Gyermekkorunk legszebb napjait idézik fel a nagymama által készített, finom, meleg, remek délutáni csemegének számító kukoricacsövek. Napjainkban szerencsére már ismét reneszánszát éli a kukorica köretként történő felhasználása is. Nézzük miért is hasznos az emberi szervezet számára a kukorica fogyasztása.

A kukorica az emberi szervezet számára olyan létfontosságú vitaminokat tartalmaz nagy mennyiségben, mint az A-, B1-, B2-, B3-, B6- és C- vitamin. A fontos vitaminok mellett a kukorica gazdag foszfor, kálium, kalcium, kén, folsav és magnézium forrás. Itt szükséges megemlíteni, hogy a lisztérzékenyek is bátran fogyaszthatják a főtt vagy akár a grillezett kukoricát is. Számukra a kukoricaliszt és a belőle készült kenyér, zsemle, kifli, pékáru jelenti a mindennapok megoldását.

A kukorica élettani hatásai közül kiemelkedik, hogy:

  • magas rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést,
  • immunerősítő,
  • az éhes ember legfőbb ismérve, hogy nagyon jó laktató hatása,
  • fogyasztásával elodázhatjuk a fogszuvasodást,
  • székrekedést szüntet a magas rosttartalmánál fogva,  
  • csökkenti az aranyeres problémák kialakulásának kockázatát,
  • csökkenti a végbélrák kialakulásának kockázatát,
  • a kukoricaolaj csökkenti a szív és érrendszeri betegségek kialakulását,
  • remek koleszterinszint csökkentő,
  • jelentős E-vitamin-tartalmával csökkenti a rák kialakulását,
  • vízhajtó hatású,
  • refluxos panaszok esetén fogyasszunk pattogtatott kukoricát, ugyanis csökkenti a gyomorsavat,
  • magas magnéziumtartalma az izomgörcsökön és a fáradtságon segít,
  • méregtelenítő hatású,
  • jelentős mértékben tartalmaz telítetlen zsírsavakat,
  • fogyasztásával kitolhatjuk az öregedést.

A kukoricaszemek tartalmaznak:

  • Káliumot, ami hozzájárul a megfelelő vérnyomás fenntartásához, és mindezek mellett még szabályozza a testünk vízháztartását.
  • Magnéziumot, ami biztosítja, hogy a szabad mozgást biztosító izmaink, és a szabad gondolkodást biztosító idegeink működőképesek maradjanak.
  • B-vitaminokat, amelyek az energia anyagcsere, valamint az aminosavak felépítéséért, szénhidrátok és zsírsavak lebontásáért felelnek.

A kukoricát az indiánok már 5-6 ezer évvel ezelőtt alapélelmiszerként tartották számon. Kolumbusz hozta Európába. Magyarországra török közvetítéssel érkezett, innen a törökbúza elnevezés.

A kukoricát édes íze, kellemes külseje, sokoldalú felhasználhatósága gyorsan közkedveltté tette. Hazánkban a főtt csemege kukorica fogyasztása a legnépszerűbb, miközben remek leves, köret, saláta, desszert készíthető belőle.

Kukorica desszert

Hozzávalók: 4 dl tej, 3 evőkanál kukoricadara, 1 csipet só, 1 evőkanál cukor, a tetejére ízlés szerint kakaó, gyümölcs, csokoládéöntet.

Elkészítés: a tejet forraljuk fel, majd lassan csorgassuk bele a kukoricadarát. Folyamatosan kevergetve pár perc alatt főzzük megfelelő sűrűségűre. Adjuk hozzá a csipet sót és a cukrot. Tálaláskor ízlésünknek, és egészségügyi állapotunknak megfelelően ízesíthetjük, díszíthetjük kakaóval, lekvárral, befőttel, gyümölccsel, csokoládéöntettel.