formájának megfelelően készítette el, majd ráerősítette a beteg páciensének testrészére. Meglepően jó eredményeket ért el kúráival, mert a betegeinek mintegy 60-70 %-a meggyógyult.

A Magyar Csillagászati Egyesület programjaként a tavaszi Csillagászat Napja alkalmából az MCSE Szolnoki Csoportja és a helyi Kopernikusz-kör online előadásokkal várja az érdeklődőket a Facebook-oldalukon.

Az ingyenesen, és regisztráció nélkül megtekinthető program a következő:

17:00-18:00: A Vénusz a Föld testvére(?) címmel Ujlaki Csaba tart előadást;

18:00-19:00: Űrszimuláció címmel Korpás Zoltán és Szabó Szabolcs Zsolt kalauzol el bennünket a Naprendszer égitestjei és a csillagközi tér érdekességei között.

19:00-20:00: Szünet;

20:00-21:00: derült idő esetén online közvetítés a távcső okulárjából / borult idő esetén képelemzés, képnézegetés.

A közvetítések megtekintéséhez használja az alábbi linket:

TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgáló Szolnok – Kopernikusz-kör

Fotó: wikimedia.org