Február 12-én, szombaton Mágocs Városi Farsang várja a vidám szórakozásra vágyókat. Néhány részlet a programból:
13 órakor: Maskarások gyülekezője a Művelődési Ház előtt.
14 órakor: Hagyományőrző farsangolás, bolond lakodalmas felvonulással, Művelődési Ház, Gondozási Központ, Árpád utca, Jókai köz, Dózsa utca, Csiszár kocsma, Hunyadi utca, Rákóczi-Damjanich utca sarok, József A. utca, Posta, Művelődési Ház útvonalon.
Visszaérkezés után vendéglátás fánkkal, forralt borral, teával a Művelődési Ház előtt.
Maskarások díjazása!
Télűzés, máglyagyújtás, kiszebáb égetés!
21 órakor: Farsangi bál zárja a programot a Művelődési Házban!
Évről-évre visszatérő nagy rendezvény Mágocson a Városi Farsang, melyet mindig hétvégén rendeznek meg a településen. Ez a szokás még a két világháború között is élt. A farsang utolsó szombatja volt a bolondok napja. Ezen a napon igyekezett mindenki minél jobban elmaszkírozni magát. Jellemző volt, hogy a férfiak nőnek öltöztek, a nők pedig férfiaknak. Jegyespár nélkül felvonulás sincs, természetesen ők is furcsán néztek ki. A régi időkben több feldíszített lovaskocsi kísérte a menetet. Az egyik kocsi kereket húzott maga után, rajta Jancsival és Juliskával. A két baba az egész évi jólétet és áldást szimbolizálja. Ezen a napon tilos volt a sértődés, ha egy farsangi bolond színes festéket kent az arcunkra, vagy a söprűvel odacsapott, esetleg megszórt minket liszttel. A bolondok tyúkokat, tojásokat loptak és néha friss kolbászt is a füstölőből. Bementek az udvarokba és a pajtákba is. Azok a lakók, akik nem vettek részt a felvonuláson, lelkesen néztek ki az utcára, szívesen kapcsolódtak be a maszkások táncába. A menet végén a farsangozók elégették a szalmabábut, így szimbolizálva a tél elűzését. A napot a kezdetek óta bál zárta, ahol a farsangi pár eljárta a menyecske táncot.
Mágocs város a Hegyháton, Baranya megye északi határánál található, lakossága 2020-as adat szerint 2191 fő, névadója az egykori birtokos Szente Maguch nemzetség. Az első régészeti leletek az újkőkor idejéből valók. A településről szóló első írásos emlék 1251-ből származik, ekkor bencés apátság volt e helyen. A terület birtokát később pálosok szerezték meg. 1882-től a Vallásalap lett a község birtokosa. A településnek világi földesura nem volt, ezért nem épült itt kastély vagy kúria.A törökdúlás idején a község csaknem teljesen elpusztult, majd a XVII. század végén a pálosok magyarokat és szerbeket telepítettek be. A település fejlődése az 1700-as években kezdődött a nagyszámú német lakosság betelepítésével. Mágocs a XIX. század elejére a környék legnagyobb településévé, központjává vált, 1816-ban mezővárosi rangot kapott és a Hegyháti járás székhelye lett a közigazgatás 1850-es átszervezéséig. A német lakosság a mezőgazdaság mellett sokféle kézműves mesterséget is hozott magával, ennek eredménye a 13 céh megalakulása és a település céhközponttá válása. Mágocs iparának hírnevét növelte Unger Miklós orgonaépítő-mester és fia, Endre. Az Unger család 1836-ban alapította vállalkozását, s közel száz évig, Unger Endre 1931-ben bekövetkezett haláláig folyt az orgonaépítés Mágocson. 1887-ben a meglévő iparos tanonciskola mellett megkezdte működését a megye első agyagipari iskolája. Az oktatást könyvtár és egy teljesen felszerelt mintaterem-műhely is segítette. A mágocsi fazekasok termékei messze földön híresek és keresettek voltak. A II. világháború után az úgynevezett lakosságcsere során 1800 németet üldöztek ki a községből, helyükre 600 főt telepítettek be a felvidékről. Mágocs, mint a mikrotérség gazdasági, oktatási, egészségügyi és közigazgatási központja 1982-ben kapott nagyközségi címet. Napjainkban mintegy 170 társas és egyéni vállalkozás működik a teljes infrastruktúrával rendelkező, szép fekvésű településen. Mágocs 2009. július 1-jével városi rangot kapott. – forrás: magocs.hu.
Fotó. facebook
