Gyermekkorunk óta elmaradhatatlan része a karácsonyi ünnepeknek. Illatával, zöldjével, díszeivel, üzenetével, a hozzá fűzött mondanivalóval, pompájával betölti az otthonokat.
De mióta is?
A fáma úgy tartja, hogy először Németország területén díszítettek fel karácsonykor fenyőfát a XVI. században. Több forrás is arról számol be, hogy középkori szokás volt fiatal fát kivágni, hogy ezzel is egy ifjú élet feláldozását jelképezzék, és vele Jézus fiatal korára, és az általa meghozott áldozatra utaltak a jelképpel. Nagyon sok legenda említi, hogy Németországban Luther Márton állított először karácsonyfát a gyermekeinek. Magyarországi karácsonyfa állításról a reformkor idejéből származnak először hírek, mikor is a kor arisztokráciája vette át először ezt a szép szokást.
Mit jelképez?
Azt már tudjuk, hogy a fiatal fa kivágása, az ifjú élet feláldozását jelképezi, ami Jézusnak értünk, emberekért meghozott önfeláldozására utal. A karácsonyfa jelképezi az életet, és a születést, a színével, és az ágainak spirálos elhelyezkedésével. A fenyő örökzöld ágai pedig az élet örök körfogását, és a folytonos újjászületést hivatottak mutatni, jelképezni.
Mit is nevezünk karácsonyfának?
A karácsonyi ünnepkör idején felállított fát, amely hazánkban jellemzően a fenyő félékből kerül ki, és amit mi színes díszekkel, szaloncukorral, gyertyákkal, égősorral díszítünk. Számunkra karácsony szimbóluma, amit szenteste állítunk fel, és hagyományosan vízkeresztkor bontunk le.
Honnan jött a szokás?
A karácsonyfa állításának szokása az északi vidékekről, Skandináviából terjedt el Európa egyre délebbi vidékeire. A források arról számolnak be, hogy például Svédországban újév napján, az ördög és a rossz szellemek távol tartása, illetve elűzése végett díszítették fel örökzöldekkel házaikat és az istállóikat.
Ki állított először karácsonyfát Magyarországon?
Az előbbi sorokban már említettem, hogy hazánkban elsőként az arisztokrácia hódolt a karácsonyfa állítás szenvedélyének. A hazai legendák úgy tarják, hogy az első pesti karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A napjainkra minden házban népszerű szokás elterjesztésében jelentős szerepet vállalt egykor a Podmaniczky és a Bezéredy család. A reformkor új szokása a városokban gyorsan népszerűvé vált. 1862-ben már arról számoltak be a lapok, hogy intézeti növendékek karácsonyfát állítottak Deák Ferencnek, és a fa ágait kézimunkával díszítették. A hazai irodalomba Jókai Mór A koldusgyermek elbeszélésével került be először a karácsonyfa.
Miben áll a díszek jelentősége?
A fára akasztott gömb dísz, a teljességet, a törékenységet, és az illékonyságot jelképezi. A fa tetejére kerülő csúcsdísz magát, a felemelkedő Jézust szimbolizálja. ma úgy mondanánk feljött a csillaga. Ezt mutatja, hogy a csúcsdísz néhol üstökös alakú, hogy elvezesse a három királyt Betlehembe.A girlandok az Éden kígyóját szimbolizálják, vele a bűnbeesést, és az emberi sorsot. A fára helyezett angyalhaj a kis Jézus szalmáját hivatott szimbolizálni. Helyezzünk angyalkákat is a karácsonyfára, mert ezzel elérjük azt, hogy az advent angyali leszálljanak közénk elhozva nekünk az üzenetet, amit csak a kiválasztottak érthetnek.
Hungarikum, a szaloncukor?
A szaloncukor az egyedi, magyar kultúrkör sajátos karácsonyfa díszítőeleme. A mai szaloncukor őse a francia fondant cukor a XIV. században került hazánkba. Az egyediség abban rejlik, hogy rajtunk kívül más nemzet nem használja karácsonyfa díszítésre, ez a szokás csak ránk magyarokra jellemző.