„Kiskun ember vagyok én, makacs és még vélt jussából sem engedő, nemhogy a maga igazából” – mondta Móra Ferenc díszdoktorrá avatásakor.
Szank község a Kiskunságban, az Alföld Duna-Tisza közti részén helyezkedik el. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas között kell keresnünk a térképen, és a két városból könnyen meg is közelíthető Szank. A kiskunsági homokbuckák közé települt családok a futóhomokon termelnek ma is különleges zamatú gyümölcsöket a tűző nap, és a perzselő homok segítségével. Szank a tőle 8 kilométerre található Kiskunmajsa járásához tartozó, kistérségi település.
Szank környéke évezredek óta emberlakta vidék. Ezt bizonyító legrégebbi tárgyi emlékek az agyagedény darabok a korai bronzkorból, a Kr.e. 3800-3500 időszakból származnak. Római történetírók jegyezték fel, hogy Róma az I-II. században szarmata-jazigokat telepített a Duna-Tisza közére védelmezni Pannóniát. A VI-VIII századi avar korból egy fejedelmi sírt is feltártak Szank közelében.
Az általam meglátogatott Kiskun Emlékhely látogatóközpontját az egykori vezér, Szank szálláshelyén alakították ki. A projekt célja az, hogy a szanki régészeti lelőhelyen feltárt emlékeket élményszerűen bemutassák az emlékhelyre érkező turistáknak.
A 2019 nyarára átadott emlékpark a kunok magyarországi megtelepedésének és ittlétének állít emléket. Központi épülete a látogatóközpont, ahol modern eszközökkel röpítik vissza a látogatót az elmúlt évszázadokba. Használati tárgyak, övek, csatok, díszek mutatják az egykor itt élő ősök igényes kézműves világát.
Az emlékhelyen a tematikus útvonalak történeti hűséggel mutatják be a magyarságba az évszázadok során beolvadó kunok folyamatosan változó életterét. A külső térben megtekinthető a középkori templomrom, és temető kettős körárokkal, cölöpsánccal, amely az itt élők védelmét hivatott szolgálni a területre betörő ellenséggel szemben.
Az Árpád-kori földház jól mutatja, hogy a honfoglalás idején, milyen lakóházak szolgáltak az itt élő emberek védelméül a hétköznapokban.
Végigsétálva az útvonalon megismerkedhetünk négyféle háztípussal: a jurta, az Árpád-kori földház, a XIV- XV. századi kun lakóház, és a XIX. századi tanya segítségével kísérhetjük nyomon az évszázados változásokat.
Miközben a kül- és beltéri tárlatok visszarepítenek a múltba, addig a látogatóközpontban igénybe vehető szolgáltatások az érintőképernyős információs pult multimédiával, étkezési lehetőséggel, ajándékbolttal, a WIFI és a QR kódok használatával, mobileszközre optimalizált honlappal, audioguide, info boxok, videóvetítők, mozgásérzékelők által vezérelt videó vetítők, bankterminál, bankkártyás fizetési lehetőséggel igencsak a jelenbe mutatnak.
A kunok a tatárjárás vérzivataros évei folyamán leltek itt új hazára, majd hosszú évszázadok során, kulturális hagyatékuk egyes elemeit megőrizve, beolvadtak a magyarságba. Egykori jelenlétüket számos, ma már a magyar örökség szerves részét képező hagyomány, fogalom, földrajzi név, szó, használati tárgy tanúsítja. A kunok jelenlétének szemléletes bizonyítékai a földrajzi nevek, különös tekintettel a Kiskunság és Nagykunság tájegységeink beszédes elnevezései. A Duna–Tisza köze jelentős részét lefedő mai Kiskunság azonban nemcsak egy természetföldrajzi egység, hanem egy történeti-kulturális egység is egyben.
A szanki Kiskun Emlékhelyen a látogató közel kerül 800 év történetéhez és választ kap arra, hogy a XXI. században mit is jelent a „kun öntudat”.
