Napról napra sokkol az infláció…
Pedig én még egész jó helyzetben vagyok. Jobban keresek a magyar átlagnál, nincs gyerekem akit el kellene tartanom, hitelem sincs, és szemben a nyugdíjasokkal ha kell tudok többet dolgozni, tudok máshol dolgozni. Ennek ellenére is sokkol az, amit a boltokban, üzletekben tapasztalok, gyakorlatilag hétről-hétre nő mindennek az ára.
Személy szerint tisztán emlékszem, hogy ősszel még 189 forintért vettem szeletelt Sparos kenyeret, ma 240 forintot fizettem érte. Ásványvizet lehetett venni 60-70 forint körül, mostanában már nem nagyon találok 85-90 alatt. Húsok, felvágottak, sajtok? Szintén.
Elképzelni se tudom, hogy miképpen vészeli át ezt az időszakot, aki nálam kevesebbet keres. Hogy élik túl a nyugdíjasok? Mi lehet azokkal, akik 200 ezret sem keresnek, de gyereket kell nevelniük, lakáshitelük van? Azok, akiknek eddig is alig futotta megélhetésre. A válság előtt. Ők most hogy tudják mindezt túlélni?
Ráadásul messze van még a vége, attól tartok, hogy a feketeleves csak a választások után jön. Az Orbán-által felvett orosz és kínai hiteleket egyszer vissza kell fizetni, ha marad a Fidesz akkor egy fillér Uniós támogatás sem fog érkezni, és nyilvánvalóan a hatósági árakat sem lehet örökre tartani. A benzinkutasok így sem bírják már, vállalkozások százai fognak emiatt csődbe menni.
Egy biztos: elképesztően nehéz időszak áll előttünk…
