A Székely himnusz megírásakor a szerzők szándéka nem az volt, hogy egy himnuszt alkossanak a székely népnek. Csanády György a verset 1921-ben írta, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SzEFHE) „májusi nagyáldozat” névre keresztelt évenkénti ünnepélyes találkozójának ünnepére. A vers címe akkor még egyáltalán nem is tartalmazta a himnusz megnevezést, egyszerűen csak kantátának nevezték. A ma ismert és énekelt vers zenéjét Mihalik Kálmán leánykarra komponálta. A dalt, több forrás szerint, 1922. május 22-én énekelték először a SzEFHE Aquincumban rendezett találkozóján, a szerző jelenlétében.
A dal később csak a későbbiekben, némi változtatással lett az Erdély székely-magyar lakosságának második himnusza. A második világháború hozta változások miatt 1945 után tiltva volt, de bensőséges rendezvényeken, családi ünnepségeken titokban bizony gyakran rázendítettek, amire még többen is vissza tudunk emlékezni. A himnuszt végül a 2009. szeptember 5-én, Székelyudvarhelyen megtartott Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen határozatban fogadták el az önkormányzati képviselők.
Ki tudja merre, merre visz a végzet,
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen!
Maroknyi székely porlik, mint a szikla,
Népek harcának zajló tengerén.
Fejünk az ár, jaj, százszor elborítja,
Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!