Budapest az elmúlt egy évben 13 ezer lakost vesztett, miközben egyes agglomerációban lévő és a nyugati országrészben fekvő települések népessége jelentősen növekedett. Csökkent a megyeszékhelyeken lakók száma is – írj az Ökopolisz Alapítvány.

A főváros lakossága ötödik éve csökken. Az ingatlan.com adatai szerint az ország “győztese” a nyugati határszélen lévő Rajka lett, ott 60 százalékkal nőtt a népesség 2021 elejére. Rajkát három, Budapest agglomerációjába tartozó település, Érd, Gyömrő és Nagytarcsa követi.

A városi életet gyakran a szmog, a zaj, és a zsúfoltság miatt hagyják el az emberek, de már felnőtt az a generáció is, amely az erősödő éghajlatváltozás miatt – a tevékeny környezettudatosság jegyében – életmódot és környezetet vált és vidékre költözik. Ők az a generáció, akik számára fontos, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak maguk után, zero waste életmódot folytatnak és próbálnak példát mutatni életvitelükkel a lakókörnyezetüknek.

A vidéki élet legfőbb buktatója lehet a munkalehetőségek hiánya, ami a fővárosból érkező, többségében egyetemet vagy főiskolát végzett fiatalok számára nehézséget okozhat.

De vegyük sorra, mit érdemes szem előtt tartani, ha valaki vidékre költözne.

A hely kiválasztása

Ha nemcsak egy internet bekötésre van szükségünk a munkavégzéshez, akkor fel kell mérni, hogy a kiválasztott település közelében van-e megfelelő fizetést adó munkalehetőség és milyen a környék infrastruktúrája, közlekedése, bekötöttsége más nagyobb városokhoz. Ha gazdálkodni is szeretnénk, akkor a talaj minőségét is szem előtt kell tartanunk, gyerekkel pedig a nevelési intézmények közelsége is fontos szempont lehet.

A közösség elfogadása és önmagunk elfogadtatása

Sokaktól hallani, hogy először furcsa szemmel nézett rájuk a falu, mint városi idegenekre. És ez igaz is, egy kisebb, összetartó közösségbe belépve a kapcsolatokat egyenként fel kell építeni. És el kell fogadni, hogy nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ha valamit tenni akarunk a faluért, legyen az bármilyen, a közösség érdekében végzett önkéntes munka, akkor először a falu első emberét, a polgármestert keressük fel. Ha az új szomszédot találjuk meg az ötletünkkel, könnyen találkozhatunk visszautasítással. Ugyanakkor, ha segítséget kérünk, akkor nyugodtan fordulhatunk az évek, vagy évtizedek óta a településen élőkhöz, hiszen náluk gyűlt össze a legtöbb tudás, mind az állattartás, mind a növénytermesztés tekintetében.

Felvenni a falu ritmusát

Vidéken lassabb az élet, mint a fővárosban, az ügyek intézése időt, energiát, nem egyszer utazást igényel. A futár sem hozza másnap a neten megrendelt eszközöket, sőt, sokszor a bevásárlás is komoly logisztikát kíván.

Elfogadni, hogy nem tudunk mindent

Csak elvetem a magokat és kinő a répa, a retek, a krumpli, megterem a fán a körte, az alma és a barack – gondolják sokan. Ezért sem árt egy alapos utánajárás a mezőgazdaság alapjainak, ha nem akarunk éveken át kísérletezni azzal, hogy milyen zöldségek érzik jól magukat egymás mellett és melyek nem nőnek, ha a soraikat egymás mellé vetjük. A neten már rengeteg blog, fórum foglalkozik akár a vegyszermentes és biogazdálkodással is. Az alapokat onnan is össze lehet szedni és akár a kert egymástól távol eső szegleteiben is lehet próbálkozni ugyanazon zöldség termesztésével. Ezen kívül fontos, hogy a növények, fák megmaradási esélye akkor a legjobb, ha nem tájidegen fajokat ültetünk. Például a mandulafák nem valószínű, hogy megmaradnak a fagyzugos Nógrádi dombok között.

Aki állatokat is szeretne tartani, annak pedig még mélyebb ismeretekre lesz szüksége, javasoljuk, hogy a jószágok megvásárlása előtt látogasson el olyan ismerőshöz, aki tart állatokat, vagy tangazdaságokba. És ne feledjük, az állatok tartása sok pénzt és időt emészt fel, folyamatos törődést igényelnek az év 365 napjában. Mellettük hosszabb nyaralást csak akkor tudunk tervezni, ha megbízható, az állattartásban jártas emberre tudjuk bízni őket. Úgyhogy az sem baj, ha néhány évig üresen áll a lábasjószágoknak fenntartott hely.

Közlekedés

Hacsak nem az utcánkban áll meg a helyközi busz, akkor szükségünk lesz autóra is. Nem napi használatra, de bizonyos dolgokat beszerezni, egy-egy nagyobb bevásárlást elintézni – nélkülözhetetlen lesz.

Persze, mint mindennek, a falusi létnek is megvan a maga előnye, ami semmi mással nem összehasonlítható. Például itt juthatunk a legfrissebb, akár néhány perccel korábban szüretelt zöldségekhez és gyümölcsökhöz, itt lehetünk igazán a magunk urai és itt tehetünk a legtöbbet a környezetünkért, a bolygó egészségéért is.  

forrás: Ökopolisz Alapítvány