Nagyinterjú Demeter Mártával!

Demeter Márta az LMP országgyűlési képviselője, Budapest 6-os számú választókerületének az esélyes ellenzéki-jelöltje. Nem mellékesen olvasóink szavazatai alapján a legcsinosabb magyar politikus, egy gyermek édesanyja. Ezúttal vele készítettünk nagyinterjút, előválasztásról, Budapestről, NER-ről és a bírósági tárgyalásáról is kérdeztük őt!

– Kemény küzdelem várható Budapest 6-os számú választókerületében, ahol Ön is indul, az LMP és a Jobbik támogatásával. Hogy látja az esélyeket?

– Nagyon sok pozitív visszajelzést kapok az emberektől a választókerületi minifórumokon, rendezvényeken, legyen az egy forgalmas közlekedési csomópontban vagy a Teleki téri piacon. Egy politikus számára az emberek akarta a legfőbb törvény. Én arra törekszem, hogy olyan elképzeléseket és jövőképet vázoljak fel, ami találkozik az itt élő szándékaival. A személyes tapasztalatok és az elmúlt hónapokban végzett felmérések is azt mutatják, hogy a választókerületben élő emberek fontosnak tartják azokat a programpontokat, amiket meghirdettem, és készek támogatni abban, hogy az előválasztás megnyerését követően le tudjam győzni a Fideszt Józsefvárosban és Ferencvárosban is. Egyébként ez szimbolikus is lenne, hiszen a körzet jelenlegi képviselője, a Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté nevével fémjelzett időszak vége a NER végét is jelentené az itt élők és mindenki más számára is. 

– Melyek Józsefváros fő problémái, amelyekre megoldásokat kínálna?

– Szerintem a három legfontosabb dolog a Józsefvárosiaknak, hogy jó színvonalú bérlakáshoz juthassanak a keményen dolgozó emberek, hogy tisztességes bért kapjanak és, hogy a fejlesztésekkel a helyi emberek nyerjenek ne a nagyvállalkozók. 

Józsefváros és Ferencváros az a két fővárosi kerület, ahol a legtöbb olyan kérdés vár megoldásra, amihez új szemléletű politikára van szükség. Itt van a legtöbb fejlesztésre váró, egykori ipari, vasúti és más felhagyott rozsdaövezet, itt jelentkeznek a leglátványosabban a súlyos környezetszennyezés felszámolásával kapcsolatos feladatok (pl. a Budapesti Vegyiművek Illatos úti telephelyén), az itt élők igényeire figyelemmel kell az országos politikában képviselni a tisztességes fizetést adó munkahelyek, a megfizethető lakhatás és a jó minőségű lakókörnyezet (ennek érdekében bérlakásprogram és épületfelújítási programok), a mikro-, kis- és közepes vállalkozások, az észszerű, távlatos és az itt élők számára érdemi pozitív változásokkal hozó fejlesztések ügyét, szemben csak a befektetők hasznára figyelő jelenlegi politikával. 

A komoly forrásokat igénylő, jelentős elképzelések, mint a Blaha Lujza tér fejlesztése, a Keleti pályaudvar és környezetének átalakítása (korábbi vasúti telkek fejlesztési célú hasznosítása) és a százmilliárdos beruházással a vasúti közlekedés megújítása vagy a H6-H7 HÉV-vonal rekonstrukciója és közvetlen metrócsatlakozás kialakítása mind horderejüknél, mind forrásigényüknél fogva olyan fejlesztések, amelyek évtizedekre meghatározzák az itt élők környezetét és a további fejlesztés kereteit, ezért kiemelten fontos a helyi szereplők bevonása, véleményük kikérése, ha szükséges akár a projektek korrekciója is.

El kell érnünk, hogy ne pontszerű, csak szűk igényeket kiszolgáló fejlesztések valósuljanak meg, hanem komplex, egymásra épülő változásokra kerüljön sor, amiből egyértelműen pozitív hatással van a kerületben élők lehetőségeire, életminőségére. Alapvető elvárás – legyen szó bármilyen nagyszabású fejlesztésről, hogy az itt élő emberek ne csak elszenvedői vagy szemlélői legyenek a változásoknak, hanem érdemben profitáljanak is ezekből.

Ezek olyan kihívások, amik miatt örömmel vállaltam a felkérést arra, hogy itt induljak az előválasztáson, és ha bizalmat kapok, úgy közös ellenzéki jelöltként 2022-ben a Fidesz ellenében. Nemcsak egy új kormányért, hanem egy új korszak elindításáért dolgozunk évek óta. És most komoly esélye van annak, hogy az emberek támogatásával egy nemzeti egységkormány alakulhat az évtizedes kihívások megválaszolásra.

– Korábbi sajtótájékoztatója alapján bérlakás programot indítana, mesélne erről részletesebben? Hogy nézne ki? Miért van rá szükség? Megvalósulhatna hasonló struktúra, mint ami Bécsben jól működik? Kiterjesztené vidékre is, vagy ez egyelőre csak Budapestre vonatkozna?

– A bérlakás program vagyis a megfizethető és jó minőségű lakások elérhetővé tétele az emberek számára az egész országban jelentkező kihívásra megfogalmazott válasz. Most éppen az építőanyag-árak elképesztő mértékű emelkedése irányította rá a figyelmet arra az alapproblémára, hogy sok nagyon keményen dolgozó honfitársunk nem tud saját lakáshoz jutni a többszázezres vagy akár milliós négyzetméterárak mellett. Az albérletárak pedig ki vannak téve a piac mindenkori változásainak. Éppen ezért olyan, köztulajdonban lévő bérlakásokra van szükség, amelyek nem szükséglakásként működnek, hanem minden szempontból jó minőségűek és megfizethetőek. 

Egy ilyen program országosan is működőképes, de értelemszerűen elsősorban ott érdemes elindulni vele, ahol nagy az igény nem saját tulajdonú ingatlanokra. Arról majd érdemes szakmai és politikai vitát is kezdeni, milyen formája legyen a köztulajdonnak, de ez másodlagos kérdés. 

A kistelepüléseken és a városok többségében elenyésző számúak vagy nem is léteznek az önkormányzati vagy akár magánkézben lévő bérlakások, míg például az önkormányzatok kezében lévő bérlakásállomány egy jelentős része pedig az anyagi források hiányában rendkívül leromlott állapotban van. Ez kifejezetten igaz Józsefvárosra és Ferencvárosra, ezért is van a lakhatási kérdés a programom középpontjában, és ezért adtam be költségvetési módosítót a Parlamentben, amivel forrásokat csoportosítottunk volna át erre a területre. Nem meglepő módon a Fidesz ezt nem támogatta, a kerület képviselője, Kocsis Máté pedig inkább be sem jött a szavazásra, csakhogy ne kelljen az ügyben igent vagy nemet mondania.

– Az előválasztásokkal kapcsolatban kívülről sok szavazó polgárnak az látszik, hogy tulajdonképpen a pártok egymás között leosztják a lapokat, és valódi tétje a dolognak néhány körzetet alig-alig lesz. Megállja a helyét ez a kritika? Egyáltalán 106 éles előválasztás kivitelezhető lenne, vagy felesleges erőforrás pazarlás volna ez az ellenzék részéről?

– Nekem meggyőződésem, hogy a politikus számára az emberek akarata a legfőbb törvény. A kormányváltást akaró emberek akarata pedig az, hogy az ellenzéki pártok alakítsanak ki egy olyan szoros együttműködést, ami elvezet a NER legyőzéséhez. A pártok nem a változást akaró emberek háta mögött alkudoznak, hanem éppen hogy az ő felhatalmazásukat kérve álltak elő a közös programmal és azzal az egyértelmű üzenettel, hogy bár sokszínű az ellenzék, de mégis egy közös nemzeti egységkormány létrehozása a cél. Az egyes választókörzetek adottságai eltérőek, ezért nyilván nem lehet minden esetben ugyanolyan megoldásokat kitalálni: van ahol több, van ahol kevesebb jelölt lesz, de ez semmit nem von le abból, hogy a változást akaró szavazók elmondhatják a véleményüket arról, ki legyen az adott helyen az ellenzék közös jelöltje 2022-ben.

– Hogy áll jelenleg a pere? Mit tudhatunk meg a jelenlegi fejleményekről? Mire számít az ügyben? Utólag visszanézve az eseményekre, másképp cselekedne, mint akkor és nem hozná nyilvánosságra az adatokat?

– Azt a pert, amiben a kormány azzal vádolt, hogy titkokat adtam volna ki, első fokon megnyertük. Így a több éves fideszes hazudozás megdőlt.

A Kocsis Máté és társai feljelentésére indult másik perben a nyári ítélkezési szünet előtt lezajlott a második tárgyalás is, várjuk a következőt. Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy ha egy képviselő a munkája során gyanús dolgokat lát, akkor az a dolga, hogy kérdezzen. Mert nem azért küldtek bennünket az emberek a Parlamentbe, hogy el töltsük az időt, hanem hogy ne engedjük a visszaéléseknek még a lehetőségét se. A per kezdete óta eltelt időben napvilágra került események a azt mutatják, hogy a NER szereplői úgy használják a közpénzből vett helikoptereket és repülőgépeket, mintha elfelejtettek volna gyalog járni. Éppen ezért nemcsak hogy indokolt továbbra is figyelemmel követni az ilyen eseményeket, de a kormányváltást követően szigorúan el is kell számoltatni a fideszes szereplőket a közpénzek felhasználásáról.

– Tizenegy éve tart már az Orbán-korszak, Ön hogy látja az elmúlt bő egy évtizedet? Fel tudna sorolni három pozitívumot ami Orbánhoz és a NER-hez köthető?

– A fékeveszett korrupció mellett a legnagyobb bűne a jelenlegi rezsimnek, hogy régóta, akár évtizede napirenden lévő kérdéseket nem oldott meg vagy csak belefogott, de nem jutott vele semmire. Jó lenne azt mondani, hogy pozitívum az egészségügy átalakítása, ami másfél-két évtizede van napirenden, de az újabb hivatal létrehozása és az egészségügyben dolgozók jogviszonyának militarizálása édeskevés az előttünk álló kihívások megoldásához. Jó lett volna, ha a családtámogatások szélesebb körben érintették volna a magyar embereket, mert például akkor nem kellene ma lakhatási válságról beszélni. 

– Gyanítom erre a kérdésre könnyebben fog tudni válaszolni: mi a három legnagyobb negatívum az elmúlt tizenegy évből?

– A jelenlegi rezsim lényege nem egy vagy három negatívumon keresztül ragadható meg igazán. A helyzet az, hogy ez az évtized sok szempontból az elvesztegetett lehetőségek évtizedeként vonul majd be a magyar történelembe. Mert miközben a Fidesz azzal volt elfoglalva, hogy létrehozza a saját embereiből a nemzeti tőkéseket és közpénzből felhizlalja őket, a magyar emberek azt tapasztalhatták, hogy minden erőfeszítésük ellenére nem növekszik úgy az életszínvonaluk, ahogyan ők szeretnék, számtalan akadály tornyosul a hazai kisvállalkozások előtt, miközben a multicégek milliárdos állami támogatásokban részesülnek. A magyar emberek ugyanúgy megérdemli a jó minőségű közszolgáltatásokat, legyen az az okmányiroda, az egészségügy, a közlekedés vagy az oktatás, mint bármelyik más európai állam állampolgára – de nem ezt tapasztalják a mindennapjaikban. A NER-t azért kell lebontani, mert nem javítható meg. Nem elegendő egy-két rossz intézkedést visszavonni vagy kijavítani, itt átfogó változásra van szükség a magyar emberek érdekében.

– Az oldalunkon a napokban volt kint egy szavazás, amely arról szólt, hogy az olvasóink szerint ki a legszebb magyar nő a politikában, amit Ön nyert meg. Ezzel kapcsolatban lenne még két kérdésem: Ön szexistának gondolja az ilyesfajta szavazásokat, vagy ez még elfogadható? A másik pedig: mit szól a győzelemhez? 

– Hogy mennyire szexista egy szavazás, alapvetően attól függ, hogy a szereplőket milyen kontextusba helyezik. A bahir szavazásában szimpatikus számomra, hogy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a képviselők édesanyák is egyúttal, sőt, talán legfőképpen azok vagyunk, és ezzel túllépett a szavazás a szokványos szexista kategóriákon. És ezt nem csak azért mondom, mert én kaptam a legtöbb szavazatot, amit ezúton is köszönök mindenkinek.