Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe augusztus 20. Napjainkban egyre többször kerül terítékre, hogy az utca embere egyszerűen nem tudja, hogy mit is ünneplünk ezen a szép és egyik legrégebbi magyar nemzeti, állami ünnepünkön. Egy kis segítség a tétovázóknak.
Augusztus 20-án elsősorban az államalapításról, másodsorban I. István királyról vagy Szent István királyról emlékezünk meg, és ezen a napon tartjuk az új kenyér ünnepét.
Az Árpád-ház bőven adott szenteket Magyarországnak. Így történhetett meg, hogy az egyik Árpád-házi szent, mégpedig Szent László király 1083. augusztus 20-án, amely egyben a Nagyboldogasszony ünnepét követő első vasárnap volt. Tehát a később szentté avatott lovagkirály, oltárra emeltette I. István király maradványait a székesfehérvári nyughelyén.
Mivel az államalapító királyunk sírját a szentté avatáskor, Nagyboldogasszony utáni első vasárnapon, 1083. augusztus 20-án megnyitották, a magyar egyház ezután ezt a napot a kalendáriumba István nevének ünnepeként vezette be.
A magyar történelem viharos időszakai az ünnepeket is megtépázták, megmozgatták, például a török hódoltság idején is megváltozott Szent István ünnepe. Ebben a 150 évben, mikor az Árpád-ház már a múlttá vált, és az egykor erős dinasztia elveszítette jelentőségét, megkopott augusztus 20 ünnepe.
1686-ban XI. Ince pápa meg is változtatta Szent István ünnepének dátumát. A magyarok számára oly becses ünnepet egyszerűen átette a török fölött aratott győzelem emlékének napjára, szeptember 2-re, mikor is Buda vára visszafoglalásra került a töröktől.
Szent István napja Mária Terézia uralkodása idején került vissza augusztus 20-ra. Akiért a magyar rendek egykor az életüket és vérüket ajánlották fel, az a felséges asszony 1774-ben országos ünneppé nyilvánította augusztus 20át, Szent István napját.
Mária Terézia, magyar királynőnek köszönhető, hogy a magyarok számára oly szent ereklye a Szent Jobb hazakerült. 1771. július 20-án érkezett Budára, Győrön és Pannonhalmán keresztül a Bécsben őrzött Szent Jobb. 1818-tól vált évente megismétlődő szokássá, hogy augusztus 20-án díszes körmenettel tiszteleg egész Magyarország a nemzeti ünnepünkön a Szent Jobb előtt.
A kiegyezést követően Ferenc József 1891-ben nyilvánította munkaszüneti nappá augusztus 20-át. A nemzeti érzelmek fellángolását hozó két világháború közötti időszakban felértékelődött az államalapító I. István emléke, így az 1938-ban Székesfehérváron megtartott országgyűlés nemzeti ünnepként iktatta törvénybe augusztus 20-át, mint Szent István emlékének ünnepét.
Az 1945-ös országgyűlés csak megváltoztatta az augusztus 20-i ünnep jelentését, innen lett Szent István ünnepéből az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepe.
A második világháborút követő kommunista hatalom sem törölte el augusztus 20-a ünnepét, de 1950-től ezen a napon hivatalosan a népköztársaságot, és az alkotmányt ünnepelte egész Magyarország.
A magyar országgyűlés 1991-ben a nemzeti ünnepek közül kiemelte augusztus 20-át, és állami ünneppé nyilvánította.
Fotó forrása: wikimedia.org
