A Magyar Úszó Szövetség vizsgálóbizottsága Szilágyi Liliánának adott igazat

Szerdán sajtótájékoztatót tartott a Magyar Úszó Szövetség vizsgálóbizottsága, ahol Papp Gábor ügyvéd bejelentette, hogy a rendelkezésükre álló bírósági ítélet, amely kimondta, hogy Szilágyi Zoltán Szilágyi Liliána irányában agresszív viselkedést tanúsított, és Szilágyi Gerda fejlődését akadályozza, valamint a bizottság előtt meghallgatott személyek egybehangzó állítása alapján meggyőződtek arról, hogy mindaz, amiket Szilágyi Liliána a nyilvánosság előtt állított, megfelel a valóságnak – írja a Nemzeti Sport.

Arról korábban a Bahír is beszámolt, Szilágyi Liliána Európa-bajnokságon ezüstérmes, ifjúsági olimpiai és Európa-bajnok úszó Instagram-posztban írta meg, hogy milyen szenvedéseken ment keresztül apja által. Dr. Szilágyi Zoltán egykori olimpikon, jelenleg ügyvéd a lányát és feleségét éveken át testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta.

Szilágyi Liliánát testileg, lelkileg és szexuálisan is bántalmazta az apja

Tornyossy Mónika, igazságügyi, klinikai, mentálhigiéniás és sportpszichológus a Szilágyi Liliána által december végén elmondottak kapcsán arról beszélt, vajon miért évekkel később állt a nyilvánosság elé az úszó.

„A bántalmazott nem könnyen beszél, és van olyan bántalmazás is, amelyikről az érintett sohasem beszél, elviszi magával a sírba – mondta a szakember. – A sportolók esetében a bántalmazás befolyásolja az eredményességet, a bántalmazott fél az eredményességet biztosító személy elvesztésétől, de retteg az újabb bántalmazástól is. Ebben a helyzetben könnyen elszigetelődik, s mindaddig, amíg nem találja meg azt, akiben bízhat, ez így is marad. Kimondhatjuk azt is, hogy a bántalmazás jelentős része totális támadás a személyiség ellen, és kihat a későbbiekre is, hiszen a bántalmazott ezeket a mintákat viszi magával tovább.”

A Magyar Úszó Szövetség vizsgálóbizottsága ezen felül ajánlást tett a Magyar Úszószövetségnek, amit Tausz Katalin szociológus ismertetett.

„A Magyar Úszószövetségnek a testi és lelki erőszak minden formájával szemben zéró toleranciát kell alkalmaznia – fogalmazott Tausz Katalin. – De ezt ki kell terjesztenie, hiszen nem csupán az edzéseken, az uszodán belül kell ennek így lennie, hanem bárhol másutt, akár családon belül is. Azt javasoljuk, hogy az edzők folyamatosan kísérjék figyelemmel azokat, a hangsúlyosan szülői magatartásokat, amelyek a sportolót károsan érinthetik, az edzőknek legyen jelentési kötelezettségük a gyermekvédelmi szervek felé. Hogy ezt megtehessék, hogy felismerjék azokat a jelzéseket, amelyek erőszakos cselekedetre utalnak, vagy utalhatnak, specifikus oktatás javasoltunk a részükre. Javaslatot tettünk arra is, hogy a gyermekvédelmi bizottság hatásköre kiterjedjen a nagykorú sportolókra is. Emellett javasoltuk azt is, hogy a túlzott szülői jelenlétet meg kell akadályozni, ha az károsan hat a fiatal fejlődésére.”