A Zárthelyi szabaduló szoba egy hosszabb szünet után ismételten megnyitja a kapuit. Személy szerint nagyon örültem ennek a hírnek – a régi pályát nagyon szerettem – annak meg különösen, hogy megkaptam a lehetőséget, hogy (csapatommal) először teszteljem az új pályát. És ha már ez megadatott, akkor beszélgettünk is a tulajdonossal az új pályáról és a Zárthelyi ötletéről.
Honnan jött a zárthelyi ötlete és mikor alakult?
Még 7 évvel ezelőtt, 2015-ben nyitottunk május 1-én, a feleségemmel találtuk ki ketten. Az ötlet az úgy jött, hogy már régóta szerettük ezeket a játékokat és volt is egy kis csapatunk, akikkel bárhol jártunk az országban, mindig szabadultunk, csak aztán mindig volt egy kis hiányérzetünk, hogy mi lett volna, ha. Miután összeházasodtunk, kaptunk egy ajándék Wellnes hétvégét a barátainktól, és amikor már csak mi voltunk a vízben, akkor elkezdtünk ezen gondolkodni, hogy miért nem próbáljuk meg ezt mi magunk megvalósítani. Tehát mondhatjuk, hogy a mi szabaduló szobák iránti szeretetünkből jött az alapötlet.
Maga a terület a tiétek vagy egy bérlemény?
Igen, ez egy bérlemény. Egyébként ez a rész volt talán a legnehezebb, a legtöbb hely, amit találtunk vagy túl kicsi volt, vagy túl nagy, vagy túl drága, vagy más okból nem megfelelő. Mire ezt megtaláltuk, az volt körülbelül két hónap, és mire összeraktunk mindent, az további kettő. Az önkormányzati vagyonhasznosító cégen keresztül találtuk meg ezt a helyet, ami mindkét félnek nagyon jól jött, mert számukra ez a terület egyáltalán nem volt hasznosítható, nekünk meg pont egy ilyen helyszínre volt szükségünk.
A feladatokat és a szoba ti készítettétek, vagy volt segítségetek?
A feladatokat egy az egyben a feleségemmel ketten találtuk ki, és a szobákat is mi alakítottuk ki. Igazából törekedtünk az egyszerűségre, nem akartunk sok elektromos zárat meg feladatot, így ki tudtuk alakítani mi a szobákat.
Nemrégiben teljesen új szobátok lett. Mekkora a változás a korábbi szobához képest?
Gyakorlatilag teljesen más lett. Nem akartuk a szobát kicsit átalakítani, kicsit megmásítani, mert az a visszatérő csapatok számára unalmas lenne. Úgyhogy amikor a gondolat felvetődött, hogy megújítsuk, akkor úgy voltunk vele, hogy akkor már mindent megváltoztatunk. A koncepció, miszerint két irányból indul a csapat és később találkoznak, megmaradt, részben a helyszín miatt, részben pedig az érdekesség miatt, mert ez egyedülálló nálunk. A feladatok közül minden új.
Mi volt a váltás oka?
Ez eléggé összetett. Egyrészről amikor megszülettek a gyerekeink kevesebb időnk lett rá. Ezt próbáltuk diákmunkával pótolni, ami részben működött is, de mivel ez nem egy állandó munka, hanem a foglalásoktól függ, a legtöbb diák továbbment valami biztos munkahelyre. Így pedig nekem nem volt sok időm gyerek mellett, a feleségem eleve otthon volt, nem volt időnk foglalkozni vele. Ezután jött a Covid, akkor ezért nem volt játék. Viszont bezárni nem akartuk, hiszen voltaképpen ez a mi első gyerekünk. Így amikor a gyerekek felnőttek és a szobára már amúgy is ráfért volna a restauráció, akkor kitaláltuk, hogy a feladatokat is kezdjük elölről és adjunk egy új designt és új lendületet.
Mesélsz erről az új designról?
A korábbi szoba háborús tematikájú volt, egy katonai bunkert imitáltunk, ami nem volt nehéz, mert a nagyszüleink pincéjében lévő tárgyakból ki lehetett alakítani. Most picit modernizáltunk, és – meglepő módon – a járvány került elő. Mivel civilben én is járványügyi ellenőr vagyok, ez a téma közel állt hozzám. Nálunk egyébként nincsen nagyon releváns sztori, inkábba a légkör az, ami a járványhoz kapcsolódik és a feladatok logikai részében is ebben kell gondolkodni.
Mennyire nehéz a pálya szerinted?
Ezt nem egyszerű megítélni, mert jártunk már mi is olyan pályán, amire azt mondták, hogy nagyon nehéz, aztán valahogy nekünk ráállt az agyunk és könnyen kiszabadultunk, de olyan is, amin mindenki kijutott, mi meg ott kínlódtunk. Ha az előző pályához hasonlítom, ott a kijutás sokkal könnyebb volt, nagyon sok csapat viszonylag kevés segítséggel megoldotta, és az extra feladat teljesítése volt az, ami kicsit több időt vett igénybe. Ez a pálya érzésem szerint lényegesen nehezebb. Eredendően ezt is hatvan percesre terveztük, de már a tesztelések alatt láttuk, hogy mellélőttünk. Ti is kb. 80 perc alatt teljesítettétek (azért megjegyzem, nálunk ebből 8-10 perc egy rosszul működő lakat miatt volt… 😀 – a szerk.), majd a ti tesztetek után még egyszerűsítettünk a pályán, de a többi tesztcsapat is hasonló idő alatt teljesítette a feladatot és mivel nem akartunk tovább egyszerűsíteni, kihagyni feladatot, ezért indokoltnak tűnt, hogy a városban egyedülálló módon ez egy nyolcvan perces pálya legyen. Ugyanakkor nem is akartunk nagyon könnyű pályát, mert nekem az a tapasztalatom, hogy egy kicsit csalódás is tud az lenni, ha az ember befizet egy összeget egy óra játékra, aztán 30 perc alatt viszonylag könnyen kijut. Egyébként gondolkodunk egy olyan akción, hogy ha valaki kijut 60 perc alatt maximum 5 segítséggel, az kap kedvezményt a jegy árából.
Van-e a pályának életkor határa?
Az azért fontos, hogy aki jön, az már tudjon olvasni, de kifejezetten életkor-határunk nincs. A mostani pályán még viszonylag kevés csapatunk volt, de a korábbiban a kisgyerekektől a dédmamákig minden korosztály jelen volt, sőt, volt olyan szülő, aki megkérdezte, hogy hozhatják-e a gyerekeket. Olyannal is találkoztunk egyébként, amikor bent a szobában éppen a gyerek találta ki a jó logikát, hogy mit kellett volna tenni, de a szülők nem hallgattak rá. Szóval gyerekeknek is ajánljuk, és nincs a pályán semmilyen olyan kép, hangeffekt vagy vibráló fény, ami a gyerekeket megijesztené. Egyedül klausztrofóbiásoknak nem ajánljuk a bezártság érzete miatt.
Milyen létszámú csapatokat vártok?
Leginkább 4-5 fős csapatokat, azt gondolom, hogy az ilyen játékhoz ez az optimális. Mondjuk volt már nálunk korábban 10 fős csapat is, de azt gondolom, hogy az már nagyon megbonyolítja, mert ennyi fővel nem lehet együtt dolgozni, lehet, hogy valaki megtalál valamit, de aztán elkeverik, újra meg kell találni. Ez már rontja a játékélményt.
Van egy szabadtéri pályátok Kaposváron. Erről mesélnél kicsit?
Több alkalommal játszottunk már ilyen szabadtéri játékokat is, és úgy éreztük, hogy ezt is meg tudnánk csinálni, ráadásul Kaposváron eddig ilyen még nem is volt, ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk ezt is. Ez teljesen online működik, a csapat regisztrál, a honlapunkon kap egy indító kódot, ami 72 óráig él. Van egy kiindulópont a főtéren és egy kb. 2 kilométeres sétát kell megtenni, közben feladatokat kell megoldani. Itt is próbáltuk a jó ötleteket vegyíteni. Játszottunk olyan játékokkal, ahol be kellett ülni vendéglátó-helyekre, és miközben ott megiszogattunk valamit, kaptunk feladatot, majd át kellett menni máshova, ahol újabb feladat következett. Ennek nagyon jó a hangulata, csak az a baj, hogy ezáltal csak akkor tudják a csapatok teljesíteni a feladatokat, ha az adott vendéglátóhely nyitva van. Ezért a mi pályánkat úgy alakítottuk ki, hogy van két ilyen hely – az egyik a játék közepén, a másik a végén – amelyek azonban átugorhatóak és nélkülük is teljesíthető a feladat. Magával a pályával sajnos nem volt szerencsénk, mert nem sokkal a pálya megszületése után jött a pandémia és a korlátozások, utána meg a főteret újították fel, így ezzel pechünk volt, de most talán el tud indulni, mert sem pandémia nincs, sem felújítás, ráadásul nyár lesz, így reméljük a legjobbakat!
Köszönöm szépen az interjút!
