A Bagoly Street Foodról már többször is írtam, minőségi Street Food ételeket kínálnak megfizethető áron. Időnként pedig ők is jelentkeznek valamilyen speciális, egyedi ajánlattal. Ilyenek a levesek is, nyáron többféle gyümölcsös levesük volt, amiket a meleg időben nagyon szívesen kóstoltam. Amit azonban legutóbb láttam az étlapjukon, attól megállt bennem az ütő. Madártej-krémleves…ez meg mi? Madártejes krémpoharat ettem már, és ugyebár magának a madártejnek is az egyik fő eleme egy folyékony állagú, sűrített, fűszerezett vaníliás tej. De mitől válik ez levessé? Úgy voltam vele, hogy ezt muszáj megkóstolnom, mielőtt lekerül a szezonális ételek listájáról. Mai nap ezt meg is tettem, betértem egy levesre és egy lepényre az étterembe.
A levest viszonylag hamar, kb. öt perc alatt megkaptam. 3 elemből állt, maga a vaníliás-tejes „lé”, a tejszínből készült „fagylalt”, és egy ropogós kekszmorzsa a tetején. Állagát tekintve sűrűbb volt, mint a hagyományos madártej, egy tojáskrém-levesnek nézett ki, mind színben, mind sűrűségben, de az illatáról már ekkor tudtam, hogy mi, nem a tojás, hanem a vanília aromája érződött ki belőle. Ízében abszolute a madártej ízeit hozta. Ugyanez igaz a tetején lévő habfagylaltra. A kekszmorzsa pedig kis roppanóságot adott az egész ételnek. A tálalást ügyesen oldották meg, hogy a habra tették rá, így nem ázott el, amíg megérkezett.
Összességében nagyon ízlett ez az étel, és picit azon mosolyogtam, hogy ez egy elég univerzális étel. Nem éreztem nehéznek, így egy könnyed levesként is oké volt, de hogyha desszertként kaptam volna meg a lepényem után, akkor annak is abszolute megállta volna a helyét.
Lepény tekintetében egy sokkal klasszikusabbat választottam, rántott csirke, saláta, uborka, majonéz. Kis túlzással azt mondhatnám, hogy egy rántott húsos szendvicset, ugyanakkor a Bagoly Street Food megmutatta, hogy kell ezt úgy csinálni, hogy még véletlenül se a bevásárlóközpontokban vagy vasúti büfékben kapható étel jusson róla az eszünkbe. Az, hogy a húst frissen készítik, nyugodtan tekinthető alapelvárásnak, de a lepény is sokkal ízletesebb a bolti zsemléknél. Ezenkívül extraként jelent meg a húsra rápirított cheddar sajt, illetve a fokhagyma a majonézben. Nem nagy dolgok ezek, de olyan apróságok, amelyek révén az ember el tud vonatkoztatni a széria termékektől és érzi, hogy amit itt eszik, azt nem kapja meg máshol. Zöldségfronton a saláta és a savanyú uborka jelentek meg, mindkettő ízlett, ezekkel nem csináltak semmi extrát, de nem is kell, a szendvics-zöldségeket én a maguk frissességében szeretem a legjobban.
A két fogásért összesen 1.450 forintot fizettem, ami egy nagyjából átlagos ebédmenü ár, és tulajdonképpen egy ebédmenüt ettem, hiszen levest + főételt kaptam a pénzemért (rántott csirke, köretnek lepény, hozzá saláta, uborka, fokhagymás majonéz…teljesen jó). Szóval akár ha valaki a hagyományos ebédmenüjét szeretné egyszer egy modernebb köntösű ételre lecserélni, ide nyugodtan betérhet egy levesre és egy lepényre.
