A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint, három hónappal ezelőtt, júliusban még 4,6, százalékra majd a következő hónapban, augusztusban 4,9 százalékra, továbbá szeptemberre már 5,5 százalékra emelkedett az éves infláció.
12 hónap alatt, 2020. szeptemberhez viszonyítva, mind a nyugdíjasokra vonatkozó infláció, a szeszes italok, dohányáruk, átlagosan 11,2%-kal illetve több cikkünkben is említettük már, hogy a üzemanyag árak is jelentősen megemelkedtek, 21,6%-kal. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,2%-kal nőttek. A szolgáltatások díja 3,2%-kal emelkedett.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által számított globális élelmiszer-árindex legutóbbi (májusra vonatkozó) adata a hagyományos terminológia szerint már a „vágtató infláció” kategóriájába sorolható: a közel 40 százalékos (egészen pontosan 39,7 százalékos) év/éves index még akkor is látványos, ha tudjuk, hogy a bázis negatív volt (2020 május: -3,4 százalék év/év, -1,6 százalék hó/hó).
Ami a hazai helyzetet illeti, a jegybank számítása szerint „a globális élelmiszerárak alakulása a hazai mezőgazdasági termelői árakon keresztül hozzávetőlegesen 1-2 negyedév alatt gyűrűzik be a fogyasztói árakba, így a globális folyamatok 2021 második felétől járulhatnak hozzá a hazai élelmiszerek árainak emelkedéséhez”.
Egy ilyen léptékű hatás akkor is lassan „fut ki” az inflációból, ha a sokk egyszeri természetű, de mind a Bloomberg által gyűjtött agrárelemzői előrejelzések, mind az USA agrárminisztériumának prognózisai szerint további (ha nem is gyorsuló) globális áremelkedés várható.-elemezte ki a Portoflio.
