Az ingyenes tömegközlekedés egyáltalán nem ördögtől való gondolat, ráadásul már középtávon kifizetődik, drasztikusan csökken az autósforgalom, a jegy- és bérletek ellenőrzésére elköltött pénzt át lehet csoportosítani máshova, továbbá javul a város levegője, ami egészséges emberi években mérhető szám. Észtországban például a helyi lakosok számára ingyenes a tömegközlekedés, és egyáltalán nem rokkannak bele az önkormányzatok az extra költségekbe, de nem kell a Balti tengerig utaznunk, hogy jó példát láthassunk. Elég csak Egerig.
Egerben 2022 januárjától gyakorlatilag ingyenes lesz a tömegközlekedés, mindenki számára, mindössze jelképes ezer forintot kell kifizetni, hogy a helyi lakosok egész évben használhassák a buszokat.
A Volánnal kötött megállapodás nagyjából egy-másfél milliárd forintjába kerül a városnak évente, vagyis ennyit kell fizetni a helyi tömegközlekedésért, emiatt pedig emelik a parkolási díjakat, amelytől azt is várják, hogy csökken az autós forgalom a belvárosban. Emellett a helyi iparűzési adóbevétel lesz a finanszírozás másik forrása, amelyet a törvény értelmében a helyi tömegközlekedésre, vagy annak fejlesztésére kell fordítani.
Mirkóczi Ádám szerint egy felnőtt évente 63 ezer, egy házaspár 126 ezer, egy egygyermekes család 153 ezer, egy kétgyermekes család 180 ezer, míg egy háromgyermekes család 207 ezer forintot takaríthat meg a kedvezményes éves bérlettel.
Miért ne lehetne Pécsett is ha nem is ingyenessé tenni, de radikálisan csökkenteni, az ország egyébként egyik, ha nem a legdrágább tömegközlekedését? Péterffy Attilának fontos programpontja volt, melyből idestova semmi nem valósult meg, holott azt ígérte, hogy megválasztása esetén „haladéktalanul csökkenti a jegy- és bérlet árát”. És bár Pécs jóval nagyobb város, mint Eger, több busszal és nagyobb járatszámmal, mégis, ha a hevesi megyeszékhely képes kigazdálkodni, hogy a helyi lakosok gyakorlatilag ingyen buszozhassanak, nehezen megmagyarázható, hogy Pécs miért ne tudná legalább csökkenteni a bérletek és jegyek árát. Eger egyébiránt ugyanúgy ellenzéki település, mint Pécs.
Észtország fővárosában Tallinban úgy tették ingyenessé a tömegközlekedést, hogy az nyereséges lett!
Ott például rögtön az első évben 12 százalékkal nőtt a tömegközlekedést választók száma, az autójukkal szemben. Ez Pécs esetében nagyjából 17 ezer embert jelentene, jelenthetne, akik nemet mondanának a gépkocsijukra: ennyivel kevesebb autó indulna el minden reggel a városba, és onnan hazafelé délutánonként. Ennyivel kevesebb autó bocsátana ki káros anyagokat, ennyivel kisebb lenne a forgalom. Tallinban egyébként csak a helyi lakosoknak ingyenes a tömegközlekedés, ám csak ennek hatására mintegy 50 ezer ember települt a fővárosba, és az ő adóbevételeik révén már megérte ingyenessé tenni a buszokat, villamosokat.
Mindenesetre ahogy fentebb írtuk, nem kell Tallinig utaznunk, elég lesz csak Egerig, és megtekinteni, hogy miképpen működik a rendszer. Tegyük hozzá azt is, hogy jelenleg egészen biztosan nagyon sok pécsi lakosnak egyáltalán nincs bérlete, és egy forintot sem fizet a Tüke Busznak, semmilyen szolgáltatásra (köztük például a cikk szerzője se), azonban ha jelképes ezer, vagy akár két-három ezer forintos áron lehetne vásárolni éves bérletet, úgy, mint Egerben, úgy azok is élnének a lehetőséggel, akik eddig nem vették volna igénybe a tömegközlekedést. Ne feledjük azt se, hogy a nyugdíjasok, siketek, vakok és hat éven aluli gyermekek egyébként is ingyen utaznak, míg a diákok féláron vehetik a bérletet, így tulajdonképpen nem is kellene annyira kibővíteni a listát.
Persze jogosan merül fel a kérdés, hogy mi történne, ha hirtelen plusz 10-20 ezer ember megjelenne a pécsi tömegközlekedésben, bírná-e a megnövekedett forgalmat a Tüke Busz. Ez egy izgalmas kérdés, egyelőre érdemes megnézni, hogy Egerben miképpen fog működni az új rendszer, addig pedig gondolkodni azon, hogy mi hogyan lehetnénk igazán zöld város, olyan, ahol a belvárosban csak nyomokban lehet majd autókat találni.