Németország ősszel kancellárt választ, amivel egyrészről mi is foglalkoztunk már, hiszen a német választások egyértelműen hatással vannak a magyarországi fejleményekre is. A szövetségi választás előtt éppen tegnap zajlott a pártok utolsó nagy erőpróbája, az ország keleti területén, Szász-Anhaltban. Több szempontból is érdekesnek ígérkezett a választás, és azzá is vált.
2016-ban, az előző választásokon remekül szerepelt a szélsőjobboldali Afd, a szavazatok 24.3 százalékát szerezte meg, ezzel második erővé lépett elő, a CDU mögött. A kereszténydemokraták ezért 2016-ban a szocdemekkel és a zöldekkel álltak össze (ez az ún. Kenya-koalíció, a pártok színei miatt), ami egyébként minden előzetes várakozás ellenére, kifejezetten jól működött.
Azonban az elmúlt hónapokban egész Németországban visszaesett a CDU népszerűsége, és bár országosan nem, de Szász-Anhalt tartományban a közvéleménykutatók felmérései alapján erősödni tudott a szélsőjobboldali AfD. Egyértelműen arra redukálódott le a szavazás kérdése, hogy a CDU képes lesz-e megőrizni a vezető pozíciót Magdeburgot is magába foglaló tartományban, vagy előz és nyer a szélsőjobb?
A válasz egyértelmű: nem.
A CDU az utolsó pillanatban jól tudott mozgósítani, és a 2016-os eredményeihez képest még javítani is tudott, a szavazatok 35 százalékát megkapva nyertek, az AfD csupán 23 százalékot kapott, így ezúttal sem lesz esélyük kormányozni. Az egykori NDK-ban található tartományban a kommunista Linke ezúttal is harmadik erővé avanzsált, azonban 2016-hoz képest 5 százalékot veszítettek, most már csupán 11-en állnak. A szocdemek továbbra sem tudnak kijönni a mélygödörből, amibe kerültek, ezúttal mindössze 8 százalékot értek el.
A Zöldek egyelőre keleten nem igazán erősek, és ez az őszi választásra is kihathat, az ország vezetésére legnagyobb eséllyel pályázó párt, Szász-Anhaltban mindösszesen 6 százalékot ért el, az előzetes becslések szerint még a liberális – saját magát egyre inkább összekapó – FPD is megelőzi őket, akikre 7 százaléknyian szavaztak. Ezzel Haseloff eldöntheti, hogy folytatja-e a Kenya-koalíciót, vagy a Zöldeket az FDP-re cseréli.
A CDU-SPD-FDP-koalíciót a pártok színei (fekete, piros, sárga) alapján Németország-koalíciónak hívják.
Mit látunk a választások kapcsán?
A CDU úgy fest még mindig őrzi első helyét, legalábbis keleten mindenhol, ahol gyakorlatilag a szélsőbaloldal eltűnt, helyét a szélsőjobboldal vette át: az egykori NDK területén egyre inkább az a kérdés, hogy CDU vagy AfD. A baloldal mostanra jelentéktelenre zsugorodott az egykori NDK területén, sem a kommunisták, sem a szocdemek nem képesek tényezővé válni. Ahogy a Zöldek sem, akik nyugaton, a volt NSZK területén roppant népszerűek, mára talán a legnépszerűbbek lettek, azonban a kevésbé jómódú, kevésbé fejlett területeken sehogy sem tudják átvinni a politikájukat.
A választás másik nagy nyertesei – a CDU mellett – a liberálisok, akik 2016-ban még kiestek a tartományi parlamentből, azonban most a zöldeket is előzve értek el szép eredményt. Az FPD hagyományosan soha nem volt erős keleten, azonban az a trend látszik, hogy a liberális politikának vannak tartalékai Németországban: a volt NDK területén stabil kispárttá, a volt NSZK területén stabil középpártá vált az FPD, egyáltalán nem kizárt, hogy ősszel 10 százalék felett végeznek. Aminek igazán a CDU örül:
Mint ismert: Laschet a legszívesebben velük alkotna egy tisztán polgári kormányt, kihagyva a zöldeket és a baloldalt. Ehhez viszont nagyon komoly javulásra van szükség a jobboldaltól és a liberálisoktól is, mindenesetre Szász-Anhalt jó kiindulópont lehet.
Fotó: AP Phopo
