1846. július 15-én adták át Magyarország első vasútvonalát Pest és Vác között. Ezt hamarosan követte a Pest-Szolnok vonal, ami után a dualizmus korszakában fellendült az építkezés, a XX. század fordulójára már a teljes Magyar Királyság területét behálózták a vonalak.
A korábban főleg a bányászatban használ sínpáros közlekedés Angliában jelent meg, a Surrey Iron Rail nevű londoni társaság 1803-ban építette meg az első lóvontatású kocsikkal felszerelt pályát. Hazánkban a Kőbányán épített vasút jelentette a fordulópontot, az állati erővel működő eszközt azonban érdeklődés hiányában egy év után, 1828-ban kivonták a forgalomból. Angliában ekkoriban már a robbanásszerű fejlődésnek köszönhetően a Stephenson által tökéletesített, gőzhajtással működő vonatok közlekedtek.
Az 1832-36-os rendi országgyűlésen törvény született az első vasútvonal megépítéséről, amely a Pest-Buda és Bécs közötti közlekedést tette volna egyszerűbbé. Ez persze nem ment könnyen, ugyanis két álláspont ütközött: az egyik a Duna bal, a másik a jobb partján vitte volna a vasutat. Végül a pesti oldal győzött, így 1937 novemberében eldőlt, hogy az első szakasz Pest és a tőle 33 kilométeres távolságban fekvő Vác között húzódik majd.
A folyamat viszont lassan haladt, egészen 1844-ig kellett várni, hogy jóváhagyják a terveket, amiután létrejött a Magyar Középponti Vasúttársaság. Az év októberében a porosz August Wilhelm Beyse főépítész vezetésével megkezdődtek a munkálatok. Mai szemmel egyáltalán nem meglepő módon az építkezést szinte azonnal korrupciós botrányok rázták meg, egyre több pénz folyt el kézen-közön. A munkálatok viszont gyorsan haladtak, 1845 márciusától megkezdődött az első pesti indóház építése, mely gyakorlatilag a mostani Nyugati Pályaudvar közvetlen elődjének tekinthető. A gőzmozdonyok pedig már 1845 novemberében kísérleti utat hajthattak végre a Palota – Rákospalota – Pest közötti, mintegy 10 kilométeres szakaszon. 1846 közepén a Pest-Vác szakasz már átadásra készen állt, a 33 kilométeres vonalat, József nádor és felesége adta át 1846. július 15-én.
Az ünnepély alkalmából a főhercegi pár is elgördült Vácig, amely összesen egy óra alatt tette meg az utat, mindenki legnagyobb megelégedésére. A Pest-Vác vonal átadása után Magyarországon igazi vasútépítési láz tört ki, de ezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc és az azt követő Bach-korszak megakasztotta. A dualizmus évtizedei során Baross Gábor közlekedésügyi miniszter tevékenységének köszönhetően aztán a magyar állam is jelentős szerepet vállalt a vasúthálózat kiépítésében. Az újra fellendülő vasútépítési láznak köszönhetően az első világháború kitöréséig az egész történelmi Magyar Királyságot behálózták a vonalak.
Forrás: Rubicon
Kép: Az első magyarországi vasútvonal megnyitója, Wikipedia
