A téli köd jelenséget mindenki tapasztalhatja, a ki egy fagyos téli nap kinéz az ablakán. A jelenség kialakulásának okait és az egészségre káros hatásaival azonban már nem biztos, hogy mindenki tisztában van.
A köd gyakorlatilag a talaj közelében képződő felhő. Akkor keletkezik, amikor a levegőben állandóan jelenlevő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódik. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a harmatpontot. A kialakuló vízcseppecskék mérete mintegy a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben, és ezért érzékeljük a szemünkkel is.
Amit köznyelvben téli ködnek hívunk, úgy alakul ki, hogy két különböző hőmérsékletű, csaknem telített levegőfajta keveredik: a hideg, telítéshez közel álló levegőbe felülről melegebb vízcseppek hullanak. A meleg cseppek növelik a gőznyomást, párolgásuk hőt von el, ezért a hideg levegő harmatpontjáig le tudnak hűlni. Meleg légköri frontok áramlásakor nagy páratartamú meleg levegő kerül a hideg felszín fölé, és telítetté válik. A levegő páratartamának egy része ilyenkor kicsapódik és ekkor hatalmas ködtakaróvá alakul. Ez a köd akár több héten át is megülheti a tájat.
Erre a ködfajtára jellemzőek az Anglia feletti tartós ködök, innen ered a „ködös Albion” elnevezés. Ekkor a hideg szárazföld lehűti a fölé kerülő langyosabb légtömeget és létrehozza a 100–300 m magas és tartós ködréteget.
A nagyvárosok gyakoribb ködképződésének egyik oka az ipartelepek folytán a levegőbe kerülő sok szennyező alkotórész, por, füst, korom, hamu. Ezek a kis finom eloszlású, szilárd részecskék, sokáig tudnak a levegőben lebegni, és a vízgőz kicsapódását igen megkönnyítik.
Az emberi tevékenység hatására keletkezett szén-monoxid elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, a kipufogógázból és a fűtésből származik. A másik komponens, a kén-dioxid szintén leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb ipari tevékenységből származik.
A téli szmog másik gyakori összetevője a szálló por legfőbb antropogén (emberi eredetű) forrásai a fosszilis tüzelőanyag és a biomassza-égetés, a közúti közlekedés, poros utak, valamint például a bányászat, a cementgyártás és a kohászat.
Ennek komoly egészségkárosító hatásai vannak. Asztma, tüdőödéma alakulhat ki, emellett szennyezik a növényzetet és az épületeket is. A leginkább veszélyeztetett csoportok a gyerekek, az idősek, valamint a légzési és keringési betegségben szenvedők.
A szálló por koncentrátumának mérésére a zöld tárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, a légszennyezés egészségügyi hatásainak értékelése alapján 2008-ban határozta meg a légszennyező anyagok levegőben mért egészségügyi és a szmog helyzet tájékoztatási és riasztási küszöbértékeinek új – a korábbinál lényegesen szigorúbb – koncentrációit.
A környezeti levegővel kapcsolatos szabályozás háromféle határértéket tartalmaz:
Egészségügyi határérték: tartós egészségkárosodást nem okoz, és amelyet az emberi egészség védelme érdekében a jogszabályban meghatározott módon és időn belül be kell tartani. Elérése és túllépése veszélyes légszennyezettséget eredményez.
Tájékoztatási küszöbérték: a légszennyezettségnek egyes légszennyező anyagok tekintetében a lakosság egyes érzékeny (gyermek, időskorú, beteg) csoportjaira megállapított szintje, amelynek túllépése esetén a lakosságot az illetékes önkormányzatnak tájékoztatni kell. Elérése és túllépése enyhébb intézkedéseket jelentő, tájékoztatási fokozatú szmog-helyzetet eredményez.
Riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amelynek rövid idejű túllépése is veszélyeztetheti az emberi egészséget. Elérése és túllépése forgalomkorlátozással járó intézkedéseket jelentő, riasztási fokozatú szmoghelyzetet eredményez.
Az egészségügyi, tájékoztatási és riasztási küszöbértékek jogszabályban rögzített határértékeit az alábbi táblázat tartalmazza:
- két egymást követő napon
- két egymást követő napon és az OMSZ szerint a következő napon javulás nem várható
A szmogriadó tájékoztatási, vagy riasztási fokozatát akkor kell elrendelni, ha három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációjának 3 egymást követő 1 órás átlaga, illetve a szálló por (PM10) esetében 2 egymást követő 24 órás (naptári napra vonatkozó) átlaga meghaladja a határérték rendeletben rögzített tájékoztatási vagy riasztási küszöbértéket és teljesülnek a határérték rendelet további feltételei.
A szmogriadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatának elrendelése az érintett önkormányzatok polgármesterének feladata.
Források: emiktf.hu/Veol/Wikipédia
Képek: Pixabay
