Január 22-én, a Himnusz születésének napján országszerte megemlékeztek nemzeti imádságunk születéséről, amelyhez a kulturális intézményekben a magyar kultúra napi események kapcsolódtak.
A 1989 óta ünnepeljük a Magyar Kultúra Napját január 22-én, annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be, és tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan országszerte megemlékezéseket tartottak, ami egyben alkalmat adott arra, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk hagyományainkra, nemzeti tudatunkra, tárgyi vagy akár szellemi értékeinkre egyaránt. Kiemelten figyelve a helyi értékekre.
A magyar nép zivataros évszázadairól íródott fohászt rejtő Kölcsey kézirat éppen olyan kalandos utat tett meg 1823. január 22-e óta, mint maga a nemzet, amelynek később himnusza lett.
A csomag, amely a Himnusz kéziratát is tartalmazta valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és ekkor megkezdte a több mint száz évig tartó rejtett útját. A költő 1838-ban bekövetkezett halála után ugyanis a Kölcsey hagyatékkal együtt a kézirat az unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra maradt, hogy végül a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonába kerüljön. A család tulajdonából különböző leszármazások, öröklődés után aztán a kéziratcsomagot csak 1946 decemberében tudta megvásárolni az Országos Széchényi Könyvtár.
A magyaroknak a XIX. századig nem volt önálló, nemzeti himnusza. Kölcsey nagy hatású versét harminc nyelvre fordították le, és a kor nagy magyar zeneszerzője, Erkel Ferenc zenésítette meg 1844-ben.
A Himnusz népszerűségét jól mutatja, hogy közmegegyezésre egyfajta nemzeti imádsággá lett, mire a kiegyezési tárgyalásokra Ferenc József Pesten megnyitotta az országgyűlést, és bevonult annak felcsendülő hangjaira.
A legenda viszont úgy szól, hogy mikor 1903. március 15-én Ferenc József a pécsi kadétiskolába látogatott, és a katonazenekar a császári himnuszt játszotta, a fogadására összegyűlt tömeg a zenekar hangját a magyar Himnusz éneklésével nyomta el.
Teljes mértékű hivatalos magyar Himnusszá válására egészen 1989-ig kellett várni.
Kozármislenyben, 2022. január 21-én 16:30 órakor a Magyar Kultúra Napja alkalmából megnyílott az a szervezett különleges kiállítás, amelyre az elmúlt hetekben invitálta a megemlékezőket a Művelődési Központ. A Mini művészet egy olyan gyermekrajzokból, szobrokból összeállított kreatív „tárlat”, amelyen keresztül a látogatók betekintést nyerhettek a kozármislenyi gyermekek sokszínű alkotótevékenységébe. A „mini művészet” kiállítói között volt található többek között a Kozármislenyi Janikovszky Éva Általános Iskola, a helyi Diabelli Alapfokú Művészeti Iskola, és a Kozármislenyi Alkotó Műhely alkotói.
Szintén január 21-én, pénteken 17 órakor A Magyar Kultúra Napja alkalmából vizuális dallamok komponálására is hívta a Művelődési Központ a kozármislenyieket A Kozármisleny Alkotó Műhely hangszereinek ebben az esetben az ecset és a festék voltak a hangszerei.
Amíg a zenében a ritmus, vagyis a valamilyen szabálynak megfelelő ismétlődések sorozata, az idő dimenziójában jelenik meg, addig a grafikákon, festményeken vagy plasztikákon mindez síkban, illetve térben is észlelhető. Ezen a pénteken a résztvevők a ritmust nem csupán akusztikus jelenségként érzékelhették, hanem vizualitás formájában is. Papíron ismétlődhettek a formák, vonalak, színek, motívumok. Január 21-én a ritmusok, rímek inspirálhatták munkára az alkotókat.
A Kozármislenyi Művelődési Központ havi rendszerességgel jelentkező kulturális talk show rendezvénye ezen a pénteken szintén a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódóan került megrendezésre, januárban 21-én, 17:30 órakor a tánc művészetét járták körül a beszélgetés résztvevői a moderátor Dombi-Mirolya Liza és vendége segítségével, aki a helyi kulturális élet egyik kiemelkedő alakja, Szigeti Oktávia, jazz tánc pedagógus, koreográfus.
Január 22-én, délután 15 órakor a Kozármislenyi Református Templomban adott szintén a Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva koncertet Rákász Gergely koncertorgonista.
