Még mindig vannak, akik nem tettek le a hírhedt mecseki uránbánya. 2012-ben napvilágra került egy 1986 óta titkosított jelentés, amely az akkori bányászokat ért munkaterheléseket vizsgálta. A dokumentum kritikus értékeket tárt fel – írta a HVG.

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bányászati Ergonómiai és Bányaegészségügyi Osztályközi Tudományos Bizottsága által készített tanulmányból lesújtó adatok derültek ki: az egykori bányamunkások nagy százalékban még a nyugdíjkorhatárt sem érik meg.

Szemán István egykori bányász úgy emlékezett vissza a munkában töltött időre, hogy általában 7-8 órát töltöttek a mélyben, több mint 30 fokos hőségben (a kőzet akár 50 fokos is lehetett, de a vágatok szellőztetése miatt a hőmérsékletet tudták csökkenteni, igaz, a huzat miatt nőt az izületi betegségek száma). A titkosított ajánlásban ezzel szemben legfeljebb 4-5 órás munkaidőt javasoltak a szakemberek – írja a HVG.

Az 1956-ban megnyitott bányát a veszteséges termelés miatt a rendszerváltás után, 1997-ben zárták be végleg a bányaüzemeket. Ezután elindult a terület rekultivációja, 008-ig csaknem 30 milliárd forintot költött rá Magyarország. 

2012-ben született kormányhatározat a mecseki uránbányászat újraindításáról. A határozat szerint a külföldi tulajdonú Wildhorse Energy Limited Australia által alapítandó vegyesvállalatban a magyar állam tulajdonában álló Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt., a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. és jelképes értékkel az MVM Zrt., illetve a Paksi Atomerőmű Zrt. vesz részt „a mecseki uránbányászat újraindításának gazdaságossági, egészségügyi, társadalmi, valamint környezet- és természetvédelmi szempontú megvalósíthatóságát, a kitermeléshez szükséges feltételeket, továbbá az uránérc egyéb értékes nyersenyag-tartalmát megvizsgáló tanulmány” elkészítéséhez – írta meg az Átlátszó.

Az ausztrál vállalat már 2006-tól mintegy 400 próbafúrást végzett a területen, azonban ismeretlen okból a vállalat 2014-ben elállt a beruházástól. 2016-ban a cég jogutódja, a Magyar Urán Resources Kft. újra megpróbálta az engedélyeztetését, amit azonban kétszer is elutasítottak a hatóságok. A 24.hu összefoglalója szerint első körben a Baranya Megyei Kormányhivatal mondott nemet az uránbányára, másodfokon pedig a Pest megyei.

A Magyar Urán Resources Kft. ennek ellenére nem állt le a tervével. 2021 nyarán az Átlátszó birtokába kerültek azok a dokumentumok, melyekből kiderül, hogy a Kft. ismét megpróbálkozik újraindítani az uránbányászatot.

„Társaságunk, a Magyar Urán Resources Kft. bányatelek megállapítására irányuló kérelmet kíván beterjeszteni a Nyugat-Mecsekben megkutatott ásványvagyonra. A bányatelek jogosultság megszerzésének feltétele – szilárd ásványi nyersanyag feltárása és kitermelése esetében a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben – a tevékenység végzéséhez szükséges környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély vagy a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálati eljárást lezáró végleges elfogadó határozata. A fenti célból kérjük tisztelt Hatóságukat hatósági eljárás lefolytatására a digitális formában benyújtott dokumentáció alapján” – olvasható a kérelemben, amit Benkovics István ügyvezető nyújtott be a Baranya Megyei Kormányhivatalhoz 2021. július 20-án.

Az uránbánya újboli megnyitása nagyon súlyos környezetpusztítással járna együtt. Védett és fokozottan védett fajok kerülhetnek veszélybe. A szűkített hatásterületen és annak pufferzónájában 46 védett és 2 fokozottan védett madárfajt, illetve 30 védett növényfajt sikerült megfigyelni. Az állatok mellett veszélybe kerülhet az ivóvízbázis is, ha kijut a zagytározó szennyezése az ivóvízbe, az egészségre veszélyes uránium és rádium kerülhet a pécsiek szervezetébe. Arról nem is beszélve, hogy a bánya fejtésével keletkező por radioaktivitást hordozhat magában. Az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, a szilikózis és más egészségügyi problémák. Egészségügyi vizsgálatok alapján még a bányászok gyerekei körében is megnövekedhet a születési defektusok és gyermekkori leukémia kockázata.  

Nem meglepő, hogy sokan ellenzik a projektet. Politikusok, civil szervezetek szólalnak fel rendszeresen az ügyben. Keresztes László Lóránt, a Fenntartható Fejlődés Bizottságának pécsi kötődésű elnöke a parlamenti felszólalásai alatt már számos alkalommal fejezte ki aggályait a bányával kapcsolatban.

A pécsi önkormányzat és Pécs polgármestere, Péterffy Attila is nyíltan kiáll a bány újranyitása ellen. Civilek közül pedig legaktívabban a Zöld Fiatalok Egyesület (ZöFi) szólalt fel.

Az Energiaklub egy petíciót készített annak érdekében, hogy elkerüljék az újranyitást, amihez eddig az alábbi szervezetek csatlakoztak:

A petíció ITT elérhető.
Kiemelt kép: Illusztráció, Pixabay